Vörös Imre a Klubrádióban: Az új parlament egyszerű többséggel is hatályon kívül helyezheti az Alaptörvényt
Az elmúlt időszakban az ellenzéki politikusok és a baloldali véleményformálók egyre többször beszélnek arról, hogy ha megnyerik a 2022-es országgyűlési választást, lebontják a jelenlegi államrendet, „rendszert fognak változtatni”. Erre vonatkozóan számos különböző elképzelés látott napvilágot, amelyet a témában megjelent cikkünkben ismertettünk részletesen.
Az új parlament elvehetné az Alkotmánybíróság egyes hatásköreit Vörös Imre szerint
Így tett a Klubrádió „Megbeszéljük” című műsorának legutóbbi adásában Bolgár György vendégeként Vörös Imre is. Azt fejtegették, hogy az új Országgyűlésnek „helyre kell állítania a jogállamiságot”. Az egykori alkotmánybíró úgy véli, a régi alkotmányból átvett, az Alaptörvény C) cikk 2. bekezdése által megfogalmazott, a közhatalom kizárólagos birtoklására irányuló törekvés tilalmával számos törvény ellentétes, és így hatályon kívül kell helyezni.
Mivel az erre vonatkozó indítvány 2012-ben az Alkotmánybíróság elutasította, ezért az erre vonatkozó hatáskört az Országgyűlés, ahogy adta, el is veheti az Alkotmánybíróságtól, és erre akár kétharmados többség nélkül is van lehetősége – érvel Vörös. Ez alapján szerinte az országgyűlési többség a C) cikk 2. bekezdés alkalmazásának hatáskörét átvéve a szerinte önkényuralomra való törekvést szolgáló törvényeket, így akár magát az Alaptörvényt is felülbírálhatja, megsemmisítheti. Vagyis
és nem törvényeket alkotna, hanem határozatokat hozna, ami nincs kétharmadhoz kötve.
Problémás a volt alkotmánybíró koncepciója
A volt alkotmánybíró elképzelése több sebből is vérzik. Azt, hogy a 2010 utáni rendszer törvényeivel az „önkényuralomra törekedett”, vagy ilyesmit akart megvalósítani,
Magának az Alaptörvénynek a felülbírálása pedig soha nem látott veszélyes precedenst teremtene, ráadásul a mai ellenzéki pártok minden tagja legitimálta Magyarország legfőbb jogforrását, nemcsak az esetleges hivatali esküvel, hanem azzal, hogy használja az azokban lefektetett intézményeket. Például részt vesz a választásokon.
Ha magát, a szűkebb értelemben vett jogi rendet nézzük, akkor is abszurd Vörös javaslata: a jogállamiság eszméjével szemben teljesen idegen, egyenesen annak egyik elemét, a hatalmi ágak megosztását sértené, ha a törvényhozó hatalom átvenné a bírói hatalmi ág hatásköreit.
ami megint csak ellenkezik a jogbiztonsággal, a sokat emlegetett jogállamiság másik alapelvével.
Összesen 374 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Eloszor nyerjenek, utana kreativkodjanak!
Micsoda moho nepseg, meg hol vannak a valasztasok, de ok mar isznak a nep borere!
Pfuj!
Ez hülye.
E balos blöff legnagyobb bökkenője, hogy Orbánék simán nyernek 2022-ben.
Akkor mi a különbség egy Alaptörvény és bármely más, nem is sarkalatos, törvény között?
Mert a sarkalatosak kétharmadot kívánnak.
Azt felejti el ez a nagyeszű, hogy ha ez mehet, akkor ez visszafelé is működik. Jön egy új jobboldali kormány, és "itten diktatúra van" felkiáltással visszacsinál mindent. Vagy csinál egy negyedik-ötödik rencerváltást. Nem gondolta ezt végig a tata.
"Az emberek akaratás nem lehet felülírni."
Így van. Tehát 50 %+1 ember nem írhatja felül 66 % + 1 ember akaratát.
Sőt, egy jó kis puccshoz parlament sem kell.
Jó, akkor fogalmazzunk másként:
Ha 49 % kétharmadnyi szavazatot eredményez az Országgyűlésben,
akkor egy egyszerű többség bizonyára 49 %-nál kevesebb szavazatot
jelent. Vagyis kevesebb ember akaratával akarod felülírni a több
ember akaratát.
A Gy.P. órának ezennel vége.
Nem olvastad a fenti cikk címét se?
Tudom, tudom, de nem akartam a 80-90%ban elnyert egyéni
képviselői hellyel összezavarni a fórumtársat. Ha ő ragaszkodik a
49%hoz, hát ragaszkodjon, de azt tudnia kell, hogy nincs olyan
nézőpont, amiből az ő %-os megközelítése igazolná vörösimre uszító
nyilatkozatát.
Bejelentkezés