Az ukrán alkotmánybíróság szerint minden rendben van a magyarokat és más kisebbségeket súlyosan diszkrimináló jogszabállyal.
Az ukrán alkotmánybíróság szerdán alkotmányosnak minősítette az ukrán mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt, közismertebb nevén a nyelvtörvényt – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál Marjana Hajovszka-Kovbaszjukra, a testület kommunikációs osztályvezetőjére hivatkozva.
Az alkotmánybíróság ígérete szerint a határozat teljes szövegét július 15-én teszik közé. A hírportál emlékeztetett: 51 parlamenti képviselő fordult beadvánnyal a testülethez, hogy mérlegelje a törvény alkotmányosságát. Az alkotmánybíróságnak egy évre volt szüksége ahhoz, hogy meghozza döntését.
A parlament 2019. április 25-én fogadta el az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvényt, Petro Porosenko elnökségének utolsó heteiben, de hatályba csak júliusban, vagyis már Volodomir Zelenszkij jelenlegi államfő beiktatása után lépett – emelte ki az Ukrajinszka Pravda.
A jogszabállyal szemben hevesen tiltakoztak mások mellett a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát.
Ezenfelül az ukrán nyelv használatának, illetve az azzal kapcsolatos szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez.
Az 51 képviselőnek a törvény alkotmányossági felülvizsgálatára vonatkozó kérése 2019. június 21-én érkezett meg a taláros testülethez, amely 2020. július 7-én kezdte el a beadvány vizsgálatát. A javarészt Moszkva-barát képviselők azt az álláspontot képviselték, hogy a törvény nem felel meg az alkotmánynak, mert nem szabályozza a nemzeti kisebbségek nyelveinek használatára vonatkozó eljárást, és egyes jogszabályi rendelkezései "valójában az orosz ajkú állampolgárok diszkriminációját jelentik". Az ukrán alkotmány 10. cikke kimondja, hogy Ukrajnában az államnyelv az ukrán - mutatott rá a hírportál.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
„Oroszországnak éreznie kell a nyomást annak érdekében, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, és látnia kell, hogy lehetetlen éket verni Európa, Ukrajna és az Egyesült Államok közé” – fogalmazott Roberta Metsola.
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
Boris Pistorius nagy magabiztosankijelentette: Németország célja, hogy 2029-re megerősített védelmi képességekkel rendelkezzen.
Sok forog most kockán a belga fővárosban.
A fővárosi ellenzéki elit ezt szemlélve arra számít, hogy Magyar Péter kormányra kerülve mégis azt teszi, amit ma az ellenzéki Oroszország-szakértők képviselnek?
Az ukrán sajtó arról cikkezik, hogy az új javaslat egy „NATO nélküli 5. cikkelyre” nem fogja megvédeni az országot egy újabb támadástól.
Megnéztük, miként válik a „kontextusba helyezés” gazdasági értelemben jelentéseltolássá, és mit olvas bele a HVG a miniszterelnök gazdasági állításaiba.
A Berlinből hazatérő szakember egyelőre türelmet kért a szurkolóktól.
