Lyon zöld polgármestere is bejelentette: a továbbiakban száműzik a város rendezvényeiről a liba- és a kacsamájat.
„Több más francia várost követően most – karácsony előtt két héttel – Lyon zöld polgármestere is bejelentette: a továbbiakban száműzik a város rendezvényeiről a liba- és a kacsamájat, és felhívják a gasztronómia fellegvárának összes éttermét is, hogy állatvédelmi okokból szintén vegyék le étlapjukról az összes vonatkozó fogást.
Na és? – vonhatná meg a vállát bárki, és valóban tény, hogy libamáj nélkül simán le lehet élni egy egész életet. Mégis volna itt néhány probléma.
Egyrészt a franciának a foie gras körülbelül olyan, mint magyarnak a töltött káposzta vagy a halászlé; sőt, jelentősége talán a bejgliét is súrolja – az otthonok háromnegyedében hagyományosan ott figyel az ünnepi asztalon, de összességében 91 százalék fogyaszt belőle minden évben. Bejgli nélkül is el lehet lenni, tényleg nem nélkülözhetetlen az anyagcseréhez, de azért csak szentségtörésnek éreznénk, ha egy magyarországi politikai mozgalom háborút indítana ellene.
Persze a hasonlat rossz, hiszen a bejlivel ellentétben a libamáj előállításához tömni kell egy állatot. Amit kétségkívül lehet brutálisan is végrehajtani – meg kíméletesen is. Amikor az esetleg tehénből is csak lilát látó városi zöldek felkiáltanak, hogy »képzeljük el, mit éreznénk, ha a mi torkunkon dugnának le valamit!!!4!«, akkor azért nem árt szem előtt tartani, hogy a liba anatómiai felépítése nem teljesen egyezik az emberével: például a libának nincs lágy szájpadlása, így azt eleve lehetetlen ingerelni; de a nyelőcsöve is tágulékonyabb néhány fokozattal, mint a rémüldöző zöldeké. Plusz ha a liba nem a gazdaságban élne, hanem rokonaihoz hasonlóan költöző madár lenne, magától is hizlalná a saját máját indulás előtt – némileg árnyaltabb tehát a kérdés annál, ahogyan azt egy laikus aktivista gondolhatja.
Ha tehát a zöldek jót akarnak a szárnyasoknak, akkor utasítgatások helyett talán érdemesebb lenne jó példával elöl járniuk, megmutatván, hogyan is lehet mértékletesen, ésszel fogyasztani és ünnepelni kedvünk szerint, odafigyelve a termék eredetére. Legyen az akár az ismerős gazdától évente egyszer vásárolt libamáj, akár a hipermarket polcáról reflexszerűen leemelt, szép zöld avokádó.”
Fotó: Jean-Marc Barrere / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
Mennyire felkészült Európa a válságokra? Karácsony Ádámmal az uniós készletezési stratégiáról, Brüsszel háborús hangulatáról és a Régiók Bizottságában elfogadott jelentéséről beszélgettünk.
Az uniós pénzből brüsszeli és strasbourgi munkára alkalmazott asszisztens mit keresett munkaidőben folyton Budapesten? Francesca Rivafinoli írása.
Bár nyílvesszők záporoztak volna körülöttünk, nem pedig az egymilliós fizetések, például Tarr Zoltáné! Francesca Rivafinoli írása.
Adatvezéreltséget szorgalmaz Lannert Judit, nagyon helyesen – lássuk is az adatokat! Francesca Rivafinoli írása.
Igen, most. Íme Európa vezető országának kormánypártja, a világ egyik legrégebbi politikai tömörülése és annak kongresszusa. Francesca Rivafinoli írása.
Az Európai Bizottság közvetlenül a választások előtt megmérte, a magyarok hány százaléka elégedett az életével. Francesca Rivafinoli írása.
Szervezési zavarok és bizalmatlanság.
Bosszúsak a kedd este történtek miatt.
