A Századvég 2020-as tanulmánya, amely az emberek jövőtől való félelmét vizsgálta, ugyancsak ezt az állítást támasztotta alá. Ez alapján megállapítható, hogy 2017 és 2020 között a magyar társadalom általános félelme a jövőre vonatkozóan egységesen csökkent, azonban a klímaváltozás kapcsán más eredményeket láthatunk. Míg 2017-ben közel azonos volt azon férfiak (21,5 százalék) és nők (21,1 százalék) aránya, akik jelentősen aggódtak a klímaváltozás miatt, addig 2020-ban a nők 16,3 százaléka választotta ezt a választ, míg a férfiak csupán 9,5 százaléka.
Miért kapcsolódik szorosan a nőkhöz a környezettudatos gondolkodás? Mit oly sok mindenben a nők és férfiak kiegészítik egymást, azonban a nőkben ösztönösen nagyon erős az empátia és a gondoskodás. Ugyanez a gondoskodás nyilvánul meg és ölt testet a szeretteikért való cselekvésben, valamint a természetért való tenni vágyásban, a természet megóvása iránti vágyban. A mindennapi apró cselekedetek összeadódnak és meglepően nagy hatással tudnak lenni a világra.
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) 2020-as felmérése igazolja, hogy a nők áldozatkészsége nem hiábavaló. A reprezentatív felmérésből egyrészt kiderül:
a nők 62,8 százaléka, míg a férfiak 52,5 százaléka elkötelezett a környezet védelme iránt,
másrészt az is, hogy a gyermekes családok 65,1 százaléka aktívan elkötelezett a környezetvédelem iránt, ami nagyon magas szám. A nők nem csak környezettudatosan gondolkodnak, de cselekedeteikkel lehetőségük van aktívan alakítani a közvetlen környezetüket. A Nemzeti Otthonteremtési Közösség internetes felmérése szerint a nők számos kérdésben meghatározó döntéseket hoznak: a felmérés szerint 65 százalékban a nők döntik el, hogy milyen lakásban lakjon a család, csaknem 100 százalékban rajtuk múlik, hogy hova járjon a gyermek iskolába és a családok kétharmadában is ők azok, akik nyaralási célpontot választanak. A mindennapos bevásárlás kapcsán is ők hozzák meg a döntéseket az élelmiszerek, tisztítószerek, napi használati termékek vonatkozásban.