Ahol a fal véget ér – riport a mexikói-amerikai határról

2021. október 21.
Több mint egymillió migráns próbált meg Biden beiktatása óta átjutni az USA déli határán. Riportunkban feltérképeztük, milyen a tömegek által ostromolt Amerika-erőd peremvidéki valósága.

Veres Kristóf György írása a Mandiner hetilapban.

Az Egyesült Államok déli határán tartó migrációs válság Donald Trump elnöksége alatt kezdődött. A korábbi évtizedekkel ellentétben ezúttal nem egyedülálló férfiak, hanem családok és kísérő nélküli gyermekek érkeznek az USA déli határához. Trump a koronavírus-járványra hivatkozva közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett a déli határon, emiatt a határvédelmi szervek bárkitől megtagadhatták a belépést, a határt illegálisan átlépő embereket pedig azonnal kitoloncolhatták – menedékkérőket, családokat és kísérő nélküli gyermekeket egyaránt.

A demokrata párti elnök 2021. január 20-ai beiktatásának napján arra utasította a határőrséget, hogy ne alkalmazza a közegészségügyi szabályt a kísérő nélküli kiskorú migránsokkal szemben, hanem engedje be őket az országba. Ezzel párhuzamosan Mexikó elkezdte megtagadni a közép-amerikai migráns családok visszavételét, így az USA határőrsége arra kényszerült, hogy az elfogott családokat szabadon engedje az Egyesült Államokban menedékkérelmük elbírálásáig. 
Joe Biden emellett azonnali hatállyal leállította elődje elhíresült határfalának építését.

Az új elnök azonnali hatállyal leállította elődje határfalának építését”

Az új elnök intézkedéseit Közép- és Dél-Amerikában úgy értelmezték, hogy az Egyesült Államok szélesre tárta a kapukat a bevándorlók előtt. 2021 februárjától így meredeken emelkedni kezdett a déli határon elfogott emberek száma – Biden beiktatása óta több mint egymillió irreguláris migránst tartóztattak fel az Egyesült Államok hatóságai a mexikói határon.

A határ egy nyugodtabb szakasza

Ebben a helyzetben érkezünk többnapos határlátogatásra szeptember végén a washingtoni székhelyű Center for Immigration Studies (CIS) szervezésében. A 3100 kilométer hosszúságú határnak egy nyugodtabb szakaszát, Új-Mexikót és Texas legnyugatibb sarkát járjuk be El Paso határváros érintésével. A nyugodtabb szó senkit ne vezessen félre, az El Paso nevet viselő határszektort pusztán azért nevezik így, mert itt augusztusban „csak” 20 ezer illegális határátlépőt tartóztattak fel, ellentétben például a Rio Grande völgyével, ahol ez a szám meghaladta a 81 ezret.

Haiti migránsokat elhajtó amerikai lovas határőrök szeptember 19-én. <br> Fotó: Reuters / Daniel Becerril

Azt hihetnénk, hogy az El Paso környékén élők mindennapjaira kevésbé van hatással a migrációs válság, hiszen a határ egy nyugodtabb szakaszán élnek. Ezt a tévhitet Yvette Herrell republikánus kongresszusi képviselő és stábja oszlatja el Messilla városkában. Herrell Új-Mexikó állam határ menti sávját képviseli 2021 januárja óta a szövetségi törvényhozásban, két bizottsági ülés között csatlakozik a stábjával folytatott beszélgetésünkhöz az éterben. Herrellnek munkája során az okozza a legnagyobb frusztrációt, hogy a körzetéhez tartozó, mintegy 290 kilométer hosszúságú határszakaszról a szövetségi politika és az országos sajtó nem vesz tudomást, pedig a migrációs válság ezt is súlyosan érintette.

Óriási problémát jelent a határőrség átcsoportosítása: egyre több egységet vezényelnek a válság texasi gócpontjaihoz, kiszolgáltatva Új-Mexikó határ menti térségeit a drogkartelleknek. A migrációs válság máris továbbgyűrűzik: a határon egyre nagyobb számban feltűnő drogcsempészeket üldöző rendőröknek nincs kapacitásuk rendes feladataik ellátására, romlik a közbiztonság, növekszik az erőszakos bűncselekmények száma. Kérdésemre, hogy az Új-Mexikóban hosszabb szakaszokon megépült határfal javít-e valamit a helyzeten, Herrell hevesen ingatja a fejét. Mivel az építése félbemaradt, a fal tele van hézagokkal – ráadásul nincs, aki őrizze.

A demokrata menekültfogalom

„A demokraták ki akarják terjeszteni a menekült fogalmát, szerintük az USA-nak azokat is be kellene fogadnia, akik a szegénység miatt döntöttek lakóhelyük elhagyása mellett” – hangsúlyozza Brian Kennedy, Yvette Herrell szakpolitikáért felelős kabinetfőnök-helyettese. Szerinte a probléma a politikai akarat hiánya. „Elég lenne egy telefonhívás Bidentől a panamai kormánynak, hogy az ottani hatóságok megállítsák a dél felől érkező migránsokat.” Jelenleg a panamai migrációkezelés kimerül abban, hogy a dzsungelen keresztül érkezőket busszal az ország északi határához szállítják.

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

Kennedy kiemeli, hogy „a demokraták sokszor egyenlőségjelet tesznek a földrajzi közelség és az adott embert megillető jogok közé”. Szerinte ha a kormány tényleg mindenkin segíteni szeretne, akkor repülőket kellene küldenie Zimbabwéba az ottani nincstelenekért, hiszen az afrikai ország sokkal nehezebb helyzetben van, mint Guatemala. A demokraták logikáját követve igazságtalan a zimbabweiek­kel szemben, hogy ők a szegénység elől menekülve nem tudnak gyalogszerrel eljutni az USA határához.

Herrell szerint nagyobb a demokraták Trump iránti gyűlölete, mint a saját hazájuk iránti szeretete. Emiatt nem hajlandók továbbépíteni a határfalat egy évtizedek óta nem látott migrációs válság kellős közepén, vagy újra bevezetni a Maradj Mexikóban! irányelvet. A Trump által bevezetett, Biden által eltörölt irányelv lényege, hogy a menedék­kérőknek Mexikóban kell megvárniuk, amíg az USA bíróságai elbírálják kérelmüket. „Pedig a Maradj Mexikóban! irányelvet nyilvánvalóan nem az előző elnök dolgozta ki, hanem olyan szakemberek, akik egész életükben migrációval foglalkoztak. Biden anélkül törölte el beiktatásának napján, hogy szakértőkkel egyeztetett volna” – teszi hozzá Kennedy.

Megmászhatatlan akadály?

Utunk során a tényleges határ két szakaszát látogatjuk meg. Az El Pasótól délkeletre elterülő síkságon Trump fala végtelennek tűnő zöld-fehér gyapotföldek szélén keretezi a horizontot tiszteletet parancsoló, kilencméteres magasságával. Itt azonban a Rio Grande folyó jelöli ki a határt – mi szükség van akkor a falra? Nevével ellentétben a folyó El Paso térségében szerénynek mondható, e sorok íróját leginkább a Zagyva szolnoki szakaszára emlékezteti.

A legmesszibb nyugat: Kaliforniában az óceánba fut bele a határfal. <br> Fotó: Shutterstock

Járműveinkkel a fal egyik, csak a határőrség által használt kapujához vezető földút végén állunk meg. A kapu mellett, a földút két szélén halmokba összehordva kötélhágcsók és összehegesztett acélsodronyból rögtönzött létrák hevernek. „Ezekkel másznak át a falon – magyarázza Fernando, a nyugalmazott határőr, aki elkísért minket a falhoz. –Beakasztják a fal tetejébe, felmásznak rajta, felhúzzák maguk után, majd leengedik a másik oldalon.”

Tehát Trump fala sem áthatolhatatlan. Azonban Fernando szerint nem is kell hogy az legyen: a fizikai határzárnak ugyanis nem az a funkciója, hogy áthatolhatatlan akadályt képezzen, hanem hogy megnehezítse az átjutást. Az pedig valószínűleg mindenkinek egyértelmű, hogy a kilenc­méteres falat néhány különösen jó fizikumú fiatal férfi meg tudja mászni kötélhágcsón, azonban a több ezer család, kisgyermek jó eséllyel nem fog átjutni, ahogy a drogcsempészek terepjárói sem.

Élet a fal végén

Új-Mexikóban, El Pasótól nyugatra egészen más táj fogad minket. A hullámzó gyapotföldek helyett itt meredek dombokkal és sziklákkal tagolt köves prérit találunk, a Rio Grande már az állam belsejében kanyarog. A zöldhatárhoz csak poros dűlőkön lehet eljutni. Kísérőnk ezúttal egy Russell nevű férfi, akinek a családi farmján ér véget a fal egyik hosszabb megépített szakasza. A harmincas évei közepén járó Russell a feleségével és két kisgyerekével él a farmján. A vöröses acélpillérek kelet felé a végtelenbe vesző menetoszlopa egy meredek domb tövében hirtelen megtorpan. A pillérek betonalapjához használt zsalutáblák az utolsó oszlop tövében hevernek. Utána néhány méternyi járműakadály, majd semmi.

„Biden beiktatásának napján mindenki összepakolt és elment” – kezdi mondandóját Russell. Elmondása szerint a kivitelezők az utolsó pillanatig dolgoztak, még a demokrata elnök hivatalba lépésének reggelén is robbantottak a tűzszerészek a fal alapjaihoz a sziklaszirtek között. Ezután a szövetségi kormányzat hónapokon keresztül gyakorlatilag azért fizette a kivitelezőket, hogy ne építsék tovább a falat. Nem olyan könnyű ugyanis szerződést bontani a cégekkel. A domb gerincére felmászva, nyugat felé tekintve félkész falszakaszok, sóderhegyek, valamint csonka sziklák terülnek el, amelyekbe több méter mély árkokat robbantottak. A mexikói oldalon egykor fehérre meszelt viskók üszkös falai állnak. „Régen egy falu volt itt, azonban a kartellek elüldözték a lakosságot, most a csempészek használják az épületek maradványait” – magyarázza kalauzunk.

A drog- és embercsempészek boldog napjai ezek”

Donald Trump beiktatása előtt a határnak erre a szakaszára szögesdrót kerítés, valamint járműakadályok voltak telepítve. Amikor elkezdődött a fal építése, mind elbontották őket, hogy helyet teremtsenek az építkezésnek. Amikor Joe Biden január 20-án leállította az építkezést, hosszú szakaszok maradtak, ahonnan a korábbi kerítést már elbontották, azonban a fal nem épült meg. „Most bárki könnyedén át tud jönni, nemcsak gyalog, hanem akár járművel is” – jegyzi meg a farmer. A drog- és embercsempészek boldog napjai ezek. A határőrség nagy részét átvezényelték Texasba, Új-Mexikó demokrata kormányzója pedig nem hajlandó az állam nemzeti gárdáját a határ védelmére rendelni.

.A fal árnyékában Texasban. <br> Fotó: Reuters / File Photo / Adrees Latif

A gazda a válság kezdete óta mindig magánál hordja a pisztolyát. A legközelebbi szomszéd tíz kilométerre, a legközelebbi település és rendőrőrs harminc kilométerre van, a pusztában nincs térerő. „Ha nem tudod megvédeni magad, nincs, aki segítsen” – hangsúlyozza Russell. Nagyon félti a családját. Reggelente rendszeresen találnak eldobált szemetet és levetett ruhát a házuk körül, a pajtájukat gyakran feltörik éjjel. Pár héttel korábban néhány migráns kővel kilyukasztott egy szarvasmarhák itatására használt tartályt, hogy ivóvízhez jusson, tíz köbméter víz veszett kárba. A tartályt, mivel az alján lett kilyukasztva, nem lehet meghegeszteni; a kár több ezer dollár, amit senki nem fog megtéríteni.

A Russell helyzetében lévők segélykiáltását a washingtoni döntéshozók nem hallják meg, az értük küzdő Yvette Herrell képviselő minden igyekezete ellenére sem. De nem kell ennyire messzire menni: a határon élők panaszai Új-Mexikó demokrata kormányzójánál is süket fülekre találnak. Változást leghamarabb a 2022. évi kongresszusi választás hozhat.

„Én legalább nem találtam eddig halottakat” – jegyzi meg keserűen Russell, utalva ezzel a szomszédjára, aki nemrégiben egy élettelen nőre bukkant az egyik kút mellett.

A szerző a Migrációkutató Intézet kutatója.

Nyitókép: Shutterstock 

Összesen 15 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Így már érthető, miért mondta Carlson, hogy Magyarországon egyszerű drótkerítéssel is sikerül megállítani a migránsokat...

És nem fizetnek adót, viszont jogosultak mindenféle segélyre, ellátásra, amire az adófizetők nem. Volt egyszer erre egy összehasonlítás, hogy a papíron jóval többet kereső alkalmazott mennyivel rosszabbul jár, mint az illegális munkavállaló.

" repülőket kellene küldenie Zimbabwéba az ottani nincstelenekért, hiszen az afrikai ország sokkal nehezebb helyzetben van, mint Guatemala."
Nyilvánvalóan, ha a tisztesség szikrája bennük lenne, Bidenék legkevesebb 1 milliárd szegény embert repülőztetnének az USA-ba, alsó hangon.
Tisztesség az nincs, viszont az Idiotzionnazizmus érdeke megköveteli, hogy a fehér emberi agyakat leterheljék, bizonytalanságba, reménytelenségbe taszítsák, a FED így képes a legnagyobbakat rabolni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés