A nyelv teszi az embert, a család teszi a nyelvet

2021. szeptember 29. 13:15

Böszörményi Nagy Gergely
A Homo sapiens egymillió éves sikertörténetének kulcsa, hogy az élővilágban egyedülálló módon kifejlesztette a nyelvet. Ebben nem másnak, mint a családmodellnek volt meghatározó szerepe – állítja a svéd nyelvész, aki mellékállásban forradalmasítja a Wikipédiát.

Az idei Brain Bar egyik kiemelt témája a nyelvek, köztük a magyar nyelv jövője volt. Miért? A globalizáció eredményeként a világ egyre inkább néhány domináns nyelven (angolul, spanyolul, kínaiul) kommunikál, pedig a kultúrák sokféleségét éppen a nyelvek sokfélesége alapozta meg. A nyelv egyfajta szoftver, a logikánk és a gondolkodásmódunk egyik meghatározója. Több száz nyelvcsaládot és közel hétezer nyelvet ismerünk a bolygón: a jégsapkák felől az Egyenlítőhöz közeledve egyre nő a beszélt nyelvek száma, hasonlóan a biodiverzitáshoz. Míg azonban utóbbi jelentőségéről sokat, előbbiről alig-alig hallunk. Ahogy általánosságban a nyelv emberformáló szerepéről is.

Az az elképzelés, hogy a nyelv a társadalmi érvényesüléshez kapcsolódóan alakult ki, elbukott”

Sverker Johansson svéd részecske­fizikus és nyelvész, a svájci Európai Nukleáris Kutatási Szervezet vezető munkatársa. Az ismeretterjesztés megszállottja – ő hozta létre az Lsjbot névre keresztelt számítógépes programot, ami internetes adatbányászat segítségével magától nagy mennyiségben hoz létre Wikipédia-oldalakat. Találmányának köszönhetően ma Sverker nevéhez kötődik az összes szócikk minimum nyolc (egyes becslések szerint akár húsz) százaléka a gombáktól kezdve a Fülöp-szigeteki városokig. Az utóbbi években Johansson új „hobbiprojektbe” vágott: megpróbál rájönni a nyelv valódi jelentőségére, pontos szerepére az emberiség sorsának alakulásában.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés