A mai fiatalok már a harmadik nemzedék, amely számára szabad a szerelem. Honnan hova jutottunk vele?
A mai huszonévesek, sokunk gyerekei nyilván nem egy tömb, sokfélék ők is, de vannak kérdések, amelyekben hasonlóan gondolkodnak. Ahogy mi, negyvenesek is hasonlóan gondolkodtunk. Emlékszem a vitáinkra apámmal, amikor én voltam húsz. Ő azt magyarázta nekem akkor, hogy már az ő nemzedékének is szabad lett a szerelem, de ettől csak boldogtalanabbak lettek. Szerinte nem szabad elosztogatni magunkat, és a férfi azt a nőt becsüli, aki nem volt másé. „Jaj, Papa! – mondtam neki. – Ma már nem így van!”
Igazam volt, nem így volt. Nagyon kevés ismerősömnek volt csak a férje-felesége az egyetlen szexuális partnere. De apukámnak is igaza volt, mert aki elosztogatja magát, könnyen elvész e kötődésmentes világban.
Ma gyakran halljuk az érzékenyítés szót, miként azt is, hogy segítsünk megtalálni valaki identitását. Én inkább azt mondanám, hogy segítsünk megtalálni a gyerekeink boldogságát. Vannak tuti tévutak – ezzel jár a próbálkozás –, ebben apámnak igaza volt. Aki sok mindent kipróbál a szexualitásban, sok partnerrel kerül viszonyba, nem tiszteli a saját testét, elvesztheti önmagát. Minden próbálkozás lehet veszélyes, mert vannak nehezen visszafordítható folyamatok. Ez igaz a drogra, az alkoholra, a szexualitásra.
Vannak „bűnözések”, amelyeket túl lehet élni súlyos lelki megrázkódtatás nélkül, és vannak, amelyeket nem. Az volna jó, ha a fiatalokban lenne belső határ, amely a legnagyobb bulihangulatban is megóvja őket a nagy bajoktól. Tizennégy-tizenöt éves koráig tudod nevelni a gyereked, aztán csak abban bízhatsz, hogy működik benne az a belső iránytű, amit kapott.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Az egykori tévést többek között arról kérdeztük, hogy a magyar társadalomban lévő árkok valaha betemethetők lesznek-e. Interjúnk.
Trump is megszólalt a hírszerzési értesülésekről.
Orbán Viktor akkor is megadta a tiszteletet Donald Trumpnak, és kiállt mellette, amikor a nyugat-európai politikai elit ennek az ellenkezőjén versengett. Stumpf István írása.
„A panaszkodás helyett a cselekvés visz előre” – véli a TV2 Tények című műsorának arca, aki őszintén vallott a Mandinernek családról, munkáról, közéletről és társadalmi feszültségekről egyaránt. Interjúnk.
A másként gondolkodókat szalonképtelennek nyilvánították, és kirekesztették az általuk fősodorként definiált gondolkodásból. Giró-Szász András írása.
Ezt nem láttuk jönni.
Megvadult a háborúban álló ország külügyminisztériuma.
Jön az újabb párharc!