Nemváltó operáció, hormonkezelés, transzjogok – itthon még nem része a mindennapoknak, ám Nyugaton más a helyzet. Körképünk Európából és elemzésünk a politikai hatásokról.
Szalai Laura és Kacsoh Dániel írása a Mandiner hetilapban.
Keira Bellt tizenhat éves korában kezelték az Egyesült Királyságban lévő, állami alapítású Tavistock nemváltó klinikán, három hatvanperces konzultációt követően pubertásblokkolókat írtak fel neki, egy évvel később megkezdték rajta a tesztoszteronkúrát, húszéves korában pedig masztektómiát végeztek el rajta, vagyis eltávolították a mellét. Két év múlva azonban megbánta, hogy belevágott a procedúrába, huszonkét évesen így ismét nemátalakításba kezdett, hogy újra női testben éljen. A londoni Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyével, mert úgy érzi, elrontotta az életét, a klinika szerinte nem világosította fel eléggé, amikor döntött a nemváltásról. Az eset nem maradt következmények nélkül. A testület tavaly decemberben úgy határozott: a nemi diszfóriában szenvedő tizenhat éven aluliak nem elég érettek a pubertásblokkoló kezelésről szóló megalapozott döntéshez.
A tizennyolc év alatti fiataloknak Európa több országában lehetőségük van arra, hogy megkezdjék a nemváltás folyamatát – igaz, ez a legtöbb helyen a hormonterápiához való hozzáférést jelenti, nem pedig a műtétek igénybevételét. Itthon az ellenzék álságosnak tartja a kormányt, amiért népszavazást kezdeményezett a témát is érintő kérdésekben, mivel szerinte csupán az egyéb, kényes ügyekről kívánja elterelni a figyelmet, és a gyerekeket eszközként használja fel politikai játszmáihoz. A kabinet ezzel szemben hangoztatja: olyan jelenségről van szó, amely a Nyugaton már általános, az „utolsó pillanatban járunk”, mielőtt ide is begyűrűzik.
Összeállításunkban megnéztük, milyen gyakorlatok érvényesek más országokban a nemváltás terén, továbbá hogy milyen politikai következményei lehetnek itthon a referendumnak és az azzal kapcsolatos közéleti vitáknak.
Stratégia a transzneműek védelméért
Mint ismeretes, először a gyermekvédelmi törvény néven ismertté vált jogszabálycsomag került hazai és nemzetközi össztűz alá, mondván, az lmbtqi-identitásokat összemossák benne a pedofíliával, ami ront a melegek társadalmi elfogadásának esélyein. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított a jogszabály egyes rendelkezései miatt. Párhuzamosan egyébként Lengyelországgal szemben is jogi eljárás indult lmbtqi-ügyben. Utóbbival kapcsolatban a brüsszeli testület kifogásolja az úgynevezett lmbtqi-mentes zónák létezését s azt, hogy Varsó ez idáig nem válaszolta meg kielégítően a velük kapcsolatos aggályokat.
Hazánk esetében az EB az egyenlőség, valamint az alapvető jogok érvényesülését kérdőjelezi meg a törvénnyel kapcsolatban, továbbá lehetséges jogsértést lát abban, hogy Magyarországon az lmbtqi-tematikájú mesekönyvekben fel kell tüntetni, hogy a „megszokottól eltérő” kiadványok. Az indoklás szerint hazánk nem tudta elmagyarázni, miért lennének károsak a gyerekeknek az lmbtqi-tartalmak.
Csakhogy az lmbtqi személyek jogai nem most kerültek előtérbe az Európai Unióban. Az Európai Parlament már egy 2010-es jelentésében (Transgender Persons’ Rights in the EU Member States) foglalkozott például a transzneműek helyzetével. Ebben leszögezték: elengedhetetlen, hogy az érintetteknek legyen lehetőségük arra, hogy megváltoztassák nemüket, és a személyi okmányaikban ennek megfelelően szerepelhessen a választott új nevük. Hivatkoznak arra is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága több esetben kimondta: az államoknak biztosítaniuk kell, hogy a transzneműek teljes körű nemátalakító műtéten eshessenek át. Elérhetővé kell tenni számukra a hormonkezelést, a nemátalakító operációt és olyan beavatkozásokat, mint a tartós szőrtelenítés vagy a hangszálműtét.
Tíz évvel később, tavaly novemberben elkészült az Európai Bizottság lmbtqi emberek esélyegyenlőségét elősegítő 2020–2025-ös stratégiája. Ebben már transznemű gyerekekről is szó esik: a dokumentum szerint átfogó programra van szükség, amelyben az lmbtqi gyerekek védelme is központi szerephez jut, az egyik utat helyzetük javításához az oktatásban látják. A dokumentum szerint közösen el kell érnünk, hogy az lmbtqi gyerekek 2025-re biztonságban legyenek, azonos lehetőségek álljanak rendelkezésükre a társadalomban, és megvalósíthassák önmagukat.
Nemátalakítás: országa válogatja
Annak meghatározása, hogy egy személy hány éves kortól eshet át nemátalakító műtéten, tagállami hatáskör, így eltérő gyakorlatok érvényesek. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2017-es adatai alapján a legtöbb tagállamban nincs rá külön jogszabály, vagyis ugyanazok a törvények rendelkeznek a nemi megerősítő kezelésekről, mint bármely orvosi beavatkozásról. Ilyen gyakorlatú ország például Franciaország, a korábbi uniós tag Egyesült Királyság, valamint hazánk is. Vannak államok, ahol tizennyolc év a korhatár, közéjük tartozik Csehország, Lengyelország, Hollandia és Svédország. Két tagországban, Írországban és Máltán tizenhat éves kor felett engedélyezik a beavatkozást.
Ez tehát a nemváltó operációk engedélyezésére vonatkozó gyakorlat, amely nem egyezik meg azzal, hogy mennyi idős kortól lehet zöld jelzést adni a nemváltás előszobájának számító hormonkezelésnek. E tekintetben is eltérő kép mutatkozik az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége szerint: Bulgáriában, Cipruson, Görögországban, Franciaországban, Romániában és Szlovákiában tizennyolc év a korhatár, akárcsak Magyarországon, ahol az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől kell az engedélyt kérni. Lengyelországban, Spanyolországban, Írországban, Máltán és Hollandiában már tizenhat évesen lehet efféle beavatkozáshoz folyamodni (Hollandiában szülői engedéllyel tizenegy-tizenkét éves kortól is, erről lásd keretes írásunkat). Dániában, Szlovéniában tizenöt, Lettországban tizennégy év a határ, hét EU-s tagállamban – Belgiumban, Luxemburgban, Cseh-, Észt-, Finn-, Német- és Svédországban – pedig a gyermek érettségi fokától függ.
Érdemes még kitérni az Egyesült Államokra, ahol a Trump-éra alatt több olyan döntés született, amely érinti a transzneműséget. 2020-ban a kormány úgy határozott, hogy eltörli az Obama-adminisztráció transzneműekre vonatkozó „nemi megkülönböztetés elleni védelmét” az egészségügyben. Vagyis az embereket biológiai nemük alapján férfiként vagy nőként határozták meg, Obamáék alatt viszont a nemek definíciója úgy szólt: „az ember belső nemi érzete, amely lehet férfi, nő, egyik sem vagy pedig a férfi és a nő kombinációja”. A Trump-kormányzat rendelkezései azt is lehetővé tették, hogy a kórházak és a biztosítók a vallásszabadságra hivatkozva megtagadják például a nemváltó műtétek elvégzését. A Biden-kormány rendelkezései nyomán újra kötelező a nemváltó műtétek elvégzése az Egyesült Államokban. Joe Biden egyébként tavaly ősszel, az elnökválasztást megelőzően egy műsorban úgy fogalmazott: „Az az elképzelés, hogy egy nyolc- vagy tízéves gyerek eldönti, hogy »transznemű akarok lenni, ez az, ami lenni szeretnék, ez megkönnyítené az életem«. Szóval zéró diszkriminációnak kellene lennie.”
Gyermekvédelem és szuverenitás
Itthon a kormány kezdeményezései politikai vitákat is generáltak, nemcsak a melegjogi szervezetek, hanem az ellenzéki pártok tiltakozását is kiváltották. Gyűlöletkeltő kamunépszavazás, figyelemelterelés, aljas propagandacélok – nagyjából így foglalhatók össze a baloldali formációk részéről a referendum tervezetére adott reakciók.
Bár Karácsony Gergely főpolgármester elmondása szerint a feltett öt kérdésre nemmel válaszolna, inkább a saját konzultációjára fókuszál, amely egyebek mellett a Fudan Egyetemről és az autópályák koncesszióba adásáról szól. A Momentum és a Jobbik bizonyosan bojkottálná az ez év végére vagy a jövő év elejére várható kormányzati népszavazást.
A Nézőpont Intézet és a Századvég kutatásai szerint a társadalom többsége a kabinet álláspontját osztja. A Századvég szerint például azt, hogy a kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül a szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak, a megkérdezettek 73 százaléka ellenzi. A felmérés rámutat: 10-ből 9 magyar ellenzi a nemátalakító beavatkozások elérhetővé tételét kiskorú gyermekek számára, valamint a szóban forgó lehetőségek népszerűsítését. A Nézőpont értékelése szerint nagy fejtörést okozhat a baloldalon a népszavazás témája, mivel a kormánykritikus személyek többsége, 56 százaléka is a szülői engedélyezés mellett foglalt állást, mindössze harmaduk áll az lmbtqi-szervezetek pártján. Vagyis a kormánypártnak a jelek szerint a bevándorlás után megint sikerült olyan témát találnia, amely kapcsán a támogatottságán jóval túlmutató arányban tudja maga mellé állítani a társadalmat.
A népszavazás, illetve a törvénycsomag által generált vitában két téma találkozik: a gyermekvédelem és a szuverenitás – véli Lánczi Tamás politológus. Lapunknak azt mondja, hogy az uniós intézmények részéről már jó ideje zajlik a lopakodó jogalkotás, ami ezen a téren is tetten érhető, így a magyar kormánynak előbb-utóbb reagálnia kellett. De érdemes volt ismét beleállni egy ekkora küzdelembe? „Ha a gyermekeinkért nem vállalunk konfliktust, akkor ott súlyos probléma van. Abszolút indokolt beszélni erről, s felvenni a kesztyűt” – fogalmaz. Az elemző arra jutott, hogy politikai értelemben meglepte, sőt egyenesen kellemetlenül érintette az ellenzéket ez a téma, különösen a referendum. A helyzet ugyanis rámutat arra, hogy ez az „összetákolt csapat” egyáltalán nem egységes, ebben a kérdésben bizonyosan nem az: teljesen mást gondolnak az egyes szereplők a világról, „ami a kormányzóképesség szempontjából kifejezetten drámai állapotokat jelez”. Lánczi azt elismeri, hogy a kormány részéről – túl azon, hogy fontos ügyről van szó – a referendum bedobása „pártpolitikailag is taktikus és ügyes lépés”.
A reakciók hasonlók a bevándorlásnál tapasztaltakhoz. Megint jelen van a probléma tagadása – úgy, hogy közben a Momentum programja egyenesen tartalmazza a legvitatottabb pontot, a nemváltás támogatását. Látható a nemzetközi tendencia is, egyre közeledik hozzánk ez a felfogás – mutat rá az elemző. Hozzáteszi: szintén megjelent a riogatás, mondván, ahogy a kormány korábban felszította az idegenellenességet – noha a Nyugattal szemben itt senkinek a haja szála sem görbült –, úgy most a homoszexuálisok ellen hergel.
Az ellenzéknek közben továbbra sem sikerül a tematizálás, a Karácsony Gergely által bedobott népszavazási kérdések vagy nem érdeklik az embereket, vagy törvényi akadályuk van, vagy maga az ellenzék is megosztott velük kapcsolatban, akad ugyanis olyan politikus a soraikban, aki például támogatja, üdvözli a Fudan Egyetemet – mondja Lánczi.
Ami az esetleges uniós forrásmegvonást illeti, az elemző szerint ennek reális a veszélye, a melegjogi aktivistákat elutasító városoktól már elvett támogatást az Európai Bizottság. Ez lehetett a teszt. Ettől függetlenül úgy véli, bele kell állni a küzdelembe. „Mindig van hivatkozási alap a kötekedésre, ám nem szabad engedni a végső soron a hatáskörök elvonását célzó nyomásnak – hangsúlyozza. – Európa nagyon nagy bajban van minden téren. Az, hogy az unió ezt a témát most fő konfliktusforrássá teszi, ráadásul ilyen agresszívan, már önmagában jelzi a válságot. Fontos tisztázni: ebben a harcban mi védekezünk, Brüsszel és az ngó-k támadnak. És bár nem haszontalan a vita, mert sok mindent a felszínre hoz, az igazán fontos problémákról eltereli a figyelmet.”
Lánczi az lmbtqi-ügy mellett kiálló Lewis Hamilton Formula 1-pilóta és társai kapcsán megjegyzi: a magyar ember tiszteli a tekintélyt, s eldönti, kit tekint annak, kit nem. George Clooney hollywoodi színész vagy Lewis Hamilton nem számít tekintélynek, politikai vagy gyermekjogi kérdésekben legalábbis biztosan nem.
Emberkísérletek
Svédországban egy, a szakminisztérium alá tartozó Szociális Tanács jelentése szerint a 13–17 éves korosztályban 1500 százalékkal megnőtt azoknak a lányoknak az aránya, akik fiúnak érezték magukat, ez majdnem minden esetben mentális betegséggel, depresszióval vagy szorongással járt. 2018-ban Svédországban majdnem 6000 embernél diagnosztizáltak nemi diszfóriát. Nagy-Britanniában a Nemiidentitás-fejlesztési Szolgálatnál több orvos felmondott 2019-ben, miután a központ szükségtelen nemváltoztató beavatkozásokat és kísérleteket hajtott végre kiskorúakon. A Daily Mail beszámolója szerint néhány orvos csak azért maradt az intézménynél, hogy megakadályozza a klinikára érkező kiskorúak hormonkezelését. Egy Ausztráliában élő nő, Carolyn Tate hormongátlót kezdett szedetni 15 éves kislányával, aki hetekkel a beavatkozás után a változókorral járó klimax tüneteit érezte, majd később kiderült, hogy valóban tinédzserként esett át a menopauzán.
***
A holland módszer
Az eljárás lényege, hogy 11-12-től 15-16 éves korig a gyermekeknek pubertásblokkoló gyógyszert adnak; a három-négy évig tartó, még visszafordítható folyamat során lassítják a nemi érésüket. Amennyiben továbblépnek, 15-16 és 18 éves koruk között megkezdődhet a hormonkezelésük, 18 éves kor felett pedig nemátalakító műtéten eshetnek át.
***
Hivatalos születési nem
Az Országgyűlés tavaly törvénybe foglalta, hogy az anyakönyvi nyilvántartásnak az állampolgárok születéskori nemét kell tartalmaznia, a változtatás értelmében a magyar állam csak azt tartja nyilván, hogy biológiai értelemben milyen nemű a megszületett gyermek az elsődleges nemi jelleg, illetve a kromoszómaszám alapján. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2014-es jelentése szerint Európában „csupán” harmincöt országban van lehetőségük a transznemű személyeknek jogilag elismertetni az identitásukat – ekkor még Magyarország is ebbe a körbe tartozott. Mint írták, a transzneműek de facto nem létezhetnek tizennégy országban, huszonegy államban pedig először át kell esniük sterilizáción ahhoz, hogy az okmányaikban az új nemüknek megfelelően szerepelhessenek – erről a kritériumról az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy sérti az emberi jogokat, így eltörölték.
***
Transzneműek százai térnének vissza eredeti nemükhöz – Szilvay Gergely írása a mandiner.hu-n
Nyitókép: AFP / Frederic J. Brown
„Nem túl fényes négy év után” a Fidesz képes volt közel két és félmillió szavazót elvinni az urnákhoz, ami nem kis eredmény – világít rá Megadja Gábor, aki Kohán Mátyással volt Kacsoh Dániel vendége a Reakcióban.
Újabb útkereszteződéshez érkezett Bosznia-Hercegovina, amely a háború 1995-ös befejezése óta lényegében nemzetközi protektorátus alatt működik (vagy inkább nem működik).
Stílust vált-e Bayer Zsolt? Merre tovább, Fidesz? Mik voltak a vereség legfőbb okai? Maradjon-e Sulyok Tamás? Ezekről is szó esett a REAKCIÓ legújabb adásában, akárcsak a formálódó Tisza-kormányról és a kampányhibákról.
Afrika népességrobbanása, az instabil régiók és a digitális bűnhálózatok együtt formálhatják át Európa biztonságát és politikáját a közeljövőben.
24 óra áll majd rendelkezésre az utasok átvizsgálására, ami ha nem sikerül, megtagadják a belépésüket a Kanári-szigetek területére.
Nagy forróságra számíthatunk.
Nem tudom elképzelni, hogy van olyan ép erkölcsi érzékű Tisza-szavazó, aki szerint ez elfogadható.
„Végtelenül szomorú nézni, hogy a győzelmük (az ő szempontjukból érthető) örömét messze felülírja a megalázás vágya” – fogalmazott Dömötör Csaba.
