Závecz: Erősödött a Fidesz

A ZRI Závecz Research Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz erősödésnek indult, a decemberi 30 százalék után februárban 31, márciusban 33 százalékra nőtt tábora a népességen belül. A Jobbik tavaly év végén 7, egy hónapja 9, most 11 százalékon áll, ami azt jelenti, hogy holtversenyben ők a legerősebb ellenzéki párt a Demokratikus Koalícióval, amely (a februári 10 után) szintén 11 százalékos. Az ellenzéki oldal harmadik legerősebb pártja a Momentum (6 százalék). Az MSZP támogatottsága 5 százalékos maradt. Az LMP és a Mi Hazánk 2-2 százalékot ért el, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékot.

A februári 32 százalékról 27 százalékra csökkent azok aránya, akiknek nincsen kedvelt pártjuk. A biztos pártválasztók csoportjában a Fidesz 46 százalékos, a második helyen a DK áll, 16 százalékkal. A Jobbik a sorban a harmadik, az aktív szavazók 14 százalékára számíthat, a Momentum 9 százalékra. Az MSZP 7 százalékos a biztos pártválasztók körében.

A hat együttműködő ellenzéki párt és a Fidesz–KDNP versengése rendkívül szoros. Egy hajszállal az ellenzéki együttműködés listája vezet: 37 illetve 36 százalékon állnak. Az utóbbi időben valamivel szűkült az ellenzék előnye, decemberben 4, a múlt hónapban 2 százalékponttal volt több támogatója, mint a kormánypártoknak.

Továbbra is megfigyelhető, hogy a kevesebb lista aktívvá tesz korábban bizonytalan választókat, bár arányuk e hónapban kisebb a megszokottnál. A kormánypárt mellé márciusban 3 százalék (negyedmillió) választópolgár sorakozik fel, ha a versenytárs a közös ellenzék. Az érintett ellenzéki pártok szavazóinak 95 százaléka a közös listára is voksolna. A lemorzsolódók aránya a teljes népesség arányában 2 százalék, az újonnan érkezőké 3 százalék, s így a hat együttműködő ellenzéki párt közös listája 37 százalékot kapna, egy százalékponttal többet, mint az összeadott támogatottságuk (ez nagyjából 80 ezres bővülést jelent).

A 40 év alatti és a negyvenes-ötvenes korosztályok körében egy kicsivel az ellenzék áll jobban (37-34, illetve 37-35 százalékokkal), míg a 60 év felettiek között a Fidesz–KDNP-listának van némi előnye (39 százalékot kapna, míg az ellenzék 37-et). Az intézet szerint az iskolázottság sokkal nagyobb mértékben befolyásolja a listaválasztásokat, mint az életkor. A legfeljebb alapfokú végzettségűek és az érettségizettek körében valamivel a kormánypártok erősebbek (37-34-re illetve 40-36-ra vezetnek), míg a szakmunkás képzettségűeknél és a diplomásoknál egyértelmű az ellenzék előnye (37-30 illetve 44-33 a százalékos támogatottsági arányok).

A fővárosban a hatpárti ellenzéknek másfélszer több szavazója van, mint a Fidesznek (49%-33%). A megyeszékhelyek kategóriájában összességében kiegyenlítettek az erőviszonyok, az ellenzéknek 37, a kormánypártoknak 36 százaléka van. A közepes és kisebb vidéki városokban a Fidesz az erősebb – 38 százalékon áll, míg kihívója 33 százalékos. A falvakban ezúttal a korábbiaknál szorosabb a verseny: az ellenzék 36 százalékos, míg a Fidesz–KDNP listája 35 százalékon áll.

A közép-magyarországi és a közép-dunántúli régióban egyértelműen az ellenzék vezet – 10, illetve 15 százalékponttal. A Fidesz legerősebb régiója Dél-Alföld, ahol 10 százalékpont előnye van az ellenzéki listával szemben, de Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon is 4-4 százalékponttal megelőzi.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán