Haász János a Telexen értekezik arról, miért lenne illendő térdelnie a magyar válogatottnak. Azt a szerző is kénytelen elismerni, hogy „mi nem gyarmatosítottunk egész kontinenseket, nem dolgoztattunk fekete rabszolgákat gyapotföldeken [...], hogy nálunk nincs feketék elleni rendőri erőszak, [...] hogy mi nem robbantottunk ki két véres világháborút, az egyiket borzasztó eszmék nyomán.
És valóban, még ha a szolidaritásunkat akár ki is fejezhetnénk azokkal az áldozatokkal, nincsenek ilyen bűneink, így miattuk tényleg nincs kitől bocsánatot kérnünk.”
A szerző szerint ugyanakkor ennek ellenére úgy folytatja: „nincs egyetlen ilyen népcsoport sem, amely a diszkrimináció áldozata lett a magyar határokon belül? A történelmi Magyarország területén élő nemzeti kisebbségek? A folyamatosan a társadalom peremére lökött cigányság? A pogromok, majd a holokauszt miatt a zsidóság? A második világháború után elhurcolt németek?”