Százharminc ország, köztük Kína és India is belement, hogy ezentúl egységes, 15 százalékos társasági adót rójanak a vállalati szektorra, Magyarország és Írország azonban kimaradtak.
130 ország tisztviselői egyeztek bele a globális adórendszer átalakításába annak érdekében, hogy a nagyvállalatok „méltányos részt fizessenek”, bárhol is működjenek. Az OECD csütörtökön közölte, hogy a résztvevők támogatták a javasolt, legalább 15% -os társasági adó mértékét.
Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere szerint „ez a gazdasági diplomácia történelmi napja.”
A nagy technológiai cégekre kivetett adó súrlódások forrása volt az Egyesült Államok és más országok között
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kijelentette, hogy a tervek szerint mintegy évi 150 milliárd dollár adóbevételt eredményezhet as mostani döntés. A párizsi székhelyű szervezet ugyanakkor megerősítette, hogy
Valamennyi G20-ország, így az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kína és Franciaország is támogatta a megállapodást
A részt vevő kormányok várhatóan most fogják elfogadni a szükséges törvényeket, bár a részletek, például az egyes iparágak esetleges mentességei még tárgyalás előtt állnak.
„A részletes végrehajtási tervet a fennmaradó kérdésekkel együtt 2021 októberéig véglegesítik” – áll a közleményben, amelyet a tárgyalásokon részt vevő 139 ország joghatóságai közül 130 írt alá. Az országok új szabályokat is aláírtak arról, hogy hol adóznak a legnagyobb multinacionális vállalatok.
„Egyetlen nemzet sem nyerte meg ezt a versenyt”
Az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen elmondta, hogy a megállapodás jel arra nézve, hogy az adókulcsokkal kapcsolatos verseny immáron véget ér.
Évtizedek óta az Egyesült Államok egy önpusztító nemzetközi adóversenyben vet részt, és csak azért csökkentette a társasági adó mértékét, hogy más nemzetek válaszul csökkentsék az övékét.
Az eredmény egy végsőkig kiéletett globális verseny lett: Ki tudja tovább és gyorsabban csökkenteni vállalati adó-árfolyamát?” A Biden-adminisztráció ezért nemzetközi megállapodást szorgalmazott, miközben belföldön az adók emelésére törekszik, így az amerikai társasági adó mértéke is 21% -ról 28% -ra növekszik.
A hírt más országok pénzügyminiszterei is örömmel fogadták
Rishi Sunak brit pénzügyminiszter felidézte a múlt hónap londoni G7-tárgyalásait, ahol a gazdag nemzetek megállapodtak az adóelkerülés elleni harcban:
Olyan történelmi megállapodást értünk el, amelynek értelmében a legnagyobb multinacionális technológiai óriások a megfelelő adót fizetik a megfelelő országokban.”
„Örömmel látom, hogy ez a lendület folytatódott, és üdvözlöm az OECD mai bejelentését. Várom, hogy a következő hónapokban folytassák a tárgyalásokat globális partnereinkkel annak érdekében, hogy októberben véglegesíthessék a részleteket” – mondta.
Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter egy sajtótájékoztatón „az évszázad legfontosabb nemzetközi adóegyezményének” minősítette a megállapodást.
Olaf Scholz német pénzügyminiszter csütörtökön kijelentette, hogy bár a részletek még kidolgozásra szorulnak, „a megállapodás óriási haladást jelent, és lehetővé teszi a résztvevő országok számára, hogy növeljék az olyan fontos prioritásokra fordított kiadásokat, mint az infrastruktúra és az éghajlatváltozás elleni küzdelem.”
Fotó: MTI/AP pool/Andrew Harnik
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
Robert Palladino márciusi érkezése új fejezetet nyitott a két ország közötti együttműködések terén.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A katolikus egyházfő szerint jobb lenne párbeszédet kezdeményezni, vagy gazdasági nyomást gyakorolni Venezuelára.
A bűnlajstroma sem volt rövid, mégis iskoláknál foglalkoztatták.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
Még a viszonylag jobban ismert Ruszin-Szendi Romulusz kilátásai sem túl rózsásak a Magyar Nemzet információi szerint.
