Felkészülés – Küszöbön a negyedik hullám

2021. szeptember 9.
A koronavírus delta variánsa Magyarországra is megérkezett. Bár emelkedik az esetszám, egyelőre nálunk jobb a helyzet, mint a környező országokban. Mekkora szerepük van ebben az oltásoknak? Hogy állunk az immunizálásban? Nemzetközi viszonylatban mennyire szigorúak a korlátozó intézkedések? Utánajártunk.

Konopás Noémi írása a Mandiner hetilapban.

Elkerülhetetlen a negyedik hullám, csupán az a kérdés, milyen erősségű lesz – figyelmeztettek szakértők már a nyár elején, amikor még önfeledten örültünk visszakapott szabadságunknak. Aztán épphogy beköszöntött a szeptember, Müller Cecília országos tiszti főorvos bejelentette, hogy „a negyedik hullám küszöbén állunk”, és valóban: bár az új fertőzöttek száma messze elmarad a harmadik hullám kezdeti szakaszának ezer feletti számaitól, láthatóan emelkedik. A napi fertőzöttek száma szeptember első napjaiban 250 körül alakult, ami másfél-kétszerese az augusztus végi átlagnak. Az egy évvel korábbiaknak megfelelő számokat látunk, tíz nagyvárosban nőtt a szennyvíz koronavírus-koncentrációja, vagyis tíz nap múlva az érintett településeken egész biztosan emelkedni fog a fertőzöttek száma.

A többi európai ország augusztus végi lakosságarányos esetszámait nézve azt mondhatjuk, hogy – papíron – egyelőre nálunk a legjobb a helyzet. Az Egyesült Királyságban hétnapos mozgóátlagban egymillió főre vetítve 450 új esetet diagnosztizáltak, itthon ez a szám 10 és 20 között mozog – az utóbbi néhány nap emelkedése még nem éreztette hatását a mérőszámban, de azzal együtt sem ugranánk meg az európai középmezőny számait. Hasonló a helyzet egyébként a többi V4-államban is.

Európában elsőként Magyarország tette elérhetővé a harmadik oltást”

Ami a beadott vakcinákat illeti, Magyarországon a kezdeti lendület alábbhagyott, az Our World in Data augusztus 31-ei adatai szerint Európában a tizenkilencedik helyen voltunk a beadott adagok teljes számában. Az oltakozási kedv megtorpanása június végére, július elejére tehető. Ez összecseng azzal, hogy július elejére elértük az 5,5 millió oltottat, így életbe léptek a kormány lazító intézkedései. Búcsút mondtunk – a szociális és egészségügyi intézmények kivételével – a kötelező maszkhasználatnak, és azóta védettségi igazolvány nélkül léphetünk be a vendéglátó-helyiségekbe, a szálláshelyekre, a szabadidős létesítményekbe és az előre váltott ülőhelyes nézőtéren tartott kulturális rendezvényekre is. A következő hónapokban kiderül, hogy a járványügyi szempontokat nézve mennyire volt ez jó döntés, mindenesetre nem kérdés: ahhoz, hogy a turizmus és a gazdaság valamelyest helyreálljon, szükség volt az enyhítésre.

Franciaország bekeményített, Máltán a legtöbb az oltott
Arra, hogy mennyire szigorúak a magyar intézkedések az európai országok viszonylatában, az Oxfordi Egyetem vizsgálata adhat választ. A kutatók 2020 januárja óta nyomon követik és szigorúság alapján 0–100-ig pontozzák 180 ország koronavírus-járvány miatt hozott kormányzati döntéseit. A pontozás során kilenc intézkedést vesznek alapul: iskolák bezárása, munkahelyek bezárása, tömegrendezvények tiltása, közösségi események elhalasztása, korlátozás a tömegközlekedési eszközökön, otthoni munkavégzésre vonatkozó ajánlások, társadalmi felvilágosító kampányok, az országon belüli mozgás korlátozása, határzár. Jelenleg csak Észtország előzi meg lazaságban Magyarországot, és hozzánk hasonló helyzet van Litvániában és Szlovéniában. A legszigorúbb intézkedéseket Franciaország hozta vissza: a napi új esetszám július óta növekszik, augusztus első napjai­ra pedig a 30 ezret is elérte, így első körben visszaállították a kültéri maszkhasználatot a népszerűbb nyaralóhelyeken, majd kötelezővé tették az éttermekben és a rendezvényeken az oltási igazolást vagy a 48 óránál nem régebbi negatív koronavírustesztet. Sőt egyes szigeteken még karantént is bevezettek.

Fontos megjegyezni, hogy az oltási hajlandóság nem csak az érvényben lévő kormányzati intézkedésektől függ. Az Oxfordi Egyetem mérése alapján Máltán a járvány eleje óta tapasztalt szigor nem sokkal, de elmaradt az itthonitól, mégis a lakosság kilencven százaléka oltakozott, míg itthon alulról súroljuk a hatvanat. Ám az is tény, hogy míg Magyarországon lazítottak a nyáron, addig a törpeállamban – miután megduplázódott az esetszám – arról határoztak, hogy csak a mindkét oltással immunizált turistákat engedik be az országba. Egyébként európai viszonylatban Máltán a legmagasabb a tesztelések száma is.

Melyik szer a leghatékonyabb?
A negyedik hullám küszöbén sok ország egyelőre kivár a szigorító intézkedésekkel, és inkább az oltásra helyezi a hangsúlyt. A szakemberek sem a korlátozásokban, hanem a vakcinázásban látják a járványhullám leküzdésének módját, mivel a delta variáns sokkal gyorsabban terjed, mint elődjei.

A vakcinák nemcsak a klinikai kísérletekben, de „élesben” is remekül vizsgáztak. A második oltást követő legalább három hétben az oltottak mindössze 0,086 százaléka kapta el a vírust, 0,013 százalék került kórházba, és 0,003 százalék hunyt el koronavírus miatt – derül ki az Országos Kórházi Főigazgatóság július végi adataiból, amelyekről a múlt héten számolt be a 444. Ezek az arányok valamivel rosszabbak az első oltást követően – 0,2 százalék fertőződött meg, 0,05 százalék került kórházba, 0,012 százalék hunyt el –, mindenesetre a számok magukért beszélnek.

Azt, hogy melyik oltás a leghatékonyabb, nehéz ezekből az adatokból megállapítani, hiszen különböző korosztályokat és egészségi állapotú embereket oltottak velük. Huszonegy nappal a második oltást felvevő 60–80 éveseknél a fertőzöttségi arányt nézve a Janssen (0,006 százalék) és az AstraZeneca hatóanyaga (0,008) vizsgázott a legjobban, őket követte a Modernáé (0,042), majd a Sputnik V (0,052) jön, aztán a Pfizer készítménye (0,086), és a sokat támadott Sinopharm-féle oltóanyag sem marad le sokkal (0,182 százalék). Utóbbival egyébként az érintett korosztály 55 százalékát immunizálták. Az oltás a halálesetek számát rendkívüli mértékben csökkentette: a Sputnik V és a Janssen-féle vakcinánál 0, az Astra­Zeneca és a Moderna készítményénél 0,001, a Pfizer- és Sinopharm­-féle oltásnál 0,004 százalék a halálesetek aránya.

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

Még jobb eredmények a harmadik oltással
Utóbbi számok igencsak biztatók, tény azonban: nemcsak külföldi, hanem hazai példák is igazolják, hogy a delta variánssal szemben csökken az oltások hatékonysága, a halálozás viszont egyelőre nem mozdul. Szakértők itthon is dolgoznak egy vakcinahatékonyságot mérő rendszeren, ám mivel a delta nem régóta fertőz, és az esetszám is alacsony, eddig kevés az adat, így egyelőre csak bizonytalan következtetéseket lehet levonni, de a trendek azért látszanak – hívja fel a figyelmet a témára rálátó, neve elhallgatását kérő informátorunk. Hozzáteszi, azt viszont egyértelműen mutatják az eredmények, hogy a harmadik oltás indokolt, főleg hatvan év felett, függetlenül attól, melyik készítményt kapta az ember első két alkalommal. A 60 év felettieknél a 85 százalékos védettség remek eredmény volt a harmadik hullámban, most viszont, hogy a harmadik oltás már rendelkezésre áll, kevésbé tekinthető annak. Hiszen, tegyük fel, ha a két oltás 15 százalékban nem tudja megakadályozni a fertőzést, most ez a 15 százalék is megfelezhető – hangsúlyozza forrásunk.

Az Európában elsőként nálunk elérhető harmadik oltás tehát jóval fontosabb, mint eddig gondoltuk. Augusztus elseje óta kérhető ingyenesen, eddig 418 ezren fel is vették. A lehetőséget sorra teszik elérhetővé más országok is. Sőt Izrael például bekeményített: azoknak, akik hat hónappal régebben oltatták be magukat másodszor, október elsejétől nem lesz érvényes a védettségi igazolványuk. A csehek is döntöttek: náluk az kérheti a vakcinát, akinek a második oltása óta eltelt legalább nyolc hónap.

Annak kapcsán, hogy kiknek ajánlott az immunizálás harmadik szintje, megoszlanak a vélemények; a szakmai közlemények alapján elsősorban a koruknál vagy immunrendszerüknél fogva alacsonyabb védettségűeknek javasolt, és azoknak, akik a fertőzésnek fokozottan ki vannak téve, mindenekelőtt az egészségügyi dolgozóknak. Vannak szakértők, akik azoknak is ajánlják, akiknek a szervezetében nem mutatható ki elegendő ellenanyag.

Azoknál, akik nem kérik a harmadik vakcinát, jóval nagyobb kockázatnak teszik ki magukat azok, akik egyáltalán nem oltatták be magukat. Arról sajnos nincsenek adatok, hogy milyen pszichológiai, szociológiai és egyéb tényezők játszanak szerepet abban, hogy ilyen sokan mondanak nemet a járvány egyetlen lehetséges megoldásának eszközére, pedig a sikeres kampányhoz nagy szükség volna vizsgálni ezt. Erre biztat Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is a negyedik hullám és a harmadik oltás kapcsán kiadott állásfoglalásában.

Összességében elmondható, hogy jobb esélyekkel megyünk neki a negyedik hullámnak, mint a harmadiknak: egyrészt értelemszerűen több az oltott, másrészt a 12 és 18 év közöttiek is kérhetik az oltást, harmadrészt lehetőség van a harmadik szintű immunizálásra is.

Kinek kell igazán?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra hivatkozva utasítja el a harmadik oltást, hogy sok szegény országban még mindig az első adagra várnak. „A harmadik adag mostani beadása annyit jelent, hogy újabb mentőövet dobunk azoknak, akiknek már van, miközben másokat hagyunk megfulladni” – fogalmazott Mike Ryan, a WHO veszélyhelyzeti igazgatója. A múlt héten Thierry Breton, az Európai Unió koronavírus elleni oltási politikájának összehangolásáért is felelős belső piaci biztos azonban védelmébe vette a harmadik adag védőoltást. Mint mondta, az emlékeztető oltáshoz az unióban szükséges 300-350 millió adag vakcina csak egyhavi európai gyártás kérdése; az EU-ban és az Egyesült Államokban havonta 500-600 millió adag védőoltást gyártanak. Eddig az unióban Franciaországban és Magyarországon kezdődött meg az emlékeztető oltások beadása.

*** 

Negyedik hullám: mi lesz a tanévvel? – Konopás Noémi írása a mandiner.hu-n

Nyitóképen: A koronavírus elleni oltást és a védettségi igazolvány bevezetését ellenzők tüntetnek Párizsban augusztus 7-én. Fotó: MTI / EPA / Ian Langsdon 

Összesen 168 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"A második oltást követő legalább három hétben az oltottak mindössze 0,086 százaléka kapta el a vírust"

Emiatt a mondatrész miatt megfogalmazódott bennem a következő kérdés.

A többi következő hétben mi a helyzet?

Tévedésből címeztem neked, töröltem.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés