Ukrán siker: évi 300 ezer bevándorlót hoznának a rommá lőtt Ukrajna újjáépítéséhez

Ukrajna demográfiai helyzete mára stratégiai kockázattá vált – erre figyelmeztetnek a Kijevben bemutatott, 2035-ig szóló migrációs stratégia kapcsán megszólaló szakértők. A Kárpátaljai Igaz Szó beszámolója szerint a számok önmagukért beszélnek: évente mintegy 500 ezer ember hal meg, miközben a születések száma alig éri el a 180–220 ezret. Ez azt jelenti, hogy az ország évente nagyjából 300 ezer főt veszít, vagyis gyorsabban fogy, mint ahogy megújulni képes.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a termékenységi ráta mindössze 0,7, miközben a népesség egyszerű újratermelődéséhez 2,2-es értékre lenne szükség. A demográfiai lejtmenet így nem egyszeri hullámvölgy, hanem strukturális probléma, amely hosszú távon is meghatározhatja az ország jövőjét.

A munkaerőpiaci kilátások sem biztatóbbak. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet becslése szerint a következő években akár 8 millió fő feletti munkaerőhiány alakulhat ki, különösen akkor, ha az újjáépítés és a gazdaság működtetése egyszerre zajlik. Ezt a hiányt a külföldre menekült ukránok hazatérése várhatóan önmagában nem fogja tudni pótolni, így Ukrajna előtt egyre inkább elkerülhetetlen döntés áll:

A kérdés azonban nem csupán gazdasági, hanem társadalmi is. A szakértők nyíltan kimondják: az ukrán társadalom jelenleg nincs felkészülve ekkora léptékű bevándorlás befogadására (érdekes, a társadalmi felkészültség szóba se került, amikor az Európai Unióra kellett rászabadítani a fél harmadik világot... – a szerk.). Miközben a vita eddig főként szakpolitikai körökben zajlott, most egyre inkább a nyilvánosság elé kerül, ami azt jelzi, hogy a probléma már nem halogatható.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Európai Unióban jelenleg is több mint 4 millió ukrán tartózkodik ideiglenes védelem alatt, menekültstátuszban. Bár nem mindenki marad végleg külföldön, ez azt jelenti, hogy az ország jelentős részben elveszítette aktív, munkaképes lakosságának egy jelentős részét.

Mindezek fényében világos:

A demográfiai fordulat pedig olyan kérdéseket vet fel a cikk szerint, amelyek hosszú távon nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és politikai következményekkel is járhatnak.

***

Fotó: Kirill KUDRYAVTSEV / AFP