A rög, a táj, az anyaföld – Így olvasunk mi

2021. szeptember 2. 6:50

Muray Gábor
Mandiner
Eötvös, Oravecz, Tömörkény... következnek Muray Gábor kedvenc könyvei a Mandiner új sorozatában!

A Mandiner hetilap most következő, századik lapszáma alkalmából különleges tartalmakkal készülünk az olvasók számára. A napokban szerzőink ajánlják tíz kedvenc könyvüket olvasóinknak – szívből ajánljuk, böngésszék, kommentálják, csevegjünk róluk, s várjuk olvasóink könyves listáit is!

Az összes könyvajánló ezen a linken keresztül érhető el.

***

MURAY GÁBOR

Tíz legjobb könyv természetesen nincs. Mert mi is a legjobb? Milyen szempontból a legjobb? Szóval, hogy ne kalandozzak el túlságosan, kijelöltem a kereteket: legyen magyar a szerző, és szóljon a röghöz kötöttségről a mű. A tájról, amely meghatároz. Íme a tíz könyv, amely nagyban befolyásolta az áldott-átkozott anyaföldhöz való viszonyomat.

Tömörkény István válogatott novellái
Tömörkény a tárca nagymestere, világítótorony a médiában horizontot vesztett szocioriportereknek. Ha egyetlen novelláskötetet kellene említenem, Tömörkényé lenne az. Életképek a szegedi tanyavilágból.

Eötvös Károly: Badacsonyi anekdotafüzér
Lényegre törő válogatás Eötvös Károly Utazás a Balaton körül és A balatoni utazás vége című legendás könyveiből.  Micsoda novella emlékezik meg benne a régi jó magyar vendéglősök utolsó példányáról, Mojzer uramról, aki egyébiránt Ranolder püspök vendéglőse volt, s aki olyan éttermet vitt Tapolcán, hogy ma lehoznák érte a Michelin-csillagokat az égről. 

Tatay Sándor: Meglepetéseim könyve és Lődörgések kora
Ha már a Badacsony: Tatay Sándor itt a hegyen, a sziklák alatt, a Rodostó turistaházban talált menedékre (otthonra, ihletre és szerelemre), hogy a legmegrendítőbb regényeket írja meg a tanúhegyek népéről (például a Vulkánban). A Meglepetéseim könyvében és a Lődörgések korában saját bakonyi, soproni és pécsi gyerekkorát meséli el megkapó bájjal. 

Lénárd Sándor: Völgy a világ végén és Egy nap a láthatatlan házban
Az utolsó magyar humanisták és polihisztorok egyike, akit a nagy kaland Rómán át a dél-amerikai őserdő mélyére vezetett, hogy az Isten háta mögötti Donna Emma orvosa és kántora legyen. A Bach-rajongó, aki a Micimackót latinra fordította, filozofikus, örökérvényű esszéköteteiben segít más szemmel nézni a „hazát” és a világot.

Ambrus Lajos: Lugas és Az én szőlőhegyem
Ambrus Lajos a Berzsenyi Dániel szülőhelyén otthonra lelt Lénárd Sándor. A lugasok és gyümölcsösök filozófusa. Az egyházashetyei polihisztor és pomológus. Esszéje a pannon kultúrtáj dicsérete. A lugas csendje a fehér zajjal szennyezett információözönben. 

Fekete István: Ballagó idő
Az idős Fekete István csodálatos, érzékeny emlékfüzére a göllei szülői házról. Titkok, képek és kalandok: mindaz, amitől Fekete István Fekete Istvánná lett. Az egyik legszebb könyve.

Gion Nándor: Latroknak is játszott 1–4. 
Ó, a méltatlanul elfelejtett Gion, aki a huszadik század legszebb magyar regényeit írta… A Latroknak is játszott című tetralógia A virágos katona, a Rózsaméz, az Ez a nap a miénk és az Aranyat talált című vajdasági regényeinek gyűjteménye, a tizenkilencedik és huszadik századi magyar történelem mágikus realista tablója. Letehetetlen, varázslatos. 

Oravecz Imre: A rög gyermekei trilógia
Oravecz Imre monumentális trilógiájáról kevés szó esik, pedig az elmúlt húsz év egyik legfontosabb kulturális produktuma. A rög gyermekei az alázatos küzdelem, a természetszeretet és a földművelés szívhez szóló, prózai, lassú hömpölygésű nagyregénye. Gion Nándor tetralógiájához hasonlóan ez a regény is beavatás az influenszerkor olvasóinak, ám míg Gion játékos, Oravecz hajszálpontos. Szikár. Kérges tőle a tenyér.

Karácsony Benő: Napos oldal és Pjotruska
Karácsony Benő a legtragikusabb sorsú, egyben a legkedélyesebb erdélyi írónk. Álljon itt a Napos oldal kezdő sora, ezt a honderűt tanítani kellene: „Azóta, hogy szélnek eresztett az élet, mint egy darab fölösleges sajtpapírt, persze másként nézem a dolgokat meg a gyárigazgatókat.” A Pjotruska minden kiégett vidéki hírlapírónak kötelező. 

Korniss Péter: Leltár
Korniss Péter az erdélyi magyarság August Sanderje, a fotóművész, aki teljes odaadással, alázattal és intimitással dokumentálta évtizedeken át az elsüllyedt Atlantiszt, a Mezőséget az utolsó pillanatban, ahogy azt még Bartók és Kodály is láthatta. A Csau-éra rögbe ragadt csizmáit, a fullasztó meleget a táncházban, a családot a tisztaszobában. Leltár című könyve a legszebb Magyarországon kiadott fotóalbum, alapmű.

 

Nyitókép: A Szent György-hegy a Badacsonyról 1934-ben (Schermann Szilárd fotója, Schermann Ákos adományozása, Fortepan)

Összesen 15 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ez az, ami nagyon tetszik. Giont újra fogom olvasni, kéznél van.

Oravecz A rög gyermekeivel az egyik kedvencem, egyszer térképpel fogom végigolvasni, van valami fogalmam a család Államok-beli vándorútjáról, de halványabb, mint kéne. Szajla és a környezete megy.

Szóval eddig ez tetszik legjobban, mint magán gyűjtemény.

Annak is örülök, h. Karácsony Benő szerető emlékezete, a szomorúságot enyhítve, többünk szívében él.

Tatayt kevesen ismerik, pedig nagyon jó.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés