Az angolok és az olaszok között nem láttam bunkókat

„Nem néztem sajtót, mert elvarázsolt a foci, még az igézetében tartott, ahogy a Todiban lakó angol házaspár, vállukon a nemzeti lobogójukkal együtt sörözött az olasz szurkolókkal a főtéren, ahogy a gratuláltak a győzelemhez minden olasznak, aki a közelükben ült, és kedvesen mosolyogva hazaballagtak a sörükkel a kezükben. Na nem, nem gondolom, hogy az angoloknál és az olaszoknál nincsenek bunkók, csak szerencsére én nem azt tapasztaltam tegnap. Felemelő érzés volt.

Szóval ma estére valami megmagyarázhatatlan kényszerből (lehet, hogy van benne egy csipetnyi honvágy, de az is lehet, hogy csak szeretek szörnyülködni), rápillantottam a hírekre, megnéztem mik történnek mostanában otthon. Aztán látom ám, hogy van, akinek még a fia is magánrepülővel utazgat (Matolcsy), van pénz hálistennek, ugye, aki megtanulta, hogy hogyan kell élére rakni a forintokat, az megengedheti magának ezt a kis luxust néha, na. Aztán látom, hogy homofób tüntetés is volt, legalább harmincan voltak, és összevissza beszéltek, nyilván nagyon szeretnének a hírekbe kerülni, de azt is látom, hogy egy portál kivételével mindenki tojik rájuk. Amúgy szegények, de tényleg, hogy ez legyen ma a legeslegnagyobb probléma, az azért elég vicces, de lelkük rajta persze. Azt is látom, hogy külügyminiszterünk roppant módon ideges, meg is értem, rezeg a léc a lóvé miatt ugye (csúszik a 2 500 000 000 000 -os helyreállítási tervünk elfogadása, én is ideges lennék a helyében), de most legalább úgy tehet, mint aki csak az UEFA-ra mérges.

Olvastam még nagymenőről, aki gyáva bevallani, hogy igenis bosszúból fékezett a busz előtt, mert nem tudja a felelősséget vállalni a tettéért, még szerencse, hogy van felvétel, hogy ő vezetett, mert különben tutira a feleségére fogná, de persze ez csak rosszindulatú feltételezés, ő valójában egy bátor, igaz ember. Konzervatív értékekkel. Meg még azt is olvastam, hogy a szép lány, akit szép lánynak nevezett a híresség, és egy idősebb tudósnő ezt nehezményezte, csúnyának titulálta a tudósnőt, persze ravaszul, csak úgy utalva rá. (Ráadásul addig tök igaza volt, amíg azt mondta, hogy őt ez nem zavarja, hiszen szíve joga. Kár volt elrontani.) Hát komolyan mondom, úgy felszaladt a szemöldököm, de úgy!

Mert az van ugye, hogy az ember (még a szép nő is), idővel öregszik. Akkor is, ha nem akar. Bizony. (Alternatíva még, hogy nem öregszel meg, de akkor meg halott leszel, de mindegy is.). Szóval idősödsz és egyre bölcsebb leszel, sőt, ha eleget olvastál és tanultál ifjúkorodban, akkor nagy valószínűséggel a fejed tele lesz tudással és tapasztalattal. Erre kell gondolni, amikor majd a tükörbe nézel ötven-hatvan felé. Viszont, ha a fejed üres marad, akkor még ennyi sincs. Mármint a vigasz, hogyha meg is öregedtél, de mindent tudsz. Erre kellene inkább gyúrni, mint másokat a kinézetük miatt leszólni csókolom.”

Fotó: MTI/EPA Pool/Joshua Bratt