Németh Zsolttal, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnökével beszélgettünk Tusványosról, a magyar külpolitikáról, illetve a közelgő választásokról, amelyen személyesen is megméretteti magát.
Budapestről Gombaszögre tartva meglehetősen hamar szóba került, hogy immáron második éve nem lesz megtartva a Bálványosi Szabadegyetem, ami még nem fordult elő a rendezvény 1989 óta íródó történetében. Mit gondol főszervezőként, mi lesz majd ennek a rövid és hosszú távú hatása?
Az, hogy nem tudjuk megtartani Tusványost és a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemünket, nagyon letaglóz, hisz évtizedek óta óriási erőt tudunk meríteni ezekből a rendezvényekből a magyar nemzetpolitika javára. Számtalan emberi, szakmai kapcsolat épül és erősödik ezeken a rendezvényeken, és ezt meg kell próbálnunk a jelenlegi helyzetben valamilyen módon pótolni. Sátoraljaújhelyen tartottunk ezért egy olyan szabadegyetemet, amely szűkebb körben, de hasonló tematikával és hasonló szereplőkkel bonyolódott, , mint az említett nyári szabadegyetemek.
Jelenleg a Gombaszögi Nyári Táborban beszélgetünk, ami Tusványoshoz hasonlóan az egész kárpátaljai magyarság jelentős eseménye. A rendezvény mottója akár lehetne az is, hogy a magyarságért, de nem a szomszédos nemzetek ellen. Ez abból is kitűnik, hogy az iménti kerekasztalon egy szlovák államtitkárral beszélgetett, ahol nyilván a magyar-szlovák relációk mellett kifejezetten a felvidéki magyarok helyzete is szóba jött. Ez a mottó az Orbán-kormányok külpolitikáját is átlengi, ami a 2010 előtti viszonyok szöges ellentéte.
Igen, azt hiszem, hogy pontosan fogalmazott. A magyar nemzetpolitikának nagyon sokfajta vonatkozása van, és fontos, hogy a különféle vonatkozások között megfelelő egyensúlyt tudjunk fenntartani. A közvetlen kapcsolattartás a külhoni magyarokkal a nemzetpolitikai államtitkárság elsődleges feladata, továbbá természetesen számos kormányzati és parlamenti intézmény van, ami ezzel az iránnyal foglalkozik. A magyar Európa Tanács-i elnökség például nagy hangsúlyt fektet a nemzetpolitikának a nemzetközi jogi és a nemzetközi politikai dimenzióira. Azonban sose feledjük el, hogy a nemzetpolitikának a legmeghatározóbb dimenziója az ami a külhoni magyarok napi politikai helyzetét befolyásolja, hogy milyen szomszédsági kapcsolatokat ápol Magyarország.
hogy ez a magyar diplomácia számára milyen rendkívül nehéz feladványt eredményezett, de ez a többi viszonylatra nézve is elmondható. Úgy gondolom, hogy nagyon nagy jelentősége van annak, hogy a szomszédságpolitikában kellő hangsúlyt kapjon a nemzetpolitika és az is, hogy a nemzetpolitika mindig figyelemmel legyen arra, hogy egyfajta szomszédságpolitikai koordinátarendszerben kell a célkitűzéseinket megvalósítani.
Forrás: MTI/Soós Lajos
A rendszerváltoztatás óta példátlanul békés viszony jellemzi 2010-et követően a magyar külpolitikát a Kárpát-medencében, továbbá a V4-es együttműködés is virágkorát éli. Ezen országokkal hazánk sokáig még a békés együttélésre sem volt képes, most pedig azt lehet tapasztalni, hogy az ellentéteken túllépve egyfajta támogatás is körvonalazódik az államok között. Félő azonban, hogy ezt az egységet könnyen megboríthatja egy belpolitikai irányváltás, például valamely visegrádi országban, mint ahogy ez a beszélgetésen szóba is került.
Ha a közép-európai országok politikusait ebből a szempontból kategorizálni kívánjuk, akkor azt tudom mondani, hogy először is vannak olyan politikusok, akik a nyugathoz való alkalmazkodás terén versenyeznek. Ez mindegyik közép-európai országban kitapintható pártpolitikai kör. Aztán vannak azok a nacionalisták, akik semmilyen együttműködésben nem érdekeltek, hiszen ebből szerzik a politikai tőkéjüket. Végül vannak olyan politikai erők, akik megpróbálják a közép-európai együttműködést elősegíteni, így a V4-es, illetve a Három Tenger Kezdeményezést. Ennek alapja, hogy amennyiben stabilitás, jólét és fejlődés jellemzi az egyes országok belpolitikáját, az az egész térség érdekét szolgálja. Ezek a politikusok kifejezetten érdekeltek abban, hogy ez a fajta együttműködés összeadódjon, így az egyes országok sikere a másik országoknak a sikerével párosulva garantálja a térség előrehaladását. Harminc éves tapasztalatunk alapján meggyőződésem szerint kimondható, hogy a közép-európai együttműködésnek köszönhetően a régió erősödik, és bátran támaszkodhatunk arra, hogy ennek a támogatottsága az elkövetkezendő években is fenn fog maradni. Persze
Nekünk most azt hiszem kiemelkedő feladatunk, hogy a magyar-lengyel összhangot fenntartsuk, és elő tudjuk segíteni, hogy Lengyelország nagy támogatottsággal tudja a közép-európai régió érdekeit képviselni a tágabb európai politikán belül.
Az őszi cseh választásokat követően az áprilisi magyar voksolás kulcsfontosságú lehet ebből a szempontból. A magyar politikai- és közélet ismert szereplői, köztük Kövér László házelnök és Gulyás Gergely miniszter szerint is minden idők legmocskosabb és leggátlástalanabb kampánya jöhet 2022-ben. Tényleg nincsenek már tabuk?
és ha ezt vetítjük ki az előttünk álló választási kampányra, akkor talán megfelel, az az állítás a valóságnak, amit az előbbiekben megfogalmazott. Azt gondolom, hogy ezzel együtt az esélye annak, hogy a jelenlegi kormány folytatni tudja a munkáját a mai napig teljesen reális.
Azt már tudjuk az elmúlt 11 év tapasztalatából, hogy a Fidesz-KDNP milyen irányvonalak mentén képzeli el a bel- és külpolitikáját. Keveset hallani viszont arról, hogy az egyesült ellenzék mit képviselne 2022-es kormányra kerülésük esetén. Milyen politika lehet az ő alternatívájuk a Fidesszel szemben?
Erre én is nagyon kíváncsi vagyok, egyelőre még nem nagyon találkoztam a külpolitika területén egy koherens alternatívával, azzal szemben, amit mi képviselünk.
Forrás:MTI/SzigetváryZsolt
Önt személyesen is közelről fogja érinteni a kampány, ugyanis a budapesti 18. számú egyéni választókerületben fog indulni. A kerületről eddig nem lehetett állítani, hogy a főváros legjobboldalibb környéke lett volna, bár 2018-ban csupán pár száz szavazattal maradt alul Molnár Gyulával szemben. Nem lehet azonban állítani, hogy az esélyek országosan jobbak lettek…
A 18-as választókerületet 800 szavazattal vesztettem el 2018-ban, ez azt jelenti, hogy ha pár száz baloldali szavazó rám szavazott volna, akkor én nyertem volna. A 2019-es önkormányzati választáson a budafoki önkormányzat fideszes polgármester vezetése ismételni tudott, s így folytatódott a fideszes önkormányzat működése, míg a XI. kerületben, ami nagyjából a választókörzet felét jelenti, átvette a baloldal az irányítást. Azt tudom mondani, hogy
és az esélye annak, hogy nyerni tudjunk, továbbra is teljesen reális. A Fidesz-KDNP vezette önkormányzat teljesítménye a XXII. kerületben kifejezetten pozitív, s ez jó reményekre jogosít fel bennünket.
Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
A baloldali és a jobboldali elemzők várakozásai is helyet kaptak a grafikonon.
Aztán megjött Hont is, ő pedig 3 megoldást is kínált az esetre.
Mivel a Tisza nem tud küzdeni a rezsidémonnal, és nem tud mit „folytatni” sem maradnak a jól kommunikálható közvélemény-kutatási eredmények és az azokra épített hoax-ok.
A magyarokat húsz évvel ezelőtt sem lehetett átverni, most sem fog menni.
Hátha ennek az információnak birtokában több nő meri megtartani a gyermekét!
Visszafordíthatatlan a baj: Nyugaton most jönnek rá, hogy a migráció nem játék.
A robbanás hat embert sebesített meg, köztük egy ötéves gyereket.
