Egy biztos: annak a rendszernek, ahol parttalanul, szigorú törvényi keretek nélkül lehet megfigyelni bárkit, ahol nincs semmilyen független kontrollja a megfigyeléseknek, és ahol nincs semmi következménye, ha a kormány állampolgárok tömegeit hallgatja le politikai érdekből, nincs köze a demokráciához. A helyzetet súlyosbítja, hogy a botrány közepette a magyar kormány válaszra sem méltatja a magyar állampolgárokat, csak a beismeréssel felérő hallgatást tapasztaljuk arról, hogy használják-e saját állampolgáraik titkos megfigyelésére a kémprogramot.
Megjegyzem, afelől nem lehetnek kétségeink, hogy lepapírozták a dolgokat: hiába válaszolta nekem azt Pintér Sándor, hogy »2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak.«, pár éve ő maga mondta, hogy »egyetlen ember sincs, akit törvényes körülmények között ne lehetne megfigyelni, lehallgatni, felderíteni tevékenységét.« Bármit le tudnak papírozni, mert egyszerűen olyanok a törvények, hogy bárkire rásüthetik, hogy »nemzetbiztonsági érdekből« lehallgatható. Rám is simán rámsütötték, hogy »nemzetbiztonsági kockázat« vagyok, csinálta a műsort Németh Szilárd a Nemzetbiztonsági bizottságban, holott a magyar szolgálatok által végzett átvilágításom bizonyította, hogy nagyon is tiszta vagyok. Egy fix: a Fidesz viszont az bizonyította be, hogy bármikor bármire képesek saját állampolgáraik ellen is — ha politikai érdekeik úgy kívánják.”
Fotó: Mario GOLDMAN / AFP