Nyílt üzenet Kijevből: „imádkoznak és tesznek is érte” – külföldről akarják eldönteni a magyar választást!

Még a Kreml is egyetért Robert Fico szlovák miniszterelnökkel abban, hogy a Barátság-kőolajvezeték leállítása a zsarolás eszközévé vált Magyarországgal szemben, amiért az ellenzi Ukrajna felvételét az Európai Unióba.

Meddig tartható fenn ez az állapot? Milyen hatással lehet mindez a magyar gazdaságra és társadalomra? Többek között ezeket a kérdéseket tettük fel Dornfeld Lászlónak, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjének.

A szakértő először is tisztázta, hogy valójában mekkora problémát jelent ez a helyzet. Elhangzott, hogy alapvetően nem úgy tűnik, hogy mindez „katasztrofális hatással” lenne az országra. „Az viszont bizonyos, hogy ha ez az állapot hosszú távon így marad, és a stratégiai tartalékokhoz kell hozzányúlni – ezt kérte a MOL nem is olyan régen –, és ezek a jelentős tartalékok is elkezdenek kiapadni, akkor Horvátország felől kellene beszerezni az utánpótlást. 

 – vázolt fel Dornfeld egy nem túl biztató forgatókönyvet.

Egyértelmű beavatkozás szemtanúi vagyunk

A vezető elemző arra is rámutatott, hogy a Barátság-vezeték leállításának célja is egyértelmű, különösen annak fényében, hogy 

 beleértve az uniós tagságot és a háború támogatását is.

Dornfeld László felidézte Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter kijelentését is, mely szerint „gyertyát kell gyújtani, és amellett kell imádkozni azért, hogy a magyar miniszterelnököt Magyar Péternek hívják”. „Az a baj, hogy az ukránok nemcsak imádkoznak, hanem többet is tesznek érte. Ez már a nyílt beavatkozásnak egy olyan formája, amit nehéz nem észre venni” – húzta alá.

Az Alapjogokért Központ munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben mindez a kampány véghajrájában történne, az olyan választói rétegeket fordíthatna a kormánnyal szembe, amelyeket különösen rosszul érintene a korábban említett áremelkedés. „Ez azt szolgálná, hogy a Tisza Párt választási esélyeit növeljék. Magyar Péterék is látják a valós számokat, és egyértelmű számukra, hogy nem túl sikeres időszak áll mögöttük” – magyarázta.

A vezető elemző érdeklődésünkre, hogy milyen párhuzamokat lát az 1990-es taxisblokád és a jelenlegi helyzet között, elmondta: több hasonlóság is felfedezhető. „Emlékezetes, hogy akkor a kiváltó ok az üzemanyagár-emelés bejelentése volt. Ez a rendszerváltás forgatagában egy olyan pillanat volt, amely utólag az SZDSZ és Göncz Árpád rátelepedésével egy kormányváltó akcióvá nőtte ki magát. Már a kezdete is számos kérdést vetett fel. A titkosszolgálati szál sem zárható ki, ami napjainkban az ukrán beavatkozás egyik fontos eszköze. 

 – mutatott rá.

Mind a békepárti, mind a háborúpárti erők szervezkednek

Dornfeld László kérdésünkre arról is beszélt, hogy a világpolitikában azt látni: mind a békepárti, mind a háborúpárti erők megszervezik magukat. „A Donald Trump által életre hívott Béketanács, valamint a Hajlandók Koalíciója áll most egymással szemben a nyugati világban. Magyarország pedig messze túlmutat a tényleges politikai súlyán. Magyarország jelképévé vált annak, hogy lehet máshogy is csinálni, ki lehet maradni a brüsszeli őrületből, és sikeresnek lehet lenni. Sőt, alternatívát mutat Brüsszelhez képest. Ez pedig ragadósnak bizonyul, mivel mind a németeknél, mind a franciáknál erősödnek a patrióta erők.”

„Ezért is egyértelmű, hogy a háborúpárti erők nyomást próbálnak gyakorolni hazánkra. 

Ugyanakkor az amerikai külügyminiszter találkozása egyértelművé tette, hogy Magyarországnak van egy pénzügyi védőhálója, és egy olyan támogatottsága, amely szemben áll azzal a globalista úthengerrel, amellyel megpróbálnak minket letarolni” – zárta gondolatait az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

Nyitókép: Facebook/Tseber Roland