Elszabadul a pokol, ha a Tisza nyer a hétvégi választáson

Már kormányalakítása első döntésével jelentősen növelné a megélhetési költségeket a Tisza Párt – állítja a szervezet egykori egyházügyi munkacsoportjának vezetője, Csercsa Balázs. Ő jelentette meg március 30-án azt a dokumentumot, amely állítása szerint Kapitány István egykori Shell-­alelnök, a Tisza gazdasági és energia­politikai szakértője és csapata munkája, Magyar Péter pártelnök ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy „egy árva szó sem igaz a propaganda által hamisított energetikai anyagból”.

A tervezet összegzi, hogy miképp választanák le Magyarországot azonnal az olcsó és stabil orosz földgázról és kőolajról, mindezt egy olyan időszakban – ahogy az olvasható is –, amikor Európát újabb súlyos energiaválság fenyegeti az iráni konfliktus következményeként. A dokumentum rögzíti, az azonnali energetikai átállás egyik legfontosabb célja, hogy a Tisza-kormány normalizálja a kapcsolatát Brüsszellel, aminek pedig alapvető feltétele az orosz energiahordozók beszerzésének megszüntetése. Emlékezetes: mind Magyar Péter, mind Orbán Anita, a párt külpolitikai szakértője többször utalt arra, hogy ha kormányra kerülnek, nem mennek szembe az Európai Bizottság elvárásaival. Ezt nem is tudnák megtenni, mivel az Európai Néppárt tagjaként nem térhetnének el a Manfred Weber és Ursula von der Leyen által kijelölt politikai iránytól. 

 Ráadásul a Tisza Párt fontos célja, hogy Brüsszel feloldja a befagyasztott uniós pénzeket.

A nemrégiben megjelentetett anyag az energetikai átállás menetrendjét is felvázolta. Eszerint az orosz beszerzéseket gyakorlatilag már a kormányalakítás után felfüggesztenék, ezzel együtt 

Ennek következtében az áram és a gáz – a világpiaci árakat figyelembe véve – a három-négyszeresére drágulna, az üzemanyagok ára pedig megduplázódna. Egy átlagos háztartásnak a 20 ezer forint körüli téli gázszámla helyett 80-90 ezer forintos csekket kellene befizetnie.

A tervezet azt is tartalmazza, hogy az unió elvárása mentén szükséges az energiapiac liberalizációja, az MVM 75 százalékát eladná az állam, vagyis vélhetően újra külföldi kézbe kerülne a magyar energiaellátás, hasonlóan a 2010 előtti időkhöz. Szintén szerepel az anyagban a Mol vezetőségének lecserélése, a Dunai Finomító átállására két, két és fél évet hagynának. A dokumentum szerint amíg a százhalombattai finomító az orosz uralsról átállna a brent típusú kőolaj finomítására, az ország vásárolná a finomított termékeket, jóval drágábban. Ebben a szektorban a Shell az egyik piacvezető, az a cég, amelynél Kapitány István, a Tisza gazdaságfejlesztési és energetikai szakértője korábban alelnökként dolgozott.

A Tisza állítólagos tervezetének egyik legpikánsabb javaslata, hogy a Mol átállásának költségét a lakosság fizesse, mivel a magyar családoknál van az egyik legtöbb megtakarítás az EU-s országokban. Ezért úgynevezett energiafüggetlenségi adóról is szó van, amelyet megtakarítások után kellene megfizetni, mértéke 1,5 százalék lenne. A dokumentumban az is szerepel, hogy a rezsivédelmi alap 600 milliárd forintjára a leendő pénzügyminiszternek lesz szüksége, noha a Mol technológiai átállására elegendő lenne 200 milliárd forint.

A munkaanyag kitér a földgázbeszerzésre, a tervek szerint azonnali, szpot piaci áron vásárolna földgázt az állam. Ez azt jelentené, hogy a lehető legmagasabb világpiaci árat kellene fizetni – számításaink szerint ez négyszeres áremelkedést jelentene a lakosságnak, vagyis a köbméterenkénti 102 forint helyett legalább 400 forintot kellene fizetni. A vállalkozások terhei is nagymértékben növekednének, érdemben romlana a versenyképesség, a fogyasztói árakba is átgyűrűzne a díjemelés – a megélhetési költségek emelkedése és a megtakarításokra kivetett különadó mellett. A tervek alapján a Mandiner kiszámolta: 

 figyelembe véve, hogy a tankolás és a rezsi mekkora hányadot képez a fogyasztói kosárban.

A Tisza Párt vezető politikusai olyan tervekkel várják a választást, amelyek a nemzetközi multivilág logikáját tükrözik – ahonnan részben ők is érkeztek. Kapitány István korábban úgy nyilatkozott, pártja megtartaná és bővítené is a rezsi­csökkentést, március végén azonban már arról beszélt, hogy az állami árszabályozás káros. Ebből többen arra a következtetésre jutnak, hogy megszüntetnék a kiskereskedelmi árréskorlátozást.

Beszédes Orbán Anita külügyi szakpolitikus személye is: több nagyvállalatnál megfordult, említésre méltó, hogy egy amerikai lng-vállalatnak is lobbizott. Ráadásul nemzetközileg elismert képviselője az orosz energiát ellenzők táborának: még jóval az orosz–ukrán háború előtt irány­mutatónak szánt tanulmányt írt arról, miért nem szabad Oroszországtól vásárolni az energiát, és az milyen geopolitikai kockázatokkal jár.

Kármán András pénzügyekért felelős szak­politikus szerepe sem elhanyagolható. Ő a tiszás szerepvállalása előtt az Erste-csoport vezetője volt, a térség piacvezető bankja pedig jelentős finanszírozója az európai energetikai átállásnak.

Nem meglepő, hogy a nagytőke képviselői megjelentek az ellenzék soraiban – jelentette ki korábban Orbán Viktor. A miniszterelnök több alkalommal hangsúlyozta, azért van lehetősége a kormánynak alacsony gazdasági növekedés mellett is kiterjeszteni az szja-mentességet, a 13. után bevezetni a 14. havi nyugdíjat és fenntartani a rezsicsökkentést, mert 2010 óta 15 billió forintot vont el a multiktól, csak idén 2 billió forintot. Nem meglepő, hogy a külföldi multinacionális vállalatoknak szúrja a szemét a mai magyar kormányzat, és szívesebben látnának mást helyette.

A nyitóképen Kapitány István, a Tisza szakpolitikusa, aki bírálta az állami árszabályozást
Forrás: AFP / SZENTGALLAY BÁLINT