Mi teszi a jó cabernet franc borokat?

2021. november 22. 20:01
„Villányban a cabernet franc megtalálta természetes otthonát” – mondta egykor Michael Broadbent világhírű borkritikus. De hol tart most e fajta? A Franc & Franc Konferencián jártunk Villányban!

Sámson Gergely tudósítása

 

November 19-én hatodik alkalommal rendezték meg Villányban a Franc & Franc Konferenciát, amely másnap, szombaton a széles közönség számára is nyitott kóstolónappal folytatódott. A szakmai rendezvény a Bock borászat konferenciatermében kapott helyet, a közönségkóstoló pedig a borászatok közt elosztva zajlott. Sámson Gergely, Pincesor borászportré-sorozatunk szerzőjének összefoglalója.

Ha Villányról és a cabernet franc-ról beszélünk, szinte kötelező fölemlegetni a néhai Michael Broadbent (borkritikus, borszakíró, aukciószervező Master of Wine – vagyis a világon a borhoz legjobban értők egyike) 2000-ben, a Decanter magazinban tett kijelentését,

miszerint „Villányban a cabernet franc megtalálta természetes otthonát”.

Erre itthon is sokan felkapták a fejüket, és talán ekkor indult el valami – egy hosszú folyamat, amelynek még bőven nem látszik a kifutása –, majd 2015-ben borvidéki összefogással megtartották az első nemzetközi Franc & Franc Konferenciát. És úgy tűnik, sikerült hagyományt teremteni.

A korábbi években egy-egy cabernet franc-t (is) termesztő régió került Villányban a figyelem középpontjába, míg az idei rendezvényen – már a 2022-es, első, Villányban megrendezendő Franc du Monde borversenyre készülve – a világ sok szegletéből kóstolhattunk cabernet franc-okat. A tételeket két elismert nemzetközi szaktekintély – Master of Wine –, Demetri Walters (Egyesült Királyság) és Peter McCombie (Új-Zéland) mutatta be.

A program során termesztéstechnológiával és a termőhelyek kutatásával kapcsolatos szakmai előadások is elhangzottak. Győrffy Zoltán, a Pécsi Borozó főszerkesztője bemutatta a borvidékhez szorosan kapcsolódó sváb gasztronómia hagyományait, melyeket három étterem (Sauska48, Bock Óbor és Gere Mandula) illusztrált egy-egy, a hagyományokra épülő, mégis kortársra hangolt falattal. Mindannyiunk számára izgalmas és tanulságos volt, de talán még fontosabb volt ez a kitekintés a résztvevő nemzetközi vendégek számára, hiszen ezek az ízek segítenek kontextusba helyezni a villányi bort. A borsorban pedig a nemzetközi mezőny mellett helyet kapott a tizenkét legjobbnak ítélt Villányi Franc is, amelyeket röviden értékelt a két Master of Wine.

Debreczeni Mónika, a Vylyan borászat tulajdonosa köszöntőjében elmondta, 2006 és 2021 között 14 százalékkal nőtt Villányban a cabernet franc termőterülete, és az utóbbi években ennél még erőteljesebben nőtt az önállóan lepalackozott cabernet franc borok aránya. „A termelők, a borászok figyelme a franc irányába fokozott – fogalmazott Horkay András, a fórum levezető elnöke –, mi pedig megpróbálunk emögé programot tenni. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a cabernet franc szőlőfajta – és maga a konferencia – itt Villányban az összefogás szimbóluma lett.”

Horkay elmondta még, a szőlőfajta eredetileg Baszkföldről származik, ahonnan a 12. században került át Franciaországba. Egyaránt tekintik Loire-völgyi és bordeaux-i fajtának, a legtöbb tőkét utóbbi borvidéken találjuk. Világfajta, de például a cabernet sauvignonhoz vagy a pinot noirhoz képest lényegesen kisebb az elterjedése.

A Loire völgye mellett jellemzően egyedül Villányban tekintenek rá fajtaborként,

mindenhol máshol általában beházasítják. Többféle éghajlaton jól érzi magát, és úgy tűnik, a klímvalátozás terén a többi fajtához képest kimagasló az alkalmazkodóképessége.

Teszlák Péter, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete tudományos munkatársa előadásában elhangzott, hogy a klímaváltozásra – gondoljunk itt a hőmérséklet emelkedésére és csapadékeloszlás kedvezőtlen változására – lehetséges válasz a szőlősorok közti füvesítés, amely gyakran együtt jár az ökológiai termesztéssel. „Alig tudunk már a borvidéken olyan nagyobb termelőt mondani, aki ne gondolkodna ebben, vagy már rég át ne állt volna” – tette hozzá Teszlák, aki szerint, bár nem egyszerű és nem költséghatékony, tíz éven belül

a területek legalább huszonöt százalékán kellene megvalósulnia az ökológiai gazdálkodásnak.

Ruppert Ignác kutató és üzletember, a Cellarius Kft. tulajdonosa örömmel számolt be arról, hogy az utóbbi időben a partnereik Dél-Afrikától Görögországon át Oroszországig azt kérik, vigyen nekik otthonról egy palack cabernet franc-t. Szerinte ez annak a jele, hogy szakmai berkekben kezd híre menni a Villányi Franc-nak. „A konferencia a korlátozások ellenére nagyon jól sikerült. Kiemelném, hogy általánosságban az alapborok jó ár-érték arányúak, a felsőbb kategóriákban pedig – különösen a nemzetközi mezőnnyel összevetve – kirajzolódik egy villányi stílus. És jó látni, hogy a gasztronómia párhuzamosan fejlődik, mert a bor egymagában nem elég.”

Kövesdi Zsófia, a Jammertal borásza a folytonosságot emelte ki: ez a konferencia már hatodik alkalommal, rendszeresen megvalósul. „Egész Villány – így mi is – beállunk mögé. Amellett, hogy megtartjuk a saját koncepciónkat, szeretnénk támogatni ezt a kezdeményezést. Bár egyre jobbak a franc-ok, még van hova fejlődnünk. A Villányi borvidéknek is szüksége lenne egy elfogadott, közös stílusra – és itt nem az a lényeg, hogy kinek van igaza –, amely mögé mindenki be tudna állni.

Nehéz megfogalmazni, hogy milyen az igazi Villányi Franc, de haladunk a konszenzus felé.

Az elkövetkező pár évben, évtizedben ez nagyot robbanhat, igazi sikertörténet lehet.”

Bakonyi Péter bortermelőhöz bár közelebb áll az újvilági franc-ok stílusa, szerinte nem véletlen, hogy kollégái többségének a toszkán franc volt a kedvence, hiszen ennek az ízvilága ismerős a villányiaknak. „Úgy látom, a Villányi Franc-nak önálló stílusa kezd kialakulni, és van helye a világban. Az utóbbi években tapasztalható a stílus finomodása. Számunkra vigasztaló, hogy a bemutatott kutatási eredmények szerint a cabernet franc jól tud adaptálódni a melegedő klímához.”

Győrffy Zoltán úgy látja, a rendezvénysorozat sikeres, az érdeklődés itthon és külföldön egyaránt érzékelhető. „A külföldi szakértők mindig új megvilágításba tudják helyezni a franc és a borvidék fejlődését. Egyes borászatok saját stílusa még erőteljesen megjelenik, ezt érdemes jobban összehangolni, és az eredetvédelmi szabályozáson is lehet még csiszolni. Hiszek benne, hogy még jobbat, egyedi terméket lehet létrehozni. Jó pályán vagyunk, a hazai piacon a Villányi Franc jelenléte egyértelmű a fogyasztóknak, külföldön pedig már legalább a szakmai közönség számára létezik. De ha a nemzetközi piacon szeretnénk eredményeket elérni, azzal is tisztában kell lennünk, hogy a jelenlegi mennyiség nagyjából New York egy kerületének lenne elegendő. A meghívott Master of Wine szakértők, azon túl, hogy elismerésüket fejezték ki a programmal kapcsolatban, javasolták, figyeljünk a világtrendekre – mint a kevesebb fahordó és az alacsonyabb alkoholtartalom –, és kiemelték, hogy ne feledkezzünk meg az olyan helyi fajtáinkról sem, mint a kékfrankos, a portugieser vagy a kadarka.”

Mészáros Gabriella ismert borszakíró és borkritikus szerint a rendezvény fontossága nem is lehet kérdés. Sok hasonló alkalomra lenne szükség, ahol a szakma hajlandó meghallgatni mások véleményét. „A gyümölcsösséget, a jó szerkezetet, a jó savakat mindenképp meg kell őrizni. A borok ma már sokkal tisztábbak, és ez a tendencia évről évre megfigyelhető. A hordóhasználattal még vannak problémák, de a stílus alakul, és az irány mindenképpen jó. De látnunk kell, hogy a versenytársak sem ülnek le, sőt!

Mérhetetlenül komoly felkészültséggel találkozunk akár Dél-Afrikában, Chilében, Ausztráliában vagy Új-Zélandon.

Az ő tempójukhoz képest még mindig van hova gyorsítanunk.”

Horkay András úgy fogalmazott, a rendezvény példaértékű a hazai boros programok között, és külön öröm, hogy mind a szakmai program, mind a közönség számára nyitott kóstolónap telt házas volt. „Moderátorként, belülről kicsit másként élem meg a programot – ott az izgalom, hogy minden a tervek szerint történjen –, de a résztvevők visszajelzései alapján mindegyik előadás érdekes, izgalmas volt, a rendezvény a külföldi vendégeink szerint is magas színvonalú volt. A konferencia előtt és után is tartalmas programot tudtunk kínálni nekik, ami ritka lehetőség – bízom benne, hogy jó hírét viszik Villánynak. Villány fel fog kerülni a térképre. A hazai piacon már tudják, hogy Villány prémium brandje a cabernet franc. Fontos, hogy ez a kommunikációban megjelenjen, és így a nemzetközi piacon is meg tudjuk mutatni. Ennek első lépése volt a konferencia létrehozása, és fontos állomás lesz 2022-ben a cabernet franc világverseny, amit itt, Villányban rendezünk meg. Ezzel felhívjuk a világ figyelmét a fajtára és a borvidékre. Előbb-utóbb el fogunk jutni arra a szintre, hogy az emberek fejében a cabernet franc-ról egyértelműen beugorjon Villány. A villányi stílus bele fog égni a fogyasztók processzorába.”

Összesen 20 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Jesszusom, a cabernethez hozzápancsolnád a rókaszőlő direkttermő othellót?
Akkor már inkább egy kis fagyálló, az legalább gyorsan üt, nem ilyen hosszan szenvedős.

Hahh... Olvasd a Brew Your Own szaklapot!

"A cabernet-nek nagyon jó a tannin-egyensúlya és eléghosszú a lecsengése."

Az a munkásőrből fideszessé lett vírusszagértő Demokrata-főni Bencsik
szokott ilyen menő borszakértéseket mondani.
Meg hogy nincsisvíruscsakkitalálták.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés