Az Európai Unió Bíróságának tavalyi döntése nyomán módosították a felsőoktatási törvény külföldi képzésekre vonatkozó részét.
A Semjén Zsolt által benyújtott indítvány előadója Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, lényege pedig az, „hogy korrigálja a törvényben az EU által kifogásolt elemeket”. A mostani döntés előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága 2020 őszi ítéletében jogharmonizációra szólította fel a kormányt azon 2017 április rendelkezés miatt, melyre hivatkozva a CEU végül felhagyott nemzetközi dipolmát nyújtó képzéseinek kibocsátását budapesti campusán, ahol a magyar állam által akkreditált képzéseit folytatja a mai napig.
„A most benyújtott módosítójavaslatban az áll, az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli székhelyű felsőoktatási intézmény akkor folytathat itt oklevelet adó képzési tevékenységet, ha Magyarország és a külföldi intézmény székhelye szerinti állam kormánya által kötött nemzetközi szerződésben szerepel, és képzése a magyar felsőoktatási intézmények képzésével egyenértékű. Ilyenkor
a felsőoktatási intézmény székhelye szerinti államban elismert végzettséget tanúsító oklevelek és fokozatok adhatóak,
az oktató és kutató munkára, az intézmény működésére az intézmény székhelye szerinti állam előírásait kell alkalmazni” – írta meg cikkében a Telex.
Palkovics László szerint ez „vélhetően minden további próbát kiáll majd, hiszen a régóta érvényben levő bajor jogot vették alapul mind az EGT-n kívüli, mind az azon belüli egyetemek javasolt új szabályozásánál”.
A Telex megkereste a CEU illetékeseit, hogy szándékukban áll-e ennek fényében újraindítani korábbi budapesti képzéseiket, de a megkeresésre nem érkezett válasz.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Elemzésünkben nyolc online hírportál – az Index, a HVG, Mandiner, a Telex, az Origo, a 24.hu, a Pesti Srácok és a Magyar Hang beszámolóit hasonlítottuk össze, sajtókörkép következik.
A Telex egy, a sorkatonaság témáját bemutató, több mint tízperces videót közölt, amelyet az Arte európai platformon készített.
Rácz András plágiumkeresőre épített érvelése inkább a dokumentum eredetiségéről, mintsem annak fiktív voltáról árul el fontos dolgokat.
„Olyan világosra takarítják minden nap a Magyar Péter hátsóját a Telexesek, hogy azt öröm nézni.”
Aki 5 hónap múlva az országunkat akarja kormányozni, nem válogathat az ellenfelek között, be kell tudni mutatni a kormányzásra való képességét.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
