A kormány a 25 év alatti pályakezdők személyijövedelemadó-mentességének bevezetéséről döntött, az intézkedés a fiatalok saját lábra állását segítheti. De kiknek is szól a kedvezmény, és mit mutatnak a felmérések? Mindezekről, az otthoni tanulás kihívásairól, illetve a Bonis Bona-díjról is kérdeztük Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkárt.
Szinte kampányarca lettél a kormány fiatal munkavállalókat célzó SZJA 25 adókedvezményének. Bevezetése óta azonban számos kritika is éri az intézkedést, például az egyeztetés hiányát is felróják. Mennyire reflektál a fiataloktól érkező, valós igényekre e program?
Az előkészítés során alapos igényfelmérést végeztünk, számos érdekképviseleti szervezettel egyeztettünk, például a Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal vagy a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségével is tárgyaltunk, de ugyanúgy meghallgattuk a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségét, az Országos Diáktanács kijelölt képviselőit és a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségét is. Elmondhatjuk, hogy az érintettek és az őket képviselő szervezetek számára biztosítottuk a lehetőséget, hogy a javaslathoz hozzá tudjanak szólni, véleményezhessék azt. Ezért is lehet, hogy
amit alátámaszt az is, hogy a felmérések szerint az érintettek 90 %-a üdvözölte a kezdeményezést.
Érkezett olyan bírálat is, hogy a megtakarítható összeg nem jelent valódi segítséget az érintetteknek.
Természetesen mindig lesznek olyan kritikusok, akiknek semmi sem jó. Nem hiszem, hogy az, aki ma például 16 évesen vagy pár évvel idősebb életkorban dolgozik iskolai vagy egyetemi tanulmányai mellett, annak az akár havi 45-50 ezer forint ne lenne valódi segítség. Csak viszonyításképpen: ez több, mint egy albérletnél a havi rezsiköltség, tehát ezt már biztosan „megtakarítja”. Abban hiszünk, hogy mivel az adókedvezmény célja az önálló élet megkezdésének támogatása, így a számításaink szerint ez, a fiatalok zsebében maradó összeg is hatalmas segítséget jelenthet. Gondoljunk bele, a 15-25 éves kor közötti időszak tipikusan az az élethelyzet, amikor számos új jelenséggel szembesülünk: egyetemre megyünk, elköltözünk otthonról, elkezdünk dolgozni az első munkahelyen. Kifejezetten szenzitív és küzdelmes időszak, amikor minden forintnak helye van. Tegyük hozzá, a program segítheti felelős a pénzügyi kultúra kialakítását, a munkavégzés és a saját kereset súlyának, értékének tudatosítását is. Éves bontásban pedig félmilliós összegről is beszélhetünk, ez akár egy nagyobb befektetéshez is alapot kínálhat.
Ellenzéki hangok szerint szűk hatóköre van az intézkedésnek. Hány fiatalt érint is érint pontosan?
Az intézkedés potenciálisan 1 millió főt is érinthet, ennyi jelenleg a 15-25 év közötti korosztály létszáma. Ebből a korosztályból 270-280 ezerre tehető azon fiatalok száma, akik rendszeresen és 500 ezerre tehető azok száma, akik hosszabb-rövidebb ideig, akár részmunkaidőben dolgoznak, dolgoztak. Az SZJA 25-öt ők is igénybe vehetik, hiszen a javaslat nemcsak a teljes állásúakra vonatkozik, hanem a részmunkaidőben dolgozókra is, illetve kiterjed a diákszövetkezeten keresztül végzett munkára is. Mivel az utóbbi foglalkoztatási formát választók eleve nem fizetnek tb-t és egyéb járulékokat sem, így
Főszabály szerint a munkavállalóknak kell érvényesíteniük a kedvezményt havi rendszerességgel, azonban arra is lehetőség nyílik, ha valaki éves szinten, egy összegben szeretné érvényesíteni a neki járó kedvezményt.
Mennyire a légüres térben indult ez a kedvezmény? Kicsit ad hoc jellegűnek tűnik…
Pedig ez az adókedvezmény logikusan illeszkedik a Kormány 2010 óta folytatott családtámogatási intézkedéssorozatába: többek között a családi adókedvezmény, a 2020 óta a négygyermekes édesanyák részére bevezetett SZJA- mentesség után most a fiatalok helyzetét is könnyíteni tudjuk. Világszinten előttünk csak Lengyelország vezetett be hasonló intézkedést, 26 év a felső határ.
Nálunk akkor miért 25? A kapunyitási időszak kitolódásával a 30 vagy 35 évesek is pályakezdők lehetnek.
Az előkészítés során áttekintett piackutatások és a vonatkozó szociológiai-közgazdasági tanulmányok azt mutatták, hogy a 15-25 év közötti korosztály a legkiszolgáltatottabb, legsérülékenyebb csoport a munkaerőpiacon. Elsősorban ők a gyakorlati tapasztalat nélküli pályakezdők, így az ő támogatásuk a legfontosabb. Ez fokozottan igaz most, a járvány sújtotta időszakban. Egyrészt a már most dolgozó fiatalok támogatását jelenti, másrészt azoknak is ösztönző hatású, akik belépni szándékoznak a munkaerőpiacra.
Ha már járványhelyzet: a fiatal generációk munkavégzését, tanulmányait is átformálták a kényszerintézkedések, általánossá vált az online tanulás. Mik a kormányzati tapasztalatok, és milyen segítséget kapnak a fiatalok?
Hadd éljek személyes példával: amióta az egyetemi óráink is online zajlanak, nekünk, egyetemistáknak is teljesen átalakult a napi rutinunk átformálta megszokott életvitelünket a kényszerhelyzet. Míg az idősek esetében az egészségügyi kockázatok jelentősek, a mentális egészség tekintetében mellettük a fiatalok is kifejezetten nehéz helyzetbe kerültek. A bezártság épp ebben az életszakaszban különösen nehéz, ugyanis
A felmérések szerint drasztikusan megnövekedett a képernyő előtt eltöltött idő, és ezzel párhuzamosan a tartalomfogyasztási és tartalomgyártási kedv is megugrott: egyre több saját blog, YouTube-csatorna és podcast indult. A vírushelyzet kezdete óta 25%-kal megnőtt a digitális eszközök vásárlása is, ezzel együtt az adatvédelmi kockázatok és kiberbántalmazás veszélyei is megsokszorozódtak. E veszélyekre is reflektál a Digitális Jólét Program egyik fő eleme, a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia, amely oktatási segédanyagokkal, webináriumokkal és tájékoztató kiadványokkal kívánja segíteni a diákok, szülők és pedagógusok életét.
Az utóbbi időben a Bonis Bona díj ügyét is képviseled, mit kell erről az elismerésről tudni?
A Kormány számára kezdetektől fogva kiemelt jelentőséggel bír a tehetséggondozásban közreműködő szakemberek és szervezetek támogatása. A Nemzeti Tehetség Program évente több mint 350 ezer fiatalnak nyújt szakmai segítséget a kibontakozáshoz, e munkában pedig a tehetséggondozó szervezeteknek, mentoroknak, pedagógusoknak különösen nagy szerepük van. Úgy gondoljuk, hogy kötelességünk a koronavírus jelentette nehéz körülmények között is kiválóan dolgozó pedagógusok munkájának elismerése. A Bonis Bona díjra idén is két kategóriában várjuk a jelöléseket: a Nemzet Tehetségeiért díjra és a Tehetségbarát Önkormányzat díjra. Utóbbi esetében azon települések önkormányzatait szeretnénk elismerésben részesíteni, akik alapfeladataik ellátásán túl is tesznek azért, hogy a fiatal tehetségeket támogassák. Reméljük, hogy szeptember környékén személyesen is át tudjuk adni e díjakat, amelyekkel a tehetséggondozók és tehetségsegítők fáradhatatlan és példamutató munkáját szeretnénk meghálálni.
Az ukrán elnök kijelentette, országa nem fog évtizedekig háborúzni, valamint hangsúlyozta, hogy a helyreállításhoz és a katonák fizetéséhez is komoly forrásokra van szükség.
„A szakma megszégyenítése” – így jellemezte Havas Hont András tevékenységét az Orbán-interjú kapcsán.
Surányi György a 20 százalékos béremelkedést is rossz dolognak tartja, de szerinte a hazai vállalkozások támogatását és az illetékmentes öröklést is meg kellene végre szüntetni.
Az Orbán Győzőnével készült interjú jól láthatóan alaposan felborzolta a kedélyeket az ellenzéki szavazók között.
Alice Weidel exkluzív interjút adott lapunknak, amelyben hangsúlyozta: 2026-ban a szuverenitás és az Ursula von der Leyentől való függés közt kell választanunk.
Mandula Viktor csokorba szedte azokat a kényes témákat, amikre bizonyára sokan kíváncsiak lennének.
Az Aszad-rendszer megbuktatása nem hozta el a kívánt békét és nyugalmat Szíriába. Az elmúlt egy évben közel félmillióan menekültek el az országból.
A MÁV a közelmúltbeli baleset nyomán teljes körű, több mint 3 milliárd forint értékű fejlesztési programot indít.
