Új migránsválság sújtja Európát

Greczula Levente László írása a Mandiner hetilapban.

Új migránsválság sújtja a kontinenst: Minszk szervezésében Európán kívüli migránstömegek érkeznek Belaruszba, hogy onnan a határra szállítva, illegális határátlépés után menedékjogért folyamodjanak az Európai Unió valamelyik tagállamában – például Németországban.

Légi folyosó a Közel-Keletről

A fehérorosz minisztertanács 2020. október 30-án hozott, 624-es számú határozata néhány kivételtől eltekintve megtiltja, hogy külföldi állampolgárok betegyék a lábukat az ország területére. A határozat indoklása szerint azért van szükség ilyen intézkedésekre, hogy megelőzzék a koronavírus-járvány terjedését – egy olyan fertőző betegségét, amelynek a létezéséről a minszki adminisztráció előtte hosszú hónapokon át tüntetőleg nem vett tudomást. A határozat persze sokkal inkább szolgálja az Aljakszandr Lukasenka vezette rezsim elzárkózását – amely a tavalyi, minden bizonnyal elcsalt elnökválasztás után csak még határozottabbá vált –, mint a járvány elleni védekezést, hiszen van egy fontos kivétel a hatálya alól: a minszki nemzetközi repülőtér.

A főváros melletti légikikötőn keresztül továbbra is érkezhetnek külföldiek Belaruszba. A reptér forgalma visszaesett az utóbbi hónapokban, amióta az Európai Unió országai május végén kitiltották légterükből a fehérorosz repülőgépeket. Erre azt követően került sor, hogy május 23-án az ország légiereje leszállásra kényszerítette Minszkben azt a Vilniusba tartó Ryanair-járatot, amelyen az ismert ellenzéki újságíró, Raman Prataszjevics utazott. Nyugat felé tehát nem nagyon repülnek most a fehérorosz légitársaságok repülőgépei – annál erősebb azonban a déli és a keleti irány. Legalábbis így gondolják azok a szakértők, akik arra keresik a választ, hogyan kerülnek tömegesen iraki, pakisztáni, jordániai, szíriai és még ki tudja milyen illetőségű migránsok Belarusz nyugati határaira.

A fehérorosz–lengyel és a fehérorosz–litván határon elő­idézhető akut migránsválság receptje nagyjából a következőképpen néz ki: a közel-keleti és ázsiai városokban található fehérorosz nagykövetségek harmincnapos turistavízumot bocsátanak ki azoknak, akik hajlandók kifizetni ezért néhány ezer dollárt. Ezután menetrend szerinti és különjáratokkal Minszkbe repítik a kivándorlókat, ahonnan a hatóságok előbb átmeneti szállásra, majd a nyugati határra buszoztatják őket. És hogy onnan hogyan tovább? Ezt a határőrök már a migránsok egyéni ambícióira bízzák – visszafogadásról mindenesetre szó sem lehet. A lengyel határőrök számtalan olyan illegálisan érkező embert fogtak el, akit korábban súlyosan bántalmaztak a fehérorosz egyenruhások.

Határesetek

Belarusz így kész helyzet elé állította előbb Litvániát, később pedig Lengyelországot, és közvetlenül a határaikhoz szállította az addig olyan távolinak tűnő migrációs problémát. Aljakszandr Lukasenkának ez alighanem személyes elégtételt is jelent. Az országot 1994 óta vezető egykori szovhoz­igazgató korábban több megjegyzést is tett Litvániára a legkülönbözőbb kérdésekben, a Lengyelországgal szembeni érdekkonfliktus pedig egyértelmű. Varsó eddig sem riadt vissza attól, hogy kisebb-nagyobb mértékben befolyásolja a fehérorosz politika alakulását, elindította például a Deutsche Welle lengyel megfelelőjét, a Belsatot, amelynek működését Minszk minden létező módon igyekszik ellehetetleníteni.