Közölte, hogy Moszkva kész kiberbűnözőket kiszolgáltatni az Egyesült Államoknak, ha ugyanerre az amerikai fél is hajlandó lesz Oroszország viszonylatában. Úgy vélekedett, hogy az erre vonatkozó kölcsönös kötelezettséget szerződésben kellene rögzíteni.
Putyin ugyanakkor óvott attól, hogy valaki túlzott jelentőséget tulajdonítson az amerikai részről hallható negatív retorika visszafogásának. Rámutatott, hogy az ilyesmi bevett gyakorlat csúcstalálkozók előtt, profi megközelítés az amerikaiak részéről, s a maga részéről Moszkva is hasonlóképpen jár el. A professzionalizmus megnyilvánulásaként méltatta, hogy a Biden-kormányzat első külpolitikai lépéseként meghosszabbította a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött Új START-szerződés hatályát. Azt mondta, hogy Moszkva egyetlen olyan lépést sem tett, amely a biztonság területén rontaná a kétoldalú kapcsolatokat.
A náci Németország eszméire emlékezteti őt az ukrán törvénytervezet
„Itt van Lengyelország és Románia – rakétavédelmi rendszerek települnek ott, és csapásmérő eszközöket lehet oda helyezni. Mi pedig kivontuk a katonai bázisunkat Kubából. Mi nem tesszük (ugyan)ezt, a partnereink pedig ezzel vannak elfoglalva” – nyilatkozta Putyin. Ezzel az orosz elnök arra a Washingtonnal szemben többször megfogalmazott moszkvai vádra utalt, hogy a Lengyelországba és Romániába telepített vagy telepítendő
Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerek kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak.