Ingyenparkolás, az iparűzési adó megfelezése: segítség a polgároknak vagy a települések kivéreztetése? Orbán Balázs miniszterhelyettes szerint az előbbi, Gémes György MÖSZ-elnök szerint utóbbi. A két fél táblázatokkal, számokkal, adatokkal felszerelkezve vitázott az önkormányzatok helyzetéről a Mandiner szervezésében.
Heves levélváltások után végül a Mandiner szervezésében ült le a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, Orbán Balázs parlamenti államtitkár és Gödöllő polgármestere, egyben a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke, Gémesi György egy asztalhoz. A vitát Kereki Gergő, a portál főszerkesztője moderálta, és a Scruton Közösségi Térben került rá sor.
A fő kérdés viszonylag tiszta volt: az ellenzéki önkormányzatok, Budapesttel az élen (plakátkampánnyal is) azzal vádolják a kormányt, hogy anyagilag „kivérezteti” az önkormányzatokat az iparűzési adó megfelezésével és a parkolási díjak elengedésével, míg a kormány azt mondja, válság idején mindenkinek, így az önkormányzatoknak is ki kell venni a részüket a polgárok megsegítéséből és a munkahelyek megőrzéséből. Az álláspontok nem közeledtek, sőt a kezdeti „kedélyes egyet nem értésből”, ahogy Orbán Balázs fogalmazott, félidőben átcsapott kemény vitába a diskurzus.
Elöljáróban Gémesi leszögezte, a MÖSZ nem pártpolitikai szervezet, vannak benne balos, független és fideszes településvezetők is, együttműködnek a kormánnyal, ő pedig elismeri, hogy az „oltásban világelső” a magyar kormány,
Ő maga orvosként önkéntesen az oltásban is részt vesz. Ami nem tetszik neki, az a bizonytalanság – felemlegette a tavalyi iskolabezárás és az idei óvodai ügyelet kapcsán hozott, gyorsan változó intézkedéseket, és szomorú, hogy más számok, így a halálozások és a napi betegszám is azt mutatja, a járvány keményen érinti az országot. Ebben Orbán is egyetértett Gémesivel, hozzátéve, szeretné megköszönni a védekezésben résztvevő minden önkormányzat hozzájárulását.
Egyensúlyi állapot
Aztán fokozatosan jöttek elő az ellentétek. Gémesi szerint
Ezzel szemben Orbán úgy számolt, hogy
Ezeket az állításokat aztán nem is sikerült összebékíteni, a felek gyakran meg is szakították egymást, rendszeresen előkerültek alma-körte összehasonlítások, mint például amikor Gémesi azt mondta,
sőt Németországban és Ausztriában még 80, illetve 50 millió eurót adott is nekik, amire Orbán úgy válaszolt, hogy hazánkkal ellentétben ezekben az országokban eleve a tartományok és önkormányzatok visznek rengeteg feladatot, például kórházakat üzemeltetnek, amire járvány idején érthető, hogy többletforrást kell adni.
Feladatok, pénzek
Ami a központosítást illeti: Orbán rámutatott, hogy nemcsak a tanácsi centralizált rendszer nem jó, de az állam 2002-2010 között visszaélt a decentralizációval, 8000 állami feladatból 3500-at kiszervezett az önkormányzatoknak, közben 1000 milliárd forrást vont ki, eladósítva a településeket. 2010 után a kormány konszolidálta az adósságot, visszavett feladatokat, közben a gazdaság erősödött és az önkormányzatok bevételei is nőttek. Ezt törte meg a járvány, lám, a kormány adóbevételeiből is hiányzik 1000 milliárd forint, de
Gémes szerint viszont sérült a szubszidiaritás elve, a kormány olyan feladatokat is elvett a településektől, amelyeket nem kellett volna, noha az iskolák államosításával vagy éppen az okmányok kiadásának visszavételével egyet is ért, az építéshatósággal kevésbé,
Úgy vélte, hiába profitáltak a növekedésből, azt működésre kellett fordítaniuk a településeknek a mintegy 30 százalékos állami forrásmegvonás miatt az elmúlt 10 évben, pedig az árak nőttek és például a megemelt minimálbért is ki kell fizetni a dolgozóknak.
Orbán szerint viszont éppen az egyensúly valósult meg, az önkormányzati támogatások kevésbé csökkentek, mint a feladataik (a finanszírozás 30, a feladatok finanszírozási igénye több mint 50 százalékkal – Gémesi szerint az arány lényegében fordított), az állam dolga pedig, hogy ne csak a gazdag településekre gondoljon, és csökkentse az egyes országrészek közötti óriási különbségeket. Az építésügyi hatóság egyébként sosem volt önkormányzati jogkör, a kormányhivatalok csak visszavették, a településkép kapcsán pedig most is az önkormányzatok döntenek.
Van az a pénz vagy sem?
Volt némi számháború konkrétan Gödöllő kapcsán. Orbán Gémesi városa kapcsán elmondta, a településnek 4 milliárdos tartaléka van, „ami a polgármester úr munkáját dicséri, és azt is mutatja, hogy a rendszer működik”. Most járvány van, amit gazdasági szempontból is kezelni kell, nem úgy, mint a 2008-2009-est, ahol maga az akkori baloldali kormány lökte a gödör legmélyére az országot. Az, hogy az állami és önkormányzati adóbevételek csökkentek, olvasatában nem rossz: ennyivel több pénz marad az embereknél.
Polemizáltak a parkolódíjakról: Gémesi szerint az ingyenes parkolás komoly kiesés a településeknek, Orbán azzal riposztolt, hogy a magas parkolási díjak elengedésével lehet, hogy Gödöllő 120 millió forint adóbevételtől esik el, viszont sokan, akiket ez, illetve a gépjárműadó tartott vissza az autózásból, most autóba ülhet a zsúfolt tömegközlekedés helyett, így az intézkedés járvány idején sok emberélet megmenthet.
Gémesi nehezményezte, hogy nem adóztathatja meg sem az áthaladó teherautókat, sem a nagyobb cégeket, például a Tescót a kormány tiltása miatt, a miniszterhelyettes viszont azt hangsúlyozta, gödöllői polgárok is dolgoznak ott és közlekednek, félre kell tenni, hogy a Tesco „egy nagy gonosz multi, amit jól meg lehet adóztatni”.
Volt némi parttalanság abban is, ahogy Gémesi állította, a 25 ezer főnél népesebb települések nem is kapnak semmilyen forrást, Orbán ezt cáfolta, Gémesi állította, hogy a kormány nem áll szóba a településekkel, Orbán ezt is cáfolta, mire a polgármester: jó, de a településszövetségekkel, mint a MÖSZ, nem, erre a miniszterhelyettes ironikusan megjegyezte, szép ambíció, hogy gyakrabban szeretne találkozni a polgármester a kormányfővel, tolmácsolja majd ezt az igényt.
Van párbeszéd, nincs párbeszéd
A MÖSZ-elnök azt az állítást is elismételte, miszerint csak fideszes önkormányzatok kaptak csaknem kétmilliárd forintot a járványhelyzet miatt működésre, ellenzékiek nem, Orbán viszont elmondta,
kitől működésre, kitől fejlesztésre jött ilyen, az ellenzéki Pécs nemrég kapott 8 milliárdos adósságátütemezést. A települések nem egyformák – magyarázta –, egész más a helyzet egy jó kondíciókkal bíró Gödöllőn vagy éppen Ózdon. Az viszont a településvezető, így Gémesi döntése, hogy a 4 milliárdból a város számláján 50-60 milliót fordított védekezésre, és egymilliárdot a városháza felújítására.
Itt elpolemizáltak azon, hogy a 4 milliárdból mennyi van már lekötve a városban bérekre, lekötött fejlesztésekre, egyéb tartalékokra, illetve kinek a döntése alapján, Orbán a felelősségre mutatott rá, emellett határozottan elítélte az „ellenzék politikai játékát”, hogy egyes településvezetők lekapcsolják a közvilágítást, közben a kormányra mutogatnak politikai haszonszerzés céljából, s azt állítják: nem áll szóba önkormányzatokkal a kormány, holott Orbán Viktor és Karácsony Gergely Facebook-oldalán is minimum ötven, egyeztetésről szóló hír olvasható a közelmúltból.
Kölcsönkenyér, utolsó szó
Szóba került a hitelfelvétel tiltása is – ez nem mostani, hanem 2014-es rendelkezés. Orbán kijelentette: a kormánynak ezzel kapcsolatban egy általános álláspontja van, ezt a józan ész diktálja,
Gémesi Cser-Palkovics Andrást és Kósa Lajost idézte 2010 előttről, amikor az akkori szocialista kormányokat ostorozták forráselvonások miatt, valamint átadta az akkori, 12 pontba foglalt követeléseiket a Gyurcsány- majd a Bajnai-kormánnyal szemben ennek leállítására. Orbán mindkét idézettel egyetértett, hozzáfűzte, Gémesi harminc éve polgármester, komolytalan a tanácsrendszert emlegetnie, egyébiránt mindenkinek részt kell vennie a védekezésben.
A gyorsan lepergő vitaidő végén még volt egy kis élesebb hangvételű huzakodás, hogy ki mondja el az utolsó szót, Gémesi például közölte:
Végül – moderátori kérdésre – mindketten kiálltak az oltás fontossága mellett, Orbán hozzáfűzte, a hó végére meglehet a 4 millió beoltott, ami fontos, mert az átoltottság az előfeltétele annak, hogy újraindulhasson az élet.
Fotó: Ficsor Márton
Gyermekvédelem helyett ellenzékvédelem: politikai haszonszerzés az, amit Magyar Péter csinál a Szőlő utca kapcsán. Ukrajnát már 2027-ben felvenné az EU-ba Brüsszel, Amerika végzetes ítéletet mondott Európáról, Ursula von der Leyent még sose alázták meg így. Itt a Mesterterv nyolcadik adása.
Felvidékre utazott a kormányfő egy gyászszertartásra, emiatt nem tudott bemenni reggel a Kossuth rádióba.
A GB News Brüsszelben készített interjút a miniszterelnök politikai igazgatójával.
A Jólértesült Optimistából minden kiderül.
Az első sokk, a tömeges gyász és a gyülekezetekbe és templomokba való visszatérés után váratlan fordulat állt be: konspirációkkal támadták be Kirk családját, és dúl a harc az örökségéért.
„Nem elég a jó kormányzás, nem elég a fejlesztés"– hangsúlyozta a Mandiner teltházas Klubestjén, a Groupama Arénában Kubatov Gábor. A Fidesz pártigazgatója Lentulai Krisztián kérdéseire válaszolva, többek közt arról is beszélt, hogy a Fidesznek újfajta kampányban kell helytállnia.
A 4iG Csoport visszautasítja a képviselő rágalmait és a közvélemény félrevezetése és piacbefolyásolás miatt a vállalat jogi lépéseket tervez.
A kormányfő lapunknak elmondta: rendőrök veszik át a javítóintézetet.
