Tizenöt kisbolygót neveztek el magyar személyiségekről, csillagászokról, fizikusokról és más tudományágak művelőiről, köztük Karikó Katalinról.
Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa, a Szeged Asteroid Program vezetője a csillagaszat.hu hírportálon megjelent cikkében kifejtette, hogy a kisbolygók elnevezése régi hagyomány. A felfedezőt illeti a jog, hogy nevet válasszon felfedezettjének. Eleinte az új kisbolygók a felfedezés után azonnal nevet kaptak, később már meg kellett várni, hogy megsorszámozzák őket, aminek feltétele a pontos pályaszámítás, a biztos azonosítás. Ezt követően tíz év áll a felfedező rendelkezésére, hogy nevet találjon a kisbolygónak.
A kutató felidézte, hogy Magyarország az 1930-as, 40-es évek fordulóján öt éven át „kisbolygó nagyhatalomnak” számított, ekkor a Svábhegyi Csillagvizsgálóban Kulin György vezetett keresőprogramot. Ezt 1997-ben a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont együttműködésében indított kisbolygó-megfigyelési program keretében újították föl. Az azóta felfedezett csaknem kétezer aszteroida jó részét a Csillagászati Intézet Piszkéstetői Megfigyelő Állomásának 60 centiméteres Schmidt-távcsövével találták a csillagda kutatói, valamint az SZTE és az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói, munkatársai.
A Nemzetközi Csillagászati Unió munkacsoportja november végén több tucat kisbolygó elnevezését hagyta jóvá. Ezek közül több magyar csillagász, a Konkoly Obszervatórium egykori és jelenlegi munkatársa – Tóth Imre, Paparó Margit, Oláh Katalin, Kelemen János, Ábrahám Péter, Virághalmy Géza, Barcza Szabolcs – nevét viseli.
Aszteroidát neveztek el Karikó Katalin biokémikusról, Vass Imréről, az aggteleki Baradla-barlang egyik legismertebb kutatójáról, Schick Béláról, a modern allergológia és immunológia egyik megalapítójáról, Guckler Károlyról, a főváros környéki sikeres erdősítési munkák egykori irányítójáról, Schulek Frigyes építészről, Kulcsár Győző négyszeres olimpiai bajnok vívóról, Miroslav Mesaros szlovák matematika és fizika szakos tanárról, amatőr csillagászról, valamint Tessedik Sámuel evangélikus lelkészről, pedagógusról, gazdasági szakíróról is.
(MTI)
Nyitókép: Kisbán Kázmér, Facebook
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A humántudományok jelentős része intellektuális farokméregetés, ami leginkább a farok tulajdonosának fontos, másodsorban meg néhány okos embernek valahol fent az elefántcsonttornyokban.
A leghatékonyabb módja a dohányzással kapcsolatos ártalmak csökkentésének az, ha el sem kezdjük a dohányzást, és ha már dohányzunk, akkor minél előbb leszokunk róla.
Krasznahorkai László és Karikó Katalin először találkoztak.
Naponta gyermeki lelkesedéssel kémlelte az eget távcsövével, és abban reménykedett, a Földnél tökéletesebb helyen születhet újjá.
Az ifjú kutatóval, a Karikó Katalint által alapított JATE-díj első kitüntetettjével fiatalon elért sikerről, feltüzelhető középiskolásokról és baktériumoknak ellenálló antibiotikumokról beszélgettünk. Interjúnk.
Visszaélnek a Nobel-díjas professzor nevével és képmásával.
A legjobban kereső hölgysportolók között továbbra is a teniszezők dominálnak.
Röhögjön a Népszava inkább azokon a kormányfőkön, akik lehazudják a csillagokat is az égről a saját lakosságuk előtt. Horváth K. József írása.
