El Visegrádtól? Jair Lapid új izraeli külügyminiszter külpolitikájáról

2021. augusztus 4. 16:39

Veszprémy László Bernát
Corvinák
Két évnyi kormányválságot és négy választást követően 2021. június 13-án megalakult Izrael új, pengevékony parlamenti többséget élvező koalíciós kormánya. Bár a kormányt megszilárdultnak aligha lehet nevezni – ez majd akkor történik meg, ha sikerrel elfogadják a költségvetést – már látszik, hogy szakítani kívánnak Netanjahu külpolitikájával.

„Az új külügyminiszter a koalíció legnagyobb pártjának, a centrista Jes Atid (Van Jövő) pártnak elnöke, Jair Lapid. A Jes Atid a legutóbbi választásokon a második legnagyobb mandátumszámot nyerte Netanjahu Likudja után. A tévés műsorvezetőből politikussá vált Lapid a külügyminiszteri portfóliót kérte a koalíciós megállapodásban, egy rotációs megoldás keretében átengedve a miniszterelnöki széket a vallásos-cionista Naftali Bennettnek.

Lapid egyébként apja, Tomi Lapid (Lampel Tamás) ágán magyar-zsidó felmenőkkel rendelkezik, beszédeiben többször utalt a magyarországi holokausztra.

Lapid külügyminiszterként programját július 12-én, az EU vezető diplomatái előtt tartott beszédében vázolta fel. »Izraelnek közös érdekei vannak az EU-val – de ennél is több, közös értékeink vannak: az emberi jogok, az LMBTQI+ közösség jogai, a demokrácia alapvető elemei iránti elkötelezettség: szabad sajtó, független igazságszolgáltatás, erős civil társadalom, vallásszabadság« – mondta Lapid akkor a Külügyi Tanács előtt. »Elkötelezettek vagyunk a klímaválság, a nemzetközi terrorizmus, a rasszizmus és a szélsőségesség elleni közös küzdelem mellett«. Elemzők a beszédet egyértelműen Európa nyugati feléhez való közeledésként, és a V4-ekkel való korábbi, szoros izraeli kapcsolat lazításaként értelmezték: »Nyugat-Európában az embereket bosszantotta Netanjahu politikája, hogy a visegrádi csoportra támaszkodva blokkolja az Európa Tanács Izraellel kapcsolatos döntéseit« – vélte Emmanuel Navon, a Jeruzsálemi Stratégiai és Biztonsági Intézet munkatársa. »A helyzet az, hogy valóban elég sikeres volt az oszd meg és uralkodj taktika alkalmazásában, amely valóban blokkolta azokat a döntéseket, amelyek például az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe való áthelyezését és a Trump-tervet voltak hivatottak elítélni«. Itt Navon például a magyar kormány határozott kiállására utalt Izrael mellett.

Persze kérdéses, hogy Lapid számára ilyen hamar lehetséges-e – vagy szükséges-e – egyáltalán a szakítás a V4-ekkel.

Alig két nappal Lapid beszéde után Ivan Korcok, Szlovákia külgazdasági és külügyminisztere a Twitteren tette közzé a bejelentést: Szlovákia diplomáciai képviseletet nyit Jeruzsálemben, mely »a kapcsolatok elmélyítését« mutatja a zsidó állammal. Lapid hasonlóan Twitter-bejegyzésében mondott köszönetet Korcoknak a döntéséért, mondván, hogy ez »barátságunk szimbóluma, és az országaink közötti kapcsolatok megerősítését szolgálja«. Bennett miniszterelnök pedig éppen a napokban fogadta Magyarország washingtoni követét, mely szintúgy nem a kapcsolatok hűvösödésének jele.

A V4-től való távolodást inkább a hagyományosan rossz lengyel-izraeli viszony terén kell látni. A konfliktus igen előnyös az új izraeli kormány számára: mivel a koalíció jobb- és baloldali elemekből áll fel, olyan konfliktust kell keresnie, mely mind a két tábor számára előnyös, és nem növeli a széthúzást. A Netanjahu elleni további démonizáló kampány mellett ilyen a Lengyelországgal való emlékezetpolitikai vita. A baloldali szavazók számára így demonstrálhatja a kormány, hogy konfliktust keres Netanjahu kelet-európai, jobboldali szövetségeseivel, míg a jobboldali szavazók számára pedig úgy tüntetheti fel magát a Bennett-kabinet, mint a zsidó nemzeti becsület, a holokauszt emlékezetének megóvója.”

Fotó: Andrew Harnik / POOL / AFP

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 60 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"közös értékeink vannak: az emberi jogok, az LMBTQI+ közösség jogai"

Akkor valami nagyon nem stimmel zsidóéknál:
Moshe Maya rabbi az izraeli parlamentben leszögezte: a Halakha törvénye szerint a homoszexualitás büntetése: halál.
Forrás: Ze'ev Chafets: Real Torah Judaism, The Jerusalem Report, 1996. január 25, 18.old.

"A Halakha (a zsidó törvény) megszabja, hogy a leszbikust nem kell halállal büntetni, mint a férfi homoszexuálist, sőt még pappal is köthet házasságot. Viszont tettéért fegyelmi büntetés jár: megkorbácsolás."
Forrás: Maurice Lamm: The Jewish Way of Love and Marriage (A szerelem és a házasság zsidó módja), Harper, 1980, 67.old.

Az ólom öntés benne van a Btk.-ban?
Mert az idézett büntetés benne van a Halakhában.
Ki ír baromságot? Megint te?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés