Számban egy íz…

2021. április 11. 14:29

Brém-Nagy Ferenc
Magyar Hírlap
Megnéztem Gulyás Márton Bige Lászlóval készített interjúját.

„Megnéztem Gulyás Márton Bige Lászlóval készített interjúját, és közben folyton eszembe jutott Cseh Tamás Keresztben jégeső című dalának egy részlete: »számban egy íz, valami íz, és nem múlik el« 

Az elhangzó mondatok között, ahogyan a falon a felszivárgó nedvesség, kiütközött a velünk élő posztkommunizmus, az a magatartásbéli és mentális tünetegyüttes, amely lábra kötött betonkockaként húzta le a magát görcsösen kínlódva a felszínen tartani igyekvő társadalmat az elmúlt évtizedekben.

Külön érdekes fénytörést adott a beszélgetésnek a baloldali aktivista kérdezőnek egy olyan nagytőkéssel történő találkozása, akitől most éppen a baloldali politika támogatása remélhető, illetve aki momentán szemben áll a szegényeket, árvákat, özvegyeket, mindenféle fűt, fát, virágot úgymond megnyomorító kormánnyal.

Megint megállítottam a lejátszót, és néztem a monitort. Dühített a gőg, és elkeserített a szűklátókörűség. Arra gondoltam, a trianoni tragédiát túlélte az ország, mert kiépült egy iskolahálózat, megmaradt a tudás és a műveltség tisztelete, amely átívelt és tartott a kommunizmus alatt is. Sokszor érezni, hogy lassan éppen ezt veszítjük el. Csodálkozhatunk-e rajta, ha a gazdagjaink útja Széchenyitől a Bigék felé tart? Mi várható egy olyan politikai képződménytől, amelyiknek utóbbiak jelentik a támogatást?”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 11 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés