Mielőtt megírják az n+1-edik dörgedelmet arról, hogy Sólyom László miatt nincsen igazságtétel...

2021. november 22. 21:52

Schiffer András
Facebook
Vessenek egy pillantást a Zétényi-Takács törvényről tartott névszerinti szavazás jegyzőkönyvére.

„Kedves Mediaworks! Mielőtt megírják az n+1-edik dörgedelmet arról, hogy Sólyom László miatt nincsen igazságtétel, vessenek egy pillantást az 1991. november 4-i, a Zétényi-Takács törvényről tartott névszerinti szavazás jegyzőkönyvére és keressék meg benne Áder János, Kövér László és Orbán Viktor szavazási magatartását. Örülök, hogy segíthettem!”

Forrás: Schiffer András Facebook-oldala

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 170 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Szerintem Schmidt Mária írt egy megszólalást, nem a fidesz.
Az a szavazás átment az országgyűlésen. A végső szót mégiscsak Sólyom mondta ki.

A Fidesz liberális korszakában több hibát/aljasságot csinált.
Amit azóta többszörösen tett jóvá, így az akkori tevékenységük okafogyottá vált.
Schiffer látszólag nagy igazságot töröl az orrunk alá, de ez a sugalmazás, hogy Áder, Kövér, Orbán miatt nem történt igazságtétel:
ez teljes hazugság, félrevezetés.

Szerintem, az 53/1993. (X. 13.) AB határozatban - https://europaialkotmanyjog.eu.. - és a 11/1992. (III. 5.) AB határozatban - https://tinyurl.hu/9MuH/ - foglalt indoklásban az AB-nek igaza van.
Ami a posztban említett Fidesz neveket illeti - megjegyzem az összes Fidesz képviselőt fel lehetett volna sorolni - lehet, hogy több oknál fogva szavaztak NEM-mel.
Ilyen ok lehet:
- Túlzott enyhe büntetést határozott meg.
- Nem volt komplex.
- Nem akadályozta meg, hogy az 1990 előtti rendszerben az államigazgatásba, közigazgatásban és a párt felső szerveiben vezető személyek ne kerülhessenek vissza az államigazgatásba, közigazgatásba.
- Nem foglalkozott az ügynököket beszervező tartó tisztekkel. (Ez a későbbi ügynök törvénynek is hiányossága, holott a tartótisztek neve ismert.)

Lehetne még párat felsorolni.

Amennyiben a fenti pontokban szedett hiányosság megszűnt volna, akkor például Horn Gyula, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc (KISZ KB titkár) nem lehetett volna miniszterelnök.

Ennél sokkal nagyobb problémának tartom, hogy létrejött az 1989. évi modorosított Alkotmány melynél Sólyom László ugyancsak aktívan közreműködött.
Ugyanakkor a Kerekasztal tárgyalás jegyzőkönyvéből kihagyták a VÉGLEGES Alkotmány elfogadásának dátumát, holott eredetileg szerepelt benne.
Szerintem ezt határidőzni kellett volna két év türelmi idővel. Amennyiben két éven belül nem valósul meg új választást kellett volna előírni. Ugyanez igaz a Horn-kormány időszakára is.
Az Alkotmányban pedig lehetett volna a témát érintő komplett kérdéssel is foglalkozni.
Megemlíthetnénk még a ,,Láthatatlan törvény,, fogalmának a bevezetését.

Igen. Az szdsz- es politikusokról nem tudtuk, hogy kicsodák. 18 évesen nagyon tetszett az antikommunista duma. Azt viszont láttam, hogy kik léptek be az mdf- be a közeli kisvárosban.
Szerencsére az apám még élt és ezért a fideszt választottam. Hittem neki. Aztán 1994- ben az mdf-et, míg 1998- tól ujra a fidesz. Apám nélkül engem is átvert volna az szdsz, szóval nekem hiába magyaráznak a balos nickek.

Igen, akkor úgy gondolkoztunk, hogy a vértelen rendszerváltozásnak hála, induljon mindenki tiszta lappal. Kár volt.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés