Belga miniszterelnök: Minden uniós tagállamnak ki kell vennie a részét a migráció kezeléséből

2021. október 22. 13:18
Alexander De Croo szerint kollektív szolidaritásra van szükség.

„Minden európai uniós tagállamnak ki kell vennie a részét a migráció kezeléséből” – mondta Alexander De Croo belga miniszterelnök pénteken, az EU-tagállamok brüsszeli csúcstalálkozójának második napjára érkezve.

Kollektív szolidaritás

A kormányfő újságíróknak elmondta, hogy a déli tagországoknak először is meg kell erősíteniük határaikat, amelyhez az EU további pénzeszközöket fog nyújtani. Ugyanakkor hozzátette, hogy kollektív szolidaritásra van szükség a kérdés kezelésében. „Nem lehet hagyni, hogy csak néhány ország tegyen erőfeszítéseket a rászorulók befogadására, ahhoz, hogy megoldásokat találjunk, európai szinten kell kötelezettséget vállalni” – jelentette ki De Croo. 

Gitanas Nauseda litván elnök a csúcstalálkozóra érkezve azt hangsúlyozta, hogy az Aljakszandr Lukasenka vezette fehérorosz rezsim migrációs nyomás alá helyezi az EU-t politikai céljai elérése érdekében. Mint mondta, nagy szükség van az illegális migránsokat visszatartani hivatott,

a litván és a fehérorosz határon épülő kerítésre, a válság rövid távú kezelése érdekében.    

Nauseda továbbá tiszteletét fejezte ki Angela Merkel távozó német kancellár felé,  aki – mint mondta – stabilizáló szerepet töltött be az európai politikában. „Merkel kancellár a legkritikusabb pillanatokban is hatékonyan fel tudott lépni, és segített megoldásokat találni” – mondta.    

Merkel és a nagy űr

A német kancellár távozásával kapcsolatban Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkezve elmondta: Angela Merkel „nagy űrt fog maga után hagyni Európában”. Bettel „kompromisszumgépként” jellemezte Merkelt, aki véleménye szerint „akkor is talált megoldást, amikor a megegyezés szinte lehetetlennek tűnt.” A luxemburgi kormányfő emellett azt is elmondta, hogy szeretne kevesebb időt eltölteni azzal, hogy a csúcstalálkozók alkalmával a jogállamiság kérdésével foglalkozzon. „Örülnék, ha kevesebb idő menne el azzal, hogy olyan alapvető kérdésekről tárgyaljunk, mint hogy hogyan működjön Európa. Egyes tagállamok azonban nagyon nehézzé teszik helyzetünket” – jelentette ki.   

Arról is beszámolt, hogy a közelmúltban levelet küldött Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnöknek, amelyben arra emlékeztette, hogy az EU egy demokratikus testület,

amelyben Lengyelországnak ugyanolyan jogai vannak, mint más tagállamoknak. Megemlítette, hogy levelére nem kapott választ.    

A fehérorosz kormány által generált migrációs válsággal kapcsolatban felhívta a figyelmet Oroszország szerepére, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az uniós válaszintézkedéseknek „összhangban kell lenniük az emberi jogokkal”. Alexander Schallenberg osztrák kancellár felszólította az EU-tagállamokat, hogy támogassák Litvániát a migrációs válság kezelésében. Azt is felvetette, hogy akár falat is lehetne építeni a litván-fehérorosz határon, de mint mondta, ez a megoldás sokak számára nehezen emészthető lenne.

(MTI)

Nyitókép: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Összesen 108 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Belga miniszterelnök: Minden uniós tagállamnak ki kell vennie a részét a migráció kezeléséből"

Igen! Legalább olyan mértékben, mint Magyarország.

Válaszok:
Google | 2021. október 22. 18:22

Az uniós norma fontos dolog.
Az európai norma azt jelenti, amiből Brüsszel maga felépült I. Lipót és udvaroncai uralkodása következtében: Belga Kongó bennszülötteinek népirtásig terjedő kizsákmányolásából.

"„Nem lehet hagyni, hogy csak néhány ország tegyen erőfeszítéseket a rászorulók befogadására,"
Akkor számoljunk, a legegyszerűbb polgári módon:
RÁSZORULÓK: ma a számuk - ha tisztességesen vesszük a tényeket - lehet 100 millió és egymilliárd, azaz 1000 millió között, valahol.
Európai életfelfogás szerint.
OKé, legyen középút, 500 millió,... MA, HANGSÚLYOZOM, NEM HOLNAP, MA.
Holnap, mondjuk 25 év múlva: legkevesebb ennek a duplája, azaz az 1000 millió biztos, és ezek a legkisebb számok, mert szerintem 25 év múlva kb. 2-3 milliárd, azaz háromezer millió ember kerül emberi életre alkalmatlan körülmények közé.
Ez a tömeg, egyszerűen FELFALJA EURÓPÁT, ha ráengedjük őket, nem azért, mert ők rosszak, egyszerűen azért, mert ez a láncreakció vége.
EZT NEM SZABAD MEGENGEDNI, azzal segítjük az ő jövőjüket, ha egyetlen egyet közülük NEM FOGADUNK BE.
Talán akkor észhez térnek és az állatias párzásokat tizenéves kortól betiltják, és annyit szülnek meg, ahány közülök ki tudja tölteni az életterüket.
Európa 1000 éve harcolt az életteréért, nem azért tette, nem azért voltak a háborúi, hogy miután megszerezte, átadja másoknak.
Kicsit hosszú volt, de ez van.
Rutte és a hasonló szemetek lejáratódtak, most a belgától, a piacon új hústól kért a párt, a világot jobbá tevők Idiotzionnazi pártja, G. Soros látható ügynökre támaszkodva, megszólalást.

Alexander De Croo belga miniszterelnök csőlátása a migráció kezelésének problémáját leszűkíti az általa egyedül lehetségesnek tartott megoldásra, hogy minden EU tagország tegyen erőfeszítéseket a rászorulók befogadására.
Bill Gates, aki sokat tett le az emberiség asztalára, másként gondolkodik, mint Alexander De Croo belga miniszterelnök.
Bill Gates a német Welt am Sonntagnak adott interjút, ahol többek között azon véleményét ecsetelte, hogy az Afrikában tapasztalható népességrobbanás „hatalmas migrációs nyomást” fog helyezni Európára.
BILL GATES ARRA FIGYELMEZTETETT, HOGY AFRIKA POPULÁCIÓJA HAMAROSAN MAGA ALÁ FOGJA GYŰRNI EURÓPÁT, HACSAK NEM TESZÜNK VALAMIT A MIGRÁCIÓ ELLEN.
Bill Gates kitért Angela Merkel német kancellár migrációs politikájára is:
Egyrészről erény a bőkezűség, és becsülendő a menekültek befogadása.
DE MINÉL BŐKEZŰBB VAGY, ANNÁL TÖBB EMBERT FOG EZ VONZANI – ÉS ÍGY CSAK MÉG TÖBBEN FOGNAK AFRIKA FELŐL ELINDULNI.”

A belga király nem járt soha Kongóban, de ügynökei olyan kegyetlenül bántak a helyiekkel, hogy 1908-ban a belga kormány átvette tőle a gyarmat igazgatását. Aki nem teljesítette a gumitermelési kvótákat, annak halál járt, és rengeteg gyerek végtagját vágták le emiatt, ami a gyarmatosítók kegyetlenségének jelképévé vált. Lipót huszonnégy éves uralkodása alatt becslések szerint 10-15 millió kongói vesztette életét. A terület 1960. július 1-jén vált független országgá.

Minden gyarmatosító ország fogadja a viszontlátogatóit.
A gazdagságot nem, a nyomort szívesen megosztanák velünk ezek a kedves nyugat-európai országok - ha hagynánk!

Megnéztem:
Az entrópia a rendezetlenség mértéke, ezért azt mutatja meg, hogy a rendszer belső struktúrája milyen kevéssé bonyolult, mennyire egyszerű, ...
Nem tudom, ez a helyzet sokaknak egyszerű, sokaknak bonyolult.
Szerintem mindkettő igaz, egyszerre.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés