Most akkor tényleg jön a globális minimumadó?

2021. július 22.
„Adóforradalmat” tervez a Nyugat: százharminc ország támogatja Joe Biden amerikai elnök globális minimumadótervét, amellyel az adóparadicsomokban eltűnő dollármilliárdokat szereznék vissza.

Kohán Mátyás írása a Mandiner hetilapban.

Számos okból változhat a világ, annál azonban kevés nagyobb erő van, mint amikor az Amerikai Egyesült Államokban nem jön ki a matek. Most épp ennek vagyunk tanúi: a GDP-je 138 százalékáig eladósodott világhatalomban a 2020-as gazdasági évben 16 százalékos volt az államháztartási hiány, a Biden-kormány pedig olyan mértékű pénzszórást jelentett be, mint a New Deal óta soha senki. A járványkezelés 1900 milliárd dolláros (szűk 580 ezer milliárd forintos) költségei mellett további 2300 milliárd dollárnyi (700 ezer milliárd forintnyi) gazdaságélénkítő program is indult az USA-ban, ehhez pedig még a rendkívül kreatív amerikai költségvetési politika is alig győzi előteremteni a pénzt. Politikai prioritássá vált tehát, hogy az államkassza valahogyan visszakapja a covid brutális költségeit – de lehetőleg ne a lakosság terhére.

Az OECD évek óta dolgozik egyfajta globális minimumadón”

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) évek óta dolgozik egyfajta globális minimumadón, amihez most az amerikai költségvetés szédületes kiegyensúlyozatlansága meg is adta a világpolitikai hátszelet. Az első áttörés június 5-én történt: a világ hét legnagyobb gazdaságát tömörítő G7 csoport bejelentette, hogy támogatja a globális minimumadót, július 1-jére pedig már a világ GDP-jének bő 90 százalékát lefedő 130 ország a terv mögé állt. Nagy jelentősége volt annak is, hogy az összes kontinens jelentősebb gazdasági hatalmait magában foglaló G20 július 10-ei velencei csúcstalálkozóján is támogatást kapott a terv. Bruno Le Maire francia és Olaf Scholz német pénzügyminiszter egyenesen „adóforradalomról” beszélt, Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, a központi bank volt elnöke pedig úgy fogalmazott, a megegyezés „egyértelmű jel: egy lépéssel közelebb kerültünk a lefelé irányuló verseny végéhez”. Scholz szerint az egyezmény hivatalos szövege októberig megjelenhet, majd 2023-ban életbe is léphet az új globális minimumadó.

Mennyi az annyi?
Az ördög azonban a részletekben rejlik, és éppen a részletekről nem sok derült ki a csúcstalálkozók során – csak az, hogy a minimumadó gondolata elvben szinte mindenkinek tetszik. Nem rögzítették a felek például azt sem, hogy a nevezett minimumadó mekkora lenne.

Az ördög a részletekben rejlik”

Az Egyesült Államok kormányának az a terve, hogy az amerikai cégek külföldre menekített jövedelmére kivetett GILTI-adót (alacsonyan adózó globális jövedelem adója) hamarosan 21 százalékra emeli, és a globális minimumadót is ekkorára tervezte. 
Az OECD-partnerek tiltakozása nyomán azonban az amerikai álláspont némileg felpuhult, Bidenék most 15 százalékos vagy annál magasabb globális minimumadót tartanak elfogadhatónak, és leginkább a minden bizonnyal a 15 százalékos kulcs körül alakulhat ki kompromisszum. Viszont még így sincs mindenki a fedélzeten: az offshore-nagyhatalom Ciprus nem is vett részt a tárgyalásokban, az EU három tagállama – a több amerikai techcég, köztük az Apple és a Microsoft európai székhelyéül szolgáló Írország, a hasonló babérokra törő Észtország, valamint a 9 százalékos társasági adójával sok befektetőt vonzó hazánk – pedig tárgyalt, de nem támogatta a minimumadó tervezetét. Nem írta alá a megegyezést Nigéria, Kenya, Srí Lanka és Peru sem, ahogy az sem meglepő, hogy az adóparadicsomként számontartott Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, valamint Barbados sem rajongott az ötletért – meglepő módon azonban Bermuda, a Kajmán-szigetek és a Brit Virgin-szigetek aláírta.

Nem köteleznének senkit arra, hogy a saját országában adókat emeljen”

Kiderült viszont a mechanizmus lényege: eszerint a globális társasági minimumadó tervezete nem kötelezne senkit arra, hogy a saját országában adókat emeljen – más országoknak viszont jogi lehetőséget teremtene arra, hogy beszedjék az alacsony adókulccsal dolgozó országokban be nem szedett adót a minimumadó mértékéig. Ez a gyakorlatban annyit tenne, hogy a 25 százalékos társasági adót beszedő Ausztria egy osztrák cég magyarországi leányvállalatától elkérheti a 9 százalékos hazai társasági adó és a 15 százalékos globális minimumadó közötti különbözetet – ha pedig Ausztria nem tartana igényt erre az összegre, mert maga is szeretné alacsony adókkal motiválni az adott vállalkozást az otthon maradásra, bármelyik másik leányvállalat országa megkaphatja a pénzt. Fontos kitétel még, hogy a globális minimumadó csak olyan cégekre lenne érvényes, amelyeknek globális árbevétele meghaladja az évi 750 millió eurót, profitmarzsa pedig a 10 százalékot. Mentességet élvező iparág a terv szerint csak egy lenne, mégpedig a szállítmányozás.

Elszánták magukat: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Joe Biden amerikai elnök, Szuga Josihide japán, Boris Johnson brit és Mario Draghi olasz miniszterelnök a G7-csúcstalálkozón. <br> Fotó: REUTERS / The Yomiuri Shimbun

Kompromisszum kerestetik
Ahhoz, hogy a minimumadó koncepciója átmenjen az Európai Unión, egyhangúlag elfogadott uniós szabályozásra van szükség – ennek vitája minden bizonnyal 2022 első felére, a francia tanácsi elnökség idejére esik majd, így Bruno Le Maire pénzügyminiszter dolga lesz meggyőzni a kimaradókat, köztük hazánkat is. A teljes gazdasági modelljüket az adóelkerülésre építő miniállamok esetében természetesen a kompromisszum szinte ki van zárva, Ciprus és társai meggyőzése csak jelentős globális nyomással lehetséges – a hazánkhoz hasonló nagyobb, ám alacsony társaságiadó-kulccsal dolgozó országok esetében azonban a kompromisszum távolról sem lehetetlen. Paschal Donohoe ír pénzügyminiszter az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott, nincsenek abban a helyzetben, hogy csatlakozzonak a konszenzushoz, azonban „Írország továbbra is szerepet fog játszani egy átfogó és valóban történelmi jelentőségű megegyezés elérésében”. Az írek által kerülgetett forró kása a minimumadó mértéke: ők a saját 12,5 százalékos társasági adójukat szeretnék a 15 százalék helyett minimumként elfogadtatni.

A minimumadó terve mögé a világ minden nagyhatalma beállt”

Hazánk csatlakozásának egészen más előfeltételei lennének, ezekről a Pénzügyminisztérium adott tájékoztatást – ám mivel ezek a tervezetben még kidolgozatlan részletkérdések közé tartoznak, a megegyezés nem lehetetlen. Magyar­ország elsősorban azt szeretné elérni, hogy a globális minimumadó ne vonatkozzon a valós gazdasági jelenlétből szerzett jövedelemre, csak azokra a pénzekre, amelyeket adóoptimalizálási célzattal vándoroltatnak a cégek olyan országokba, ahol valójában nem dolgoznak. Ezzel megakadályozható lenne az, hogy hazánknak emelnie kelljen az itt működő hatalmas autóipari cégek adóján – viszont mindazok az országok, amelyek nem nézik jó szemmel cégeik Közép-Európába vándorlását, épp ennek nem örülnének. Fontos kérdés még hazánknak a minimumadóba beszámított adónemek köre – mivel a világ minden országának egyedi adórendszere van, megállapodásnak kell majd születnie arról, hogy a globális minimális adóztatási szintet az országos, regionális, önkormányzati, illetve munkát terhelő adók és járulékok milyen kombinációjával érhetik el az egyes országok. Hazánkban a társasági adó csak 9 százalékos, azonban a cégek teljes adóterhe máshogy néz ki akkor, ha beleszámítjuk az önkormányzatnak fizetendő helyi iparűzési adót vagy például az innovációs járulékot. Kulcsfontosságú kérdés számunkra az is, hogy az egyes társaságoknak vagy szektoroknak már megítélt egyedi adókedvezményeket legalább ideiglenesen a globális minimumadó-rezsim alatt is érvényesíteni lehessen.

Kétfrontos csata
Joe Biden kifejezetten optimistán nyilatkozott a globális minimumadóról a G20-as csúcs után. Kijelentette: „A globális minimumadó bevezetésével a multinacionális cégek többé nem játszhatják ki egymás ellen az országokat az alacsonyabb adókulcsok eléréséért. Többé nem kerülhetik el az Egyesült Államokban vagy bárhol máshol megtermelt profit alacsonyabb adószintű területeken való elrejtésével azt, hogy a rájuk eső részt megfizessék.” És bár a Reuters gyűjtése szerint 1980 óta valóban csökkent a cégek teljes adóterhe mind az Egyesült Államokban (50 százalékról 36-ra), mind globálisan (40 százalékról 32-re), ez egyáltalán nincs mindenkinek ellenére – a hagyományosan vállalkozáspárti gazdaságpolitikát folytató republikánusok például kifejezetten elleneznek bármiféle társaságiadó-növelést. Kevin Brady, a kongresszus pénzügyekkel foglalkozó bizottságának legrangosabb republikánus tagja a minimum­adó tervéről úgy nyilatkozott, hogy „veszélyes gazdasági kapituláció, amely külföldre üldözi az amerikai munkahelyeket, és megtépázza az amerikai adóalapot”. Így tehát az Egyesült Államok vezetésének a minimumadóért egy belpolitikai csatát is meg kell még nyernie – de ha sikerrel jár, abból nem csak az Egyesült Államok profitálhat. Az OECD a 15 százalékos globális minimumadótól évi 150 milliárd dolláros pluszadóbevételt vár.

Röviden megjegyzem

Két legyet egy csapásra: digitális adó is lesz a minimumadó?
Nagy meglepetést keltett, hogy a globális minimumadó terve mögé a világ minden nagyhatalma beállt, így Kína, Oroszország és India is, amelyek régen értettek egyet utoljára bármiben az Egyesült Államokkal. Ennek pedig oka van: a feltörekvő nagyhatalmaknak elegük van abból, hogy hiába teremtenek hatalmas és egyre növekvő piacot a nagy amerikai techcégeknek, ez az adóbevételeikben semmilyen módon nem jelenik meg. Emiatt egyfajta digitálisadó-háború
is kialakulóban volt: India, Nagy-Britannia, Franciaország és mások megpróbálták megadóztatni az amerikai techcégek digitális szolgáltatásait, ezt pedig már Donald Trump elnöksége alatt büntetővámokkal szerette volna megtorolni az Egyesült Államok. Úgy tűnik, a minimumadó, amely az amerikai techcégekkel szembeni felháborodás mellett az USA sérelmeire is reagál, ezt a konfliktust rendezheti. A Facebook egyértelműen érzi a szelek változását: Nick Clegg, aki a brit kormányból váltott a Facebook globális ügyekért felelős alelnöki pozíciójába, nemrég úgy nyilatkozott: „Széles körben felismerték, hogy a téglaépületekre kitalált adószabályok nem igazán illenek egy egyre inkább internetes világhoz. Mi a Facebooknál arra számítunk, hogy valószínűleg több adót fogunk fizetni, és egészen biztosan különböző országokban fogunk adózni.”

Nyitókép: Shutterstock

Összesen 66 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Jól összeszedett cikk.
Mondjuk amikor a nagy országok összefognak, számomra hasonló ahhoz, mint amikor a pár nagy piacvezető cég osztja fel egymás közt a piacot.

Innen már nincs visszatérés, ez a halálút.
Az USA/Európai Unió = HALÁL azoknak, akik nem lépnek a távozás mezejére.
Régen ezt megoldották háborúkkal, előre kitervelten, a kidolgozott menetrendjük szerint, tudjukkik.
Ma? Intellektuális, kulturális totálcsőd, emberi méltóság széttiprása, a kezelhetetlen pénzadósság csak a ráadás.

Amíg a Rothschild név nem tűnik el a Földről - és vele az aljaszolgák, a Sorosok nevei - addig az euro-atlanti világ menetelése tovább tart, egyenesen a halálba, a pokolba...

Válaszok:
Csomorkany | 2021. július 25. 6:35

A minimumadó, egy olyan csodafegyver, amely a hozzád hasonló bolondokkal elhiteti, pár évig, 5-10-20-ig, hogy immár itt a szép új világ.
Miközben az alkotók fekálját még mélyebbre nyomja a szádba.
Minél inkább "Adóforradalom", annál inkább "Globális Szemétdomb".
Szívjad, nyeljed, kenjed magadra, meg a gyerekedre, unokádra.

"verseny és gazdaság ellenes tett lesz2
Ennyi energiával azt is kitalálhatták volna, hogy megadóztatják egységesen a levegővételt.
Egységesen, átszámítva átlagosan globális jelleggel Fokvárostól Reykjavikig.
Akkor, mi értelme van?
A csőd, ha beüt, IDŐT KELL NYERNI.
Mindegy, mivel, csak kösse le az embereket, a dolgok önmozgása úgysem engedi a teljes káoszt.
Aztán, ha az idő kezd tisztulni, majd csak lesz valami, előhúzzuk a B, C, D ecetera tervet, "Adóforradalmar" és így tovább.
Hogy közben a fekál már az egekig ér?
Arról nem tehet senki, az előállító főként nem.
Az "Adóforradalom" éppen a fekál - ha csak virtuálisan is, de - elfedését jelenti.

Azt mondom, hogy a beszedett minimumadó landoljon Ámerikába, hogy azok ott tovább pazarolhassanak...
Valaki mondja meg, ezzel a humbuggal hogyan vennék vissza az eltitkolt milliárdokat az adóparadicsomokból?

Nem.
Ő egy olyan országban él, amely probál a felszínen maradni.
Ha hagyják.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2021. július 24. 17:11

Ha nem hagyják, akkor is.
Sőt, akkor igazán.

Majd magyarázd el az unokáidnak, miért voltam szarember, egykor...
A világ mindig szörnyű volt és lesz.
De mégis tovább ment.
És nem a spekulánsok vitték tovább, sem a prode-osok, sem az NGO-k.
Hanem, akik reggel korán keltek és elindultak működni... és nem varázsolni, hogy mekkora emberjogi és amúgy mindenféle jogi harcos vagyok én...

"bolondbiztos kommunikációs csatornát is kellene nyitni a kormányinfó mellett "
Már régen kellett volna, a kormánykommunikáció, enyhén szólva életveszélyesen primitív...

Fel lehet fogni így is, majd az idő megmutatja.
A világ mindig szörnyű volt-ra csak annyit:
Ha képes vagy visszavetíteni magad arra az időre, amikor 4-5-6 éves voltál, amikor még világjobbító aljasságok nem mérgezték az agyadat, és a Való világot", akkor láthatnád a kontrasztot, amelyet a Gonosz okoz egyébként teljesen szükségtelenül és értelmetlenül, csak, mert Gonosz.

Sajnos, az "USA+EU=HALÁL" - realitás.
Legalábbis a mai formájában, ez nem is kérdés, így nem maradhat, de sajnos, csak rosszabb lesz.
Ezt úgy hívják: tehetetlenségi erő.
A mozgatóerő, a genetikailag beteg Rothschild tehetetlenségi ereje.
Nem lehet megállítani, mert minden a kezében van, ő birtokolja és működteti: a Gonosz.

Én értem, hogy neked az EU elhagyása egyfajta "ceterum censeo", de azért még érdekelne, hogy pünkt a minimumadót hogyan szeretnéd elkerülni az EU-n kívül maradva? Ha elolvasod a cikket (jó, tudom, ez nagy elvárás), abból kiderül, hogy a nálunk befizetett adó és a minimumadó különbözetét nem mi fogjuk beszedni, hanemazok az országok, ahol a cég még működik.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2021. július 26. 6:48

A tisztességesekről lepereg, mi impregnáljuk magunkat, ellentétben veled.
Ha 24 órában mosod magad, akkor is csak egy szarházi vagy.

Az EU elhagyása nem ma történik, kb. 10 éven belül, utána már nincs hova elhagyni és nincs kinek elhagyni...
Minden "minimumadó", amit eddig a létrehozói alkottak, csupán a saját privilégiumaiknak a meghosszabbítását jelentette, más eszközökkel.
Ez sem más.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés