Dunai Limes: nem mondott le a világörökségi nevezésről a magyar kormány

2021. június 16. 14:00
„Magyarország elkötelezett, hogy a Dunai Limes teljes egészében nyerhesse el a világörökségi címet” – kommentálta lapunknak a Miniszterelnökség a sajtóban megjelent, a visszalépésről szóló híreket. A kormányzat szerint hazánk nem szeretné, ha a „keleti szegmens” országai külön neveznének, erre érvei is vannak, ám a párbeszédre továbbra is nyitott az érintett országokkal.

A kormány kezdeményezte a római birodalom határvonala, azaz a Limes világörökségi jelölésének visszavonását – számolt be a minap a 444.hu. A lap szerint ezzel nemcsak mi bukjuk a világörökségi címet, hanem a velünk együtt jelölő három partnerország, Németország, Ausztria és Szlovákia is. Az érintett államokat a magyar kormány június 8-án levélben kereste meg szándékáról – olvasható a cikkben.

A téma kapcsán megkerestük a Miniszterelnökséget: azt közölték, Magyarország továbbra is elkötelezett, hogy az egykori Római Birodalom Duna mentén húzódó, mintegy 2400 km-es határvédelmi vonala, vagyis

a Dunai Limes teljes egészében nyerhesse el a világörökségi címet.

Kifejtették: hazánk a Római Birodalom Határai világörökségi helyszínné nyilvánítása kapcsán elkészült úgynevezett Tematikus Tanulmányban foglaltak szerint tartja szakmailag támogathatónak a nevezési stratégiát.

Az „örökségvédelmi és régész szakma legnevesebb képviselőinek közreműködésével készült”, 2017-es dokumentum egyértelműen rögzíti: bár a Dunai Limes nyolc ország területén helyezkedik el, egy helyszínnek számít, és kizárólag egységében képes kifejezni a Világörökség Jegyzékbe való felvétel szempontjából meghatározó „Kiemelkedő Egyetemes Értéket”. Csakhogy a „keleti szegmens” (vagyis Horvátország, Bulgária, Szerbia és Románia) értékhordozó attribútumai csupán kiegészítő jellegűek, önmagukban nem elégségesek ahhoz, hogy önálló helyszínként külön nevezzenek.

Párbeszédben a partnerekkel

A Miniszterelnökség lapunknak megküldött válaszai szerint az a nevezési stratégia, ami a nyugati szegmens nevezésének benyújtását követően merült fel, vagyis hogy a keleti szakasz országai külön nevezzenek, azt a reális veszélyt hordozta volna, hogy „Kiemelkedő Egyetemes Érték” híján a Duna alsó szakaszának országai kimaradnak a Dunai Limesből, és keleti partnereink szakmai érdekei mellett a világörökségi helyszín integritása és hitelessége is sérül.

„A kérdésben eltérő álláspontok alakultak ki, mivel Ausztria, Németország és Szlovákia a keleti szegmens országainak külön nevezését szorgalmazta, az érintett országok viszont e javaslat ellen léptek fel. Magyarország felajánlotta a nyolc ország együttes nevezésének lehetőségét is, de a nézőpontok továbbra sem közeledtek. Miután a nyugati szegmens a júliusi Világörökség Bizottsági ülés napirendjén szerepel, értesíteni kellett a Világörökség Központot a nevezési eljárás folytatásának akadályáról” – magyarázták a Miniszterelnökség részéről.

Vagyis mindebből az következik, hogy

a magyar kormánynak gyakorlati kifogásai vannak a procedúrával kapcsolatban,

szeretné bevonni az érintett keleti államokat is, ám a világörökségi nevezési szándékról alapvetően nem mondott le. Sőt.

Turisztikai szempontok

Karsai Árpád, a Magyar Limes Szövetség elnökségi tagja, a Duna-Limes Kulturális Tematikus Program fejlesztési koncepcióját kidolgozó team vezető tervezője egyébként korábban úgy nyilatkozott, hogy a remélt világörökségi cím nem feltétele a turisztikai vonzás elérésének. Hiszen például az osztrák Petronell településen lévő Carnuntum római emlékét is évi 200 ezer látogató keresi fel, pedig nincs rajta az UNESCO listáján.

Nyilván nem hátrány egy ilyen „pecsét”, ám a világturizmus attrakcióinak 99 százaléka nem függ össze a listára kerüléssel, hanem a vonzerő képességének egyéb komponensein nyugszik.

Németország, Ausztria, Szlovákia és hazánk 2018 januárjában nevezett a világörökségi címre az egykori Római Birodalom határainak e négy ország területére eső emlékeivel.

A Magyarország által koordinált nevezés 98 helyszínt foglalt magába,

a Dunának mintegy 1500 kilométeres szakaszán fekvő helyszíneket érintve, a részhelyszínekkel együtt 175 helyszínnel. Magyarország 65 világörökség-várományos helyszínnel, Szlovákia kettővel érdekelt.

 

Nyitókép: A Kr. után 89-ben alapított római település és katonai tábor, az egykori Aquincum épületeinek maradványai a főváros III. kerületében, Óbudán, a Szentendrei út mentén, az Aquincumi Múzeum területén (MTVA/Bizományosi: Faludi Imre)

Összesen 72 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.


Nem tudni, ki az ihletője ennek a gyakorlatnak.
Bejelentenek valamit, tőmondatokban, ám a lényegről - ami a részletekben van - minden esetben nagy a csönd.
Ezzel magukra haragítják az országot, mert a bejelentésen még meg sem száradt a tinta, máris az egész ország tudja: a Fidesz, Orbán-Mészáros megint azt lépi meg, hogy lophasson.
Aztán, mikor kiderülnek a részletek, kiderül az is, semmi nem úgy van, de már mindenki úgy tudja: de, ÚGY VAN: LOPNAK.
Komolyan mondom, ennél agyamentebb gyakorlatot csak akkor tudnék elképzelni, ha maga Gyurcsány szabná meg a kormány kommunikációs politikáját.
Ez már-már a közösségi pedofília határát súrolja.

Személy szerint, nem tudom, ki a felelős, de, hogy végtelen primitív amatőrizmus, az biztos.
ha nem ez, akkor...
nem akarnak jövőre nyerni.
Ez a kettő lehetőség van, a formállogika szabályai szerint.
Illetve van még egy, a harmadik:
a fáktól az erdőt képtelenek észlelni.

https://hu.wikipedia.org/wiki/..
Utánakapartam. A Pannon limes déli része úgy Belgrádig nyúlt, azaz Szerbia részvétele logikus lenne. Általában az volt jellemző, hogy a castrum a Duna innenső (budai) oldalán állt, hiszen ez védte a provinciát a síkvidéki törzsek pl. a szarmaták illetve fent a germánok betöréseitől ( Arrafelé a fő védvonal a Rajna mentén futott, ezt hosszabbították meg a Dunáig.) Ez van sajna akkor, ha több ország huzakodik, Hadrianus fala Anglia és Skócia között már rég a világörökség része.

Pannoniát a századok alatt az átszervezések miatt többféleképpen is nevezték illetve lett felosztva: pl. P. Superior és P. Inferior, de Dioclecianus alatt már négy részre lett osztva, de kezdetben még Illyricumhoz tartozott, nem is volt még Pannonia. Nekünk legegyszerűbb Pannoniának nevezni, az a közismert.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés