Az angol szurkolók köztudomásúlag, valódi gentlemanek módjára mindig minden nemzetnek megadják a legnagyobb tiszteletet.
They scor’d enaf fackin goals. Óriási nagy szerencse. Mármint nem a mi szemszögünkből. Innen nézve lesújtó a csütörtöki négygólos zakó. A vereségnél talán csak az a hervasztóbb, hogy ismét mi, magyarok lettünk Európa legaljasabb, legfasisztább, legnácibb söpredéke,
hiszen a lelátóról néhányan állítólag huhogni kezdtek, amikor az angol Raheem Sterlinghez került a labda.
De mondom, azért így is mázli, hogy a Southgate-csapat elhozta a három pontot a Puskásból.
Képzeljük magunkat az egyszeri angol feleség helyébe. Ha feltűnik a tévéújságban a válogatott mérkőzés közvetítése, joggal rándul egyből görcsbe a gyomrunk. Ha ugyanis pályára lépnek a háromoroszlánosok és Gary darling lemegy megnézni a fiúkkal a meccset a pubba, sajnos elég jók az esélyek arra, hogy a közvetítés után Gary darling rajtunk vezeti le a felgyülemlett feszültséget.
Az angol nők tehát a válogatott legnagyobb – láthatatlan – rajongói, és erre jó okuk van: ha nyernek vagy ikszelnek a fiúk, Gary darling és szurkolótársai „csak” huszonöt százalékkal nagyobb eséllyel verik meg feleségeiket vagy barátnőiket odahaza, míg ha pontszerzés nélkül kénytelenek levonulni a pályáról a srácok, harmincnyolc százalékkal emelkednek a bejelentett családonbelülierőszak-esetszámok.
Akkor is, ha nyer az angol válogatott. Egy idén februárban publikált kutatás eredményei szerint negyvenhét százalékkal több, alkoholhoz köthető erőszakos esetet jelentenek be a West Midlands Police-nál, ha három pont kerül az angol válogatott neve mellé.
Így volt ez az Európa-bajnokság döntője után is: sokan emlékezhetnek arra, ahogy Chiellini megrángatta az angol Bukayo Sakát a pályán, az viszont már kisebb visszhangot kapott, hogy az elveszített Eb-döntő után Gary darling és szurkolótársai még a szokásosnál is többször – húsz százalékkal többször – tették ugyanezt odahaza a missusszal.
The beautiful game, ugye, az angol (brit) kultúra egyik sarokköve. Még szerencse, hogy Gary darlingék nem rasszisták!
Őrült nagy szerencse a csütörtöki győzelem Bukayo Sakának is. A Magyarország elleni mérkőzés volt Bukayo Saka valódi megdicsőülése. A csereként beállt Sakával a soraiban az angol BLM-válogatott megsemmisítő vereséget mért a magyar csapatra, mintegy alátámasztandó, hogy a gonoszok – akik térdelni sem hajlandók – mindig elnyerik méltó büntetésüket. És milyen csodálatosan játszott Saka!
És ugyan, ki emlékszik már arra, hogy
amiért az Olaszország elleni Eb-döntőben tizenegyest hibázott? „Takarodj vissza Nigériába!”, „Tűnj el az országomból!”, „Nigger” – írták neki Gary darlingék az Instagramon.
Így hibázzon az ember tizenegyest Eb-döntőben, ha fekete.
Nem arra akarok célozni, hogy az angol válogatott szurkolóinak esetleg rasszizmusproblémái lennének. Nyilvánvalóan nincsenek. Az angol szurkolók valódi gentlemanek módjára minden nemzetnek megadják a legnagyobb tiszteletet, nem verekednek, nem fütyülnek ki himnuszokat, nem verik szét maguk körül a stadionokat és fél városnegyedeket, pláne nem külföldön.
El lehet képzelni ellenben, hogy a rasszista magyaroktól mit kapott volna Saka!
Hát így vagyunk mink, a rasszisták. Ismét Európa szégyenpadján, ahová valók vagyunk. Gary darlingék megmondták. Az illetékes hatóság bizonyára megbüntet majd bennünket, ahogy kell. Nagyon helyes, hiszen ezek a büntetések elég hatékony módszerei a szurkolói magatartás megváltoztatásának. Nézzük meg az angolokat: ők már megoldották!
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Szerinte a társadalom elveszítette a tisztelet minden formáját.
Marco Rose szerint a magyar kapusnak szüksége van szünetekre, de a Bayern München elleni rangadón már megint ő védhet.
Kiderült, Pascal Jansen célja az volt, hogy a Bajnokok Ligájában szerepeljen a Ferencvárossal, ezt nem sikerült elérnie.
Pakson tavasszal újraépítheti és a válogatottba is beverekedheti magát a korábbi gólkirály.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
A bukott kancellár megrendült hangú beszédet mondott a helyszínen, azonban a Focus által megkérdezett helyiek vegyes érzelmekkel fogadták a politikus látogatását.
2024 a legtöbb szórakoztató ágazatban és műfajban nem volt egy gyenge év, így könnyedén lehet kedvenceket választani. A Troubadour év végére kiadott 1984 képregénye azonban megkavarja a rangsort.
