„A normális oldal
Valóban tudjuk, hogy miben élünk? Naponta halljuk őt meg őt meg őt, tudjuk róluk, hogy soha nem mondanak igazat, de hogy az örökös hazudozás mit okozott milliók tudatában, pszichéjében, az nincs felmérve, megmérve, arra csak egy-egy adott pillanatban döbbenünk rá. Mondjuk, amikor az utcán egy régi ismerősünk így sóhajt fel: már nem élnék, ha nem ez a kormány lenne, és belekezd az egészségügy magasztalásába. Ilyenkor őszintén megdöbbenek, létezik ilyen? Hasonló szürreális találkozás legutóbb itt a facebookon esett meg velem, és olyan valakivel, aki saját facebook adatlapja szerint eddigi élete során volt vezető tanácsadó, cégvezető, ügyvezető, főkonstruktőr, a diplomája pedig a Műegyetemről való. Egyszóval képzett, a számokhoz, adatokhoz nyilvánvalóan értő emberről volt szó.
Állítása szerint ő a saját munkája során látja, hogy a magyar a legszigorúbb közbeszerzési törvény Európában, a verseny tisztességes, csak a tehetség számít, nincs részrehajlás, a korrupció tizede a korábbi évekének, továbbá a »libernyák«, »posztkomcsi« újságíróknak az a bajuk, hogy most már osztozniuk kell a konzervatívokkal a hirdetéstortán, csak gyártják a fake news-okat, mert képtelenek örülni a látványos társadalmi, gazdasági megújulásnak, Magyarország új aranykorának, amelyben csak azok nem boldogulnak, akik nem tudnak vagy akarnak.
Erős idegzet kell az efféle, a valósággal egyetlen ponton nem találkozó állításokhoz, de még egyszer próbálkoztam. Mivel a norvég külügyminiszter épp aznap (július 23-án) tette közzé, hogy a magyar kormány miért mondott nemet a Norvég Alap 77 milliárdos támogatására – mert ebből az összegből 4 milliárd forint egy civil alaphoz került volna, ami felett a kormánynak nem lett volna teljes kontrollja –, gondoltam, megosztom ezt az információt az új magyar aranykor megéneklőjével. Azt pedig, hogy a miniszterelnök megfosztott minket, ezúttal 77 milliárdtól, csupán azért, mert annak nem egészen öt százaléka nem valamelyik strómanjához vagy családtagjához került volna, »égbekiáltó gaztettnek« neveztem.
Hogy mire számítottam? Arra semmiképp, hogy vitapartnerem magába száll, és elkezd ellenzéki előválasztásokra járni. De talán annyit mond majd, hogy ezt ő is helyteleníti. Tévedtem, ezt felelte: »Égbekiáltó gaztettnek tartom Magyarországot azzal zsarolni, hogy adunk neked 73 MrdFt-ot, ha 4 MrdFt-ot a belső ellenségeid, felforgatóid finanszírozására fordíthatunk. Nyilván egy tisztességes kormány nem engedhet az ilyen zsarolásnak. S az EU – ahelyett, hogy megfegyelmezte volna Norvégiát és megvonta volna tőle ezért a közös piachoz való hozzáférést – nem védte meg Magyarországot, s ezzel nem teljesítette a kötelességét. A normális oldalról nézve ez így látszik«.