Milyen hatással volt a média az előválasztás első fordulójára?

2021. október 16. 18:51
Az előválasztást három szakaszra bontottuk és mindegyik szakaszban megvizsgáltuk, hogy a miniszterelnök-jelölteknek milyen a reprezentációja az adott médiumokban.

„Az előválasztást három szakaszra bontottuk és mindegyik szakaszban megvizsgáltuk, hogy a miniszterelnök-jelölteknek milyen a reprezentációja az adott médiumokban. A reprezentációt úgy mértük, hogy megszámoltuk, hogy összesen hány olyan cikket írt egy adott médium, amelyben említést tett valamelyik miniszterelnök-jelöltről, majd megnéztük, hogy ezen cikkek közül mennyit írtak az egyes aspiránsokról. Az első szakasz a jelöltállítási szakasz, amely július 23-a és augusztus 6-a között tartott; a második szakasz az aláírásgyűjtési szakasz augusztus 23-a és szeptember 6-a között; a harmadik szakasz pedig a kampányhajrá, amely végül egészen szeptember 28-ig tartott.

Első szakasz

Második szakasz

Harmadik szakasz

Az elemzésem bevezetéseként szeretném felhívni a figyelmet a magyar politika egyik régiúj csúcsfegyverére,  a közvéleménykutatásokra. Az ezzel foglalkozó  cégek vonatkozásában korábban is felmerült a tendenciózusság, mi több a részrehajlás vádja. Fontosnak tartom kiemelni, hogy ez nem egy kifejezetten a baloldalhoz vagy a jobboldalhoz köthető eszköz: a 2019-es választás előtti hetekben olvashattuk, hogy Karácsony Gergelynek semmi esélye legyőzni Tarlós Istvánt, azonban az előválasztás alatt hétről hétre gyártódnak a különféle közvéleménykutatások, amelyek sokszor egymástól radikálisan más, hibahatárokon túlmenő eredményekre jutnak. 

Jó példa erre például Fekete-Győr András által az előválasztási kampány elején (július 29.) kiposztolt Závecz Research által készített kutatási eredmény, miszerint ő 12%-on áll és a »további jelöltek« összesen 5% alatti támogatottsággal rendelkeznek. Márki-Zay Péter, aki ebben a kutatásban is a »további jelöltek« kategóriába esett több, mint százezerrel több szavazatot szerzett a Momentum elnökénél. 

Márki-Zay Péter az első két időszakban messze elmaradt a befutónak gondolt jelöltek mögött. Az első időszakban 6%-ban említették a civil miniszterelnök-jelöltet a vizsgált médiumok és ez a második időszakra sem változott sokat, a miniszterelnök-jelöltekről szóló cikkek csupán 7%-ban jelent meg Márki-Zay Péter. Ez lehet annak a hatása is, hogy a közvéleménykutatások messze esélytelennek mérték a kampány elején a hódmezővásárhelyi polgármestert, noha a különböző politikával és közélettel foglalkozó facebook csoportokban, amelyek természetesen nem számítanak reprezentatívnak, meglepően jól szerepelt Márki-Zay már ekkor is. A Partizán Társalgóban, amelyben talán nem túlzás azt feltételezni, hogy jellemzően ellenzéki és talán leginkább baloldali érzelmű emberek vannak többségben, az augusztus 12-én feltett »Kire szavaznál?« kérdésre Márki-Zay Péter durván 2700 szavazatott kapott, míg őt Karácsony Gergely 1000 szavazattal követte. Ez azt jelenti, hogy a politikát követő ellenzéki körökben megjelent egy erős szimpátia, amit a média vagy nem vett észre, vagy nem kívánt róla tudomást venni.  

Kiemelendő, hogy Márki-Zay Péter kampányhajrában való reprezentációja messze alulmarad versenytársaitól. A hódmezővásárhelyi polgármester hiába szerezte meg a harmadik legtöbb számú ajánlást mindenféle pártszervezeti támogatás hiányában, a média továbbra sem tartotta fontosnak, hogy a miniszterelnök-jelöltekkel kapcsolatos cikkekben a versenytársaihoz hasonló arányban jelenjen meg. Ekkor persze még csak találgatások voltak arról, hogy kik jutnak be a második fordulóba, ugyanakkor az ajánlások leadása után egyértelműen érezni lehetett, hogy Márki-Zay Péter meglepetés szereplője lehet ennek a választásnak. Médiareprezentációja azonban mégsem nőt.

Láthatjuk, hogy Karácsony Gergely költötte el a legtöbb pénzt hirdetésekre összesen 78,5 millió forintot. Ebből valamivel kevesebb, mint 75 millió forintot a Kilencvenkilenc Egyesület finanszírozott, amely Karácsony Gergely idén alapított politikai szervezete, azt azonban nem tudhatjuk, hogy milyen forrásból dolgozik az egyesület. A maradék részét az MSZP, az LMP, a Párbeszéd és a Főváros finanszírozta a hirdetéseknek.

Karácsony Gergely szavazatonként 465,9 forintot költött, ami versenytársaihoz képest nem túl jó eredmény, de Fekete-Győr András social médiája még ennél is kevésbé volt hatékony: a Momentum miniszterelnök-jelöltje 780,7 forintot hirdetett el szavazatonként. A legnagyobb hatékonyság Márki-Zay Péternél volt fellelhető, aki kapott szavazatonként mindössze 26 forintot költött a Facebook hirdetésekre.

Az előválasztás ideje alatt a média egy a relevancia elve alapján választott szeletét vizsgáltuk, viszont a média ezen szeletében történő változásokat, trendeket az elmúlt hetekben végig követtük. Azt láthattuk, hogy a 444, a HVG, a Telex, a Népszava esetében Karácsony Gergely reprezentációja az első szakaszokban töretlen volt, ezt a tendenciát az ajánlásgyűjtések eredménye megtörte. Ennek ellenére vezette a versenyt egészen a visszalépéséig.

Márki-Zay Péter reprezentációja és megítélése a kampány első fordulójában meglehetősen alacsony volt, elmondhatjuk, hogy a médiumok nem mérték fel megfelelően az a jelöltel kapcsolatos társdalmi attitűdöt. Ennek ellenére a hódmezővásárhelyi polgármesternek sikerült bejutnia a második fordulóba és azóta azt is tudjuk, hogy a harmadik helyen továbbjutó politikus visszalépésre tudta kényszeríteni Karácsony Gergelyt is.”

Fotó: Attila KISBENEDEK / AFP

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 25 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés