A klímaváltozásra úgy épül politikai ideológia, hogy a tudomány máig nem érti pontosan a légkör működését. A szalagcímeket uraló klímamodellek komolyanvehetőségéről mindent elárul, hogy még a múltat sem képesek „előre jelezni” – állítja az Obama-kormányzat vezető fizikusa.
Rengeteget beszélünk róla, ám valójában alig tudunk valamit a Föld légkörének működéséről. Pontos ismeretek hiányában leegyszerűsítő, sőt hibás alapon közelítünk a klímaváltozáshoz, ami rossz politikai válaszokhoz, irreális várakozásokhoz és társadalmi szintű pánikhoz vezet. Bár hasonló állítások itt-ott korábban is elhangzottak, ezúttal váratlan szereplő rúgta rá az ajtót a „tudományos konszenzusra”.
Steven Koonin felkészültségét – ellentétben némely klímaügyben felmagasztalt svéd tinédzserrel – nehéz megkérdőjelezni. Szerzőnk Richard Feynman Nobel-díjas fizikus egykori tanítványa, a mérnöki, technológiai és természettudományos területeken világelsőként rangsorolt – egykor Kármán Tódort is foglalkoztató – Caltech professzora. Szakterülete a fizikai jelenségek számítógépes szimulációja – éppen a klímamodellek szempontjából legfontosabb mesterség. Koonin még véletlenül sem mondható kultúrharcos jobboldalinak: Barack Obama elnöksége idején az energetikai minisztérium vezető tudósaként tevékenykedett. Unsettled (megalapozatlan) című könyvével most mégis a progresszió antihősévé vált.
Kezdjük azzal, hogy szerzőnk nem klímaszkeptikus. Egyetlen pillanatig sem vitatja a Föld melegedését, sem a Homo sapiens hozzájárulását a trendhez. Szerinte a fő kérdések nem ezek, hanem az emberi civilizáció pontos szerepe a folyamatban, valamint a cselekvési kényszer tartalma és léptéke. Azaz hogy mennyire tudjuk egyáltalán befolyásolni a klíma változását, és milyen erőfeszítésnek lehet valódi értelme. Ezek megválaszolását az adatokkal kell kezdenünk, amelyek Koonin szerint mindenkit meglepnek majd.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A magyar boszorkányokról készült, gyönyörűen illusztrált néprajzi kötet a Bestiarium Hungaricum alkotóitól, benne Könyves Kálmántól a pap kenyerén ürülékké váló vajig.
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
A várakozásokat is felülmúlva, összesen több mint ezer pályázat érkezett a Libri Talent második évadára és a Libri Talent Mini meseíró pályázatára.
Sikerrel járt a Gasztroplacc fellebbezése.
Az ő szabályokkal teli univerzuma mára a modern nők menekülőútja és vágyott fantáziavilága lett. Az éppen negyed évezrede, december 16-án világra jött angol írónő népszerűbb, mint valaha.
December 16-tól gyökeresen átalakul a Facebook, a Messenger és a WhatsApp világa: a Meta rögzítheti az MI-vel folytatott beszélgetéseinket. Szakértő szerint ezzel új korszak kezdődik – amelyben a felhasználó maga lesz az áru.
Magyarország azonban továbbra is a béke hangja Európában, és nem engedi, hogy a magyar emberek adójából finanszírozzák Ukrajnát.
A miniszterelnök kimondta: az uniós tagállamok magáncégeinek nagyobb vagyona van Oroszországban, mint amekkora az Európában befagyasztott pénzösszeg.
