Vörös Imre a Klubrádióban: Az új parlament egyszerű többséggel is hatályon kívül helyezheti az Alaptörvényt

2021. március 30. 20:30
A volt alkotmánybíró szerint az Országgyűlés átveheti az alkotmánybíróság egyes hatásköreit, és így hatályon kívül helyezheti az „önkényuralmat szolgáló” törvényeket.

Az elmúlt időszakban az ellenzéki politikusok és a baloldali véleményformálók egyre többször beszélnek arról, hogy ha megnyerik a 2022-es országgyűlési választást, lebontják a jelenlegi államrendet, „rendszert fognak változtatni”. Erre vonatkozóan számos különböző elképzelés látott napvilágot, amelyet a témában megjelent cikkünkben ismertettünk részletesen.

Az új parlament elvehetné az Alkotmánybíróság egyes hatásköreit Vörös Imre szerint

Így tett a Klubrádió „Megbeszéljük” című műsorának legutóbbi adásában Bolgár György vendégeként Vörös Imre is. Azt fejtegették, hogy az új Országgyűlésnek „helyre kell állítania a jogállamiságot”. Az egykori alkotmánybíró úgy véli, a régi alkotmányból átvett, az Alaptörvény C) cikk 2. bekezdése által megfogalmazott, a közhatalom kizárólagos birtoklására irányuló törekvés tilalmával számos törvény ellentétes, és így hatályon kívül kell helyezni.

Mivel az erre vonatkozó indítvány 2012-ben az Alkotmánybíróság elutasította, ezért az erre vonatkozó hatáskört az Országgyűlés, ahogy adta, el is veheti az Alkotmánybíróságtól, és erre akár kétharmados többség nélkül is van lehetősége – érvel Vörös. Ez alapján szerinte az országgyűlési többség a C) cikk 2. bekezdés alkalmazásának hatáskörét átvéve a szerinte önkényuralomra való törekvést szolgáló törvényeket, így akár magát az Alaptörvényt is felülbírálhatja, megsemmisítheti. Vagyis

az Országgyűlés „alkotmánybíráskodást végezne”,

és nem törvényeket alkotna, hanem határozatokat hozna, ami nincs kétharmadhoz kötve.

Problémás a volt alkotmánybíró koncepciója

A volt alkotmánybíró elképzelése több sebből is vérzik. Azt, hogy a 2010 utáni rendszer törvényeivel az „önkényuralomra törekedett”, vagy ilyesmit akart megvalósítani,

semmilyen jogi érvvel nem lehet ugyanis bizonyítani.

Magának az Alaptörvénynek a felülbírálása pedig soha nem látott veszélyes precedenst teremtene, ráadásul a mai ellenzéki pártok minden tagja legitimálta Magyarország legfőbb jogforrását, nemcsak az esetleges hivatali esküvel, hanem azzal, hogy használja az azokban lefektetett intézményeket. Például részt vesz a választásokon.

Ha magát, a szűkebb értelemben vett jogi rendet nézzük, akkor is abszurd Vörös javaslata: a jogállamiság eszméjével szemben teljesen idegen, egyenesen annak egyik elemét, a hatalmi ágak megosztását sértené, ha a törvényhozó hatalom átvenné a bírói hatalmi ág hatásköreit.

A parlament Alaptörvényt felülbíráló esetleges határozatai pedig a jogforrási hierarchiát állítanák a feje tetejére,

ami megint csak ellenkezik a jogbiztonsággal, a sokat emlegetett jogállamiság másik alapelvével.

Dr. Vörös Imre, jogász 1944-ben született Budapesten. 1990 júniusa és 1999 júliusa között az Alkotmánybíróság tagja. 1968-ban szerzett jogi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1968-1969-ben külkereskedelmi jogászként dolgozott. 1969-től az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetben kutatóként tevékenykedett. Fő kutatási területe a polgári jog és a gazdasági jog. A tudományok doktora fokozatot 1989-ben szerezte meg.

Összesen 374 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Eloszor nyerjenek, utana kreativkodjanak!
Micsoda moho nepseg, meg hol vannak a valasztasok, de ok mar isznak a nep borere!
Pfuj!

E balos blöff legnagyobb bökkenője, hogy Orbánék simán nyernek 2022-ben.

Akkor mi a különbség egy Alaptörvény és bármely más, nem is sarkalatos, törvény között?
Mert a sarkalatosak kétharmadot kívánnak.

Azt felejti el ez a nagyeszű, hogy ha ez mehet, akkor ez visszafelé is működik. Jön egy új jobboldali kormány, és "itten diktatúra van" felkiáltással visszacsinál mindent. Vagy csinál egy negyedik-ötödik rencerváltást. Nem gondolta ezt végig a tata.

"Az emberek akaratás nem lehet felülírni."
Így van. Tehát 50 %+1 ember nem írhatja felül 66 % + 1 ember akaratát.

Sőt, egy jó kis puccshoz parlament sem kell.

Jó, akkor fogalmazzunk másként:

Ha 49 % kétharmadnyi szavazatot eredményez az Országgyűlésben,
akkor egy egyszerű többség bizonyára 49 %-nál kevesebb szavazatot
jelent. Vagyis kevesebb ember akaratával akarod felülírni a több
ember akaratát.

A Gy.P. órának ezennel vége.

Nem olvastad a fenti cikk címét se?

Tudom, tudom, de nem akartam a 80-90%ban elnyert egyéni
képviselői hellyel összezavarni a fórumtársat. Ha ő ragaszkodik a
49%hoz, hát ragaszkodjon, de azt tudnia kell, hogy nincs olyan
nézőpont, amiből az ő %-os megközelítése igazolná vörösimre uszító
nyilatkozatát.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés