Laurel Hubbard lesz az első transznemű sportoló, aki megmérettetheti magát a játékokon.
Korábban mi is beszámoltunk a híresztelésről, most azonban biztossá vált: Új-Zéland színeiben fog versenyezni először transznemű sportoló az olimpián, miután beválasztották az olimpiai csapatba – számolt be az ESPN.
Történelmet ír a korábban férfiak ellen játszó atléta
A 43 éves Laurel Hubbard a nemváltása előtt 2013-ig a férfi mezőnyben versenyzett. Korábban ezüstérmet nyert a 2017-es világbajnokságon, majd aranyérmet szerzett 2019-ben a Csendes-óceáni játékokon Szamoában. Részt vett még a 2018-as nemzetközösségi játékokon is, ahol azonban eltörte a karját.
„Hálás vagyok az új-zélandiak kedvességéért és támogatásáért” – nyilatkozta Hubbard. Hozzátette: „Amikor eltörtem a karomat a nemzetközösségi játékokon 3 évvel ezelőtt, azt mondták, hogy a sportolói karrierem valószínűleg véget ért. Azonban a támogatások, a biztatások és a szeretet kihozott a sötétségből”.
Nem mindenki tapsol, de a Új-Zéland kitart az álláspontja mellett
Több kritika is érte azt az új szabályozást, amely lehetővé tette Hubbardnak a női mezőnyben való részvételt. A belga Anna Vanbellinghen, aki valószínűleg Hubbard ellen fogja megmérettetni magát „rossz viccnek” nevezte a transznemű sportoló jelenlétét a női mezőnyben.
Bárki, aki már ilyen magas szinten emelt súlyt tudja jól: ez a helyzet nem fair a sporttal és az atlétákkal szemben”
– jelentette ki Vanbellinghen.
A kritikák ellenére az új-zélandi olimpiai bizottság igazgatója, Kereyen Smith azt nyilatkozta, hogy mindenki számára világos, hogy Hubbard megfelel a részvételi feltételeknek. „Elismerjük, hogy a nemi identitás a sportban egy nagyon érzékeny és bonyolult ügy, amely egyszerre megköveteli az emberi jogok és a fairség közötti egyensúlyt” – nyilatkozta Smith. Hozzátette azonban: „Mint Új-Zéland csapata, nagyon erős kultúránk van a befogadás és a mindenkit megillető tisztelet terén. Elkötelezettek vagyunk minden alkalmas új-zélandi atléta támogatásával kapcsolatban”.
Címlapképen: Laurel Hubbard
Kép forrása: ADRIAN DENNIS / AFP
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
Az Amnesty International Magyarország bevétele 465,673 millió forintra nőtt (2023-hoz képest), és az adózás utáni eredménye 11,6 millióról 20,4 millió forintra emelkedett.
Akkor sem biztos, hogy költözni fogok.
Gavra Gábor és Hont András kérdezi a miniszterelnököt a nemzeti konzultációról, Hatvanpusztáról, magánrepülőzésről és a végrehajtó-maffiával kapcsolatos állításokról.
