Hogyan lehet küzdeni a vallási szélsőségek ellen a digitális korban?

2021. május 13. 9:25
Radikalizáció és deradikalizáció: a fanatizmus elleni fellépés lehetőségeiről tartottak előadásokat az MCC intézeteiben.

Írta: Pénzváltó Nikolett, Migrációkutató Intézet
 

„Radikalizáció és deradikalizáció: a vallási szélsőségesség elleni küzdelem a digitális korban” címmel rendezett közös online konferenciát a Mathias Corvinus Collegiumnál működő Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért és a Migrációkutató Intézet. A konferencián a téma szakértői, Dr. Florian Hartleb politológus és Dr. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatója tartottak előadást. Florian Hartleb előadása a radikalizáció, míg Omar Sayfo előadása a deradikalizáció jelenségét állította a középpontba.

Florian Hartleb a berlini, drezdai és bécsi iszlamista terrortámadásokat elemezte. Előadását azzal a megállapítással kezdte, hogy az iszlamista terrorizmus veszélye Európában jelen van, ez a veszély pedig jórészt kívülről származik. Rámutatott, hogy az úgynevezett „Iszlám Állam” különböző online kiadványokban többek között késes és kamionos merényletekhez készített útmutatókkal buzdítja szimpatizánsait, hogy lépjenek fel a nyugati civilizáció és a kereszténység ellen. Németországban ennek ellenére nem folytattak, és tulajdonképpen a mai napig nem folytatnak vitát a menekültválság veszélyeiről, „kellemetlen mellékhatásairól”. 2015 őszétől Németország, beleértve a politikai vezetést, a médiarendszert, valamint a nagyipart, a Willkommenskulturt gyakorolta és szorgalmazta. A menekültekben sokan esélyt, lehetőséget látnak.

Ezt követően Hartleb sorra vette a 2016. december 19-i berlini, a 2020. október 4-i drezdai, valamint a 2020. november 2-i bécsi terrortámadás eseményeit és a merényletek elkövetőinek hátterét. Kiemelten foglalkozott a berlini merénylővel, a tunéziai származású

Anis Amrival, aki csak Németországban 14 különböző személyazonossággal rendelkezett,

korábban pedig négy évig ült börtönben Olaszországban, és már a támadást megelőzően a német hatóságok látókörébe került.

Sayfo Omar az egyiptomi média küzdelmét mutatta be a muszlimok radikalizációja ellen. Rámutatott, hogy a radikalizmus és terrorizmus nem kizárólag Európa problémája. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában ugyanúgy súlyos kihívás az iszlamista radikalizmus térnyerése, és nemcsak a szűke vett biztonsági diskurzus, hanem a társadalom és a politika szempontjából is, hiszen a különböző radikális iszlamista mozgalmak megbontják az adott társadalmak struktúráit és a kormányok legitimitását is aláássák. Amikor az „Iszlám Állam” felemelkedett, az arab populáris kultúra rendkívül gyorsan válaszolt erre a kihívásra. Filmdrámák (például a Fekete varjak című sorozat 2017-ből) és komédiák (például a Da’doosh, szintén 2017-ből) egyaránt születtek a témában.

Sayfo előadásában Egyiptomra fókuszált, amely „az arab világ Hollywoodja”; produktumai szerte az iszlám világban népszerűek. Kiemelte, hogy az egyiptomi filmipar nemcsak napjainkban, hanem már hosszú ideje markáns választ ad a radikálisok térnyerésére, szoros együttműködésben a szunnita iszlám világ egyik meghatározó szellemi központjával, az al-Azhar mecsettel, illetve imámjával. Ennek keretében

pozitív iszlámképet hirdet, a szélsőségeseket jellemzően ostoba vagy megtévesztett, megvezetett emberekként mutatja be,

a terrorizmust pedig az egyiptomi tradícióktól, kultúrától és ideától távolinak láttatja.

A világ egyik legnagyobb fiatal népességgel rendelkező régiójában főként a kétezres évektől a gyermekeknek is számos külön tartalom készül, melyek szintén hangsúlyt fektetnek a radikalizáció megelőzésére. Népszerű például a Bakkar nevű egyiptomi kisfiú kalandjait bemutató mesesorozat, melyben olyan üzenetek is megjelennek, mint például a más vallásokkal szembeni tolerancia fontossága vagy a nők egyenlősége.

Az előadók egyetértettek abban, hogy a radikalizmus elleni hatékony küzdelem csak kiterjedt társadalmi és politikai párbeszéd keretében valósulhat meg.

Összesen 27 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Otthon kell őket hagyni...
A saját országukban.
Oszt jónapot.

Válaszok:
opht | 2021. május 13. 12:52

Igaza van, félrenézve (a különböző csoportok érzékenységére hivatkozva) nem lehet értelmezni a problémákat.
Az ironikus az, hogy most pont azok követelik a félrenézést, akik eddig más ügyekben a szembenézést szorgalmazták.
Persze a baloldalon folyamatos a progresszió, a múlt is folyamatosan változik.

Oszt mégis gyurcsanyista vagy!

Az arány valójában 1-2%. A baj azonban nem ez, hanem az, hogy a radikális muszlim (1-2%), aki a főtéren nyiszálja le a hitetlenek fejét, míg a mérsékelt muszlim többség (98%) csendben helyesel.
Soha nincs elhatárolódás, fatva a merénylőktől, merénylőkre!

Ebben egyetértek. Az iszlám egy veszélyes, emberiség-ellenes ideológia, melyet ugyanúgy tiltani kellene, mint a Hitler-féle nácizmust.
Aki mosolyogva, párbeszéddel álcázva hozza Európába, hosszú távon sokkal többet árt, mint az, aki tömegbe hajt.

Neked is van vallásod. A liberalizmus, gender, neomarxizmus mind-mind szélsőséges vallási irányzat. Pont olyan veszélyesek, mint az iszlám.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés