Budai líra Trianontól a fiatalkori arcmásunkig

III. évfolyam 37. szám | Élet - Utolsó Figyelmeztetés
2021. szeptember 16.

Névai Gábor

A sokfunkciós dolgok gyakran nem működnek. Amikor gyerekkoromban valamilyen kütyüt kaptam, például számológépes kvarcórát vagy mechanikus játékot, amelyben kettő vagy több funkció volt, hamar leamortizálódott, és szerintem nem bennem volt a hiba. Ugyanígy veszélyes játék az írásban, ha az ember keveri a műfajokat vagy akár a stílusokat. A minap például mininovellát adtam le recenzió helyett, pedig Isten bizony, könyvkritikaként indult – húsz deka felvágottat tetszett kérni, fél kiló sajt lett, maradhat? –, de valami történt vele útközben: az élet kiszámíthatatlan.

Mégis, van, amikor működik a többszólamúság. Amikor békésen építik egymást a műfajok. Tóth Eszter Zsófia írásművészete éppen ilyenné válik. A történészt eddig jobbára a Kádár-kor populáris témáinak feldolgozásához köthette az olvasóközönség. A Kádár leányai – Nők a szocialista időszakban, illetve a Szex és szocializmus témáiknál fogva is széles körben segíthetik a múltfeldolgozást. Szerzőnk munkássága számottevő az 1956-hoz, 1968-hoz és 1990-hez kapcsolódó témakörökben is. Most viszont távolabbi terepre utazott, új tematikát is beemelt a klasszikus, erős történelmi blokk mellé. Már csak családi kötődése révén is érdekelhette az első világháborút követő kataklizma, így a Trianoni történetek Szabadkától Budapestig végig személyes – de nem tolakodó – hangvételű mű. Levéltárak porából és a szerző élénk lelkéből sarjadt ki a könyv sokrétű világa.

Nyitókép: Fortepan / adományozó: Kókány Jenő

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés