Tényleg nem ismerik az iszlámot a terroristák?

2021. november 29. 12:01
Miért kezelik másképp a szélsőjobboldali és a muszlim terrorizmust? Tényleg nem ismerik az iszlámot a terroristák? Az MCC Budapest Lectures-én jártunk!

Az iszlám radikalizálódása volt az MCC Budapest Lectures legújabb témája, a meghívott előadó Simon Cottee, a Kenti Egyetem oktatója, beszélgetőtársa pedig Calum T. Nicholson, az MCC vendégoktatója volt.

A beszélgetés elején bemutattak egy filmet az 1990-es trinidadi iszlamista puccskísérletről.

A karibi Trinidad izgalmas ország, rengeteg harcost küldött az Iszlám Államnak.

2013 és 2016 között kétszáz harcos hagyta el Trinidadot, Cottee mintegy 140-ről elég sok adatot tudott összeszedni.

Meglepően nagy volt szerinte a nők aránya, és minden nő házas volt, vagyis nem dzsihadisták számára mentek menyasszonynak. A felnőttek átlagos életkora legalább egy évtizeddel nagyobb volt, mint az európai csatlakozóké, tehát nem fiatal felkelők voltak. A felnőttek nagy része középosztálybeli volt, a döntő többségnek volt állása, a felüknek volt bűnözői múltja, és a többsége viszonylag friss betérő volt. 

Mindez megkérdőjelezi, amit Európa alapján gondolnánk a terroristákhoz való csatlakozásról. Ezek az emberek nem kitaszítottak voltak, hiszen a karibi szigetország toleráns a muszlimokkal szemben. A tendenciák tehát eltérők. A kör olyan értelemben összeér, hogy a 2015-ben muszlimokat mobilizáló egyik imám részt is vett az 1990-es puccskísérletben. A kormány nem figyelte meg a volt puccsistákat, kicsit talán tartottak is tőlük, inkább hagyták, hogy csináljanak, amit akarnak.

Nicholson szerint a fenti példa felülírja, amit a radikalizációról gondolunk. Az iszlám nagyon megosztó témakör, nagyon sokféle vélemény hangzik el. A jobboldalon gyakran beleolvasnak dolgokat a dzsihadizmusba, míg a baloldal semmit nem olvas bele semmibe, illetve utóbbi a gazdasági marginalizációhoz köti a radikalizálódást. Hol találkozhat a két nézőpont? Cottee szerint a radikalizáció eleve olyan embereket vonz, akiket vonz az erőszak. Az ilyen emberek ki vannak téve erősítő és visszafogó tényezőknek.

De az elgondolás, hogy az elnyomás rendszere löki az embereket a szélsőséges csoportokhoz, nem bizonyítható Trinidad esetében. 

Ezek az emberek szabadok voltak, a munkahelyükön is hordhatták a fejkendőt, volt állásuk, nem létezett iszlamofóbia. Mégis ellenérzésük volt az országgal szemben, legalábbis azon, fejlett részekkel szemben, ahol éltek. A karibi ország nyílt társadalom, és sokan úgy érezték, hogy korrupt, romlott, bűnös a rendszer. Inkább ez volt az erősítő tényező, és nem a gazdasági elnyomottság, amivel nem szembesültek.

Úgy érezték, hogy nem tudnak valódi muszlimok lenni Trinidadban, és ezért meg akartak tisztulni egy új muszlim társadalomban. Tehát amiről nyugaton hallunk, hogy rosszul bántak a bevándorlókkal, hogy gettókban tartják őket, ezek itt nem segítették a radikalizálódást. Ők inkább úgy gondolták, hogy a vallásuk hívja őket.

Nicholson feltette a kérdést: igaz-e, amit hallunk, hogy az iszlamistákat manipulálták? Nem lehetséges, hogy ezek az emberek megélték a saját igazukat? Cottee szerint erre jó példa a dzsihadista feleségek esete, akik annak tudatában mentek ki az Iszlám Államba, hogy ott a nőknek milyen limitált szerepet szánnak. Cottee felveti a lehetőséget, hogy ezek a nők nem voltak őrültek. Az Iszlám Állam forradalmi politikai mozgalom volt, és nagyon alapvető egzisztenciális szorongásokra adott választ. A muszlimok elleni igazságtalanságokra adott politikai választ.

Sokan azért mentek ki, mert ezzel egyetértettek, mert autentikus iszlám államként tekintettek az Iszlám Államra. 

Nem akarták elfogadni a szekuláris nyugati demokráciát. Cottee szerint mi azt hisszük, megőrültek, mert szerintünk a liberalizmus a természetes helyzet, de ez arrogáns megközelítés. Ezeket az embereket az Iszlám Állam megszólította, vallást és közösséget kínált nekik. Ma persze azt mondják a hazatérők, hogy nem támogatták a brutalitást, de a közösségi médiában akkor feltöltött tartalmakból egyértelmű, hogy a trinidadi csatlakozók támogatták az Iszlám Államot.

Egy radikális családból származó fiatal lány azt mondta utólag, hogy azt sem tudta, hogy háborús övezetbe megy. De ki hiszi ezt el? – tette fel a kérdést Cottee.

Nicholson szerint érdekes, hogy míg ezen csatlakozók esetében a marginalizációs körülményeket erőlteti a média, addig például a Capitolium ostromával kapcsolatban már nem írtak azt, hogy „szegény munkásemberek", hanem mindenkit bűnösként kezeltek.

Cottee szerint

skizofrén a közbeszéd a terrorizmussal kapcsolatban.

A dzsihadizmusra másképp reagálunk, mint a szélsőjobboldalra – ennek kapcsán a baloldalra utal. Ha egy dzsihadista támad meg valakit nyugaton, akkor a baloldal elválasztja a támadást az iszlámtól, de ez félrevezető, és nem azért, mert az iszlám az egyetlen magyarázó tényező. Baloldali brit muszlim publicisták például elégedetten emlegették, hogy Salah Abdeslam merénylő testvére, aki felrobbantotta magát a párizsi támadások során egy kávézóban, meleg volt, és fennmaradt egy anekdota, amikor sörözve néztek Iszlám Állam-videókat. De amikor Új-Zélandon egy mecsetet támadtak meg, az elkövetőt már a szélsőjobboldali ideológia megtestesítőjeként jelentették meg a sajtóban, ott nem kerestek ilyen apró tényezőket annak bizonyítására, hogy nem is hitt abban, amit csinált. 

Összesen 33 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint a a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség „hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmény miatt” nyomoz. A gyanú szerint egy büntetés-végrehajtási intézetben biztonsági felügyelőként dolgozó férfi 2021. november elejétől készpénzt fogadott el azért, hogy egy fogvatartottnak tiltott tárgyakat vigyen be, ebben pedig egy rokona segítette.

November 25-én egy a szokásosnál kisebb méretű mobiltelefont és egy – számára is ismeretlen tartalmú – csomagot vitt be a büntetés-végrehajtási intézetbe, hogy azokat odaadja a fogvatartottnak.

Az őrt és rokonát is őrizetbe vették, a nyomozási bíró pedig elrendelte mindkettejük letartóztatását. A börtönőrre akár 2-8 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. (MTI)"

Pitiáner!
Az Elios-család bezzeg ügyesebb!

"Tényleg nem ismerik az iszlámot a terroristák?"
Éppen úgy nem ismerik, mint a woke-cancel-kritikai fajelméletes-genderek nem ismerik a Talmudot.

Aztán van nevük, címjegyzékük is azoknak a "történelem folyamán, nagyszerü emberektöl született csodás műveknek?
A valóságban lehet, a gótika, reneszánsz, barokk, klasszicizmus ecetera, mint az iszlám alkotta, szerinted.

Mert azt tudjuk, a pornót és minden hasonlót kik találták fel.

Azok sem iszlámosok voltak, bár nagyon közeli sémi rokonságban állnak velük.

Az arab számok nem arab eredetûek. A tízes számrendszeren belüli helyiértékes számírás, azaz az összes szám tíz jellel való kifejezése Indiából ered, körülbelül i. sz. 500-ból. Az igazi teljesítmény a nulla számjegy bevezetése volt, azaz a semmi, az üresség jelölése. (Bár az üresség a keleti ember számára nem hiányt, hanem sokkal inkább változások nélküli tökéletes és örök teljességet jelent.)

Laplace ezt írta a hindu számírásról:

„A hinduktól jutott el hozzánk az a csodálatos számírási rendszer, amelyben minden szám felírható tíz jeggyel azáltal, hogy minden jelnek alaki- és helyiértéket tulajdonít."

Egyre erősebb a meggyőződésem, hogy Albert Schweizerék - megengedem, tudtukon kívül - a legnagyobb bűnözők voltak, megelőzve ezen a skálán Adolf Hitlert.
Mert beavatkoztak az ember legszemélyesebb énjébe, amikor odanyomakodtak, - olyan ökoszisztémába - ahol semmi keresnivalójuk nem volt.
Ennyit a migrációról. Viszont a toxinok a fehér keresztények ellen: a migráció - gender - szivárványosok - BLM - Antifa és a többi:
mind-mind ugyanarról a sarokba, csődbe szorult FED-ről, a FED kimenekítéséről, egérútjáról szól.
Úgy hatnak, mint az arzén, ha Talmudos-Sorosos fifikával, mint a Nyílt Társadalom demokráciájaként adják elő:

Kérdés: Az igaz, hogy az arzénhoz hozzá lehet szokni?
Válasz: A legtöbb méreghez hozzá lehet szokni. A méreghez való hozzászokást mithridatizmusnak nevezik, Mithridatész pontusi király neve alapján. (Mellesleg több ilyen nevû pontusi király volt, s nem tudjuk, melyikrõl szól az alábbi történet.) Ez a király erõsen tartott attól, hogy megmérgezik, s ezért elhatározta, hogy minden méreghez hozzászokik. 54 alkotórészbõl állított össze ellenmérget, amit mithridaticumnak neveznek.

Ha az arzént nagy mennyiségben adagolják, ½-2 órán belül halált okoz. Kisebb adagokban lassabban öl, gondoljunk csak a tiszazugi asszonyokra, akik semmire sem használható idõs férjeiket légypapírról gondosan kinyert arzénnal ölték meg.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés