A haza bölcse, Deák Ferenc volt a mentora, a költő, Vörösmarty Mihály lányát vette el feleségül, nem mellesleg pedig az ő indítványozására került Savoyai Jenő lovasszobra a budai Várba. Következzék az egykori magyar miniszterelnök, Széll Kálmán élete! Ismét egy izgalmas írás a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.
1843-ban született a Vas megyei Gasztonyban, nagy múltú, tehetős, arisztokrata családban, amelytől sosem állt távol a politika. Széll József, az ifjú Kálmán édesapja ugyanis ott volt a pozsonyi országgyűlésben, ahol bizalmasa és jó barátja lett Deák Ferenc. Ez a barátság határozta meg később Széll Kálmán életét is, aki Szombathelyen és Sopronban tanult, majd Pesten lett belőle jogász.
Csupán 22 éves volt, amikor szolgabíró lett, majd képviselő, s hét éven át a Ház jegyzője. Deák Ferencet kiskorától jól ismerte, tisztelte, az 1867-es kiegyezésben élenjáró politikus pedig minden fórumon támogatta a fiatal Széll Kálmánt. Harminc éves volt, mikor az egyik lap azt írta róla, ő lehet a következő évtizedek meghatározó politikusa. Két évvel később ő lett Magyarország pénzügyminisztere.
Ekkor már ismerte Hauszmann Alajost, a neves építészt, sőt, őt épp Széll Kálmán kérte fel, hogy tervezze meg a szombathelyi színház épületét. Hauszmann a naplójában is ír a megismerkedésről, sőt, arról is, milyen jól érezte magát Széll Kálmán rátóti kastélyában.
1868-tól egészen a haláláig minden nyáron a Széll-kastélyban pihent. Itt a haza bölcse a legtöbb időt a park egyik részén lévő terebélyes tölgyek alatti padok egyikén töltötte. Hauszmann a naplójában azt az anekdotát is felidézi, amely szerint Deák egy alkalommal egy megvadult bikát üldözött el frissen letört faággal, amelyet aztán a földbe szúrt, s abból csodás fa cseperedett.
Széll Kálmán pohárköszöntőt tart. Fotó: Arcanum/Vasárnapi Újság
Széll Kálmán a feleségét is Deák társaságának köszönheti, hiszen a nagy hírű politikus nevelt lányát, Vörösmarty Ilonát vette el feleségül. Deák Ferenc ugyanis az egyik legjobb barátját tisztelhette a híres költőben, Vörösmarty Mihályban. Olyannyira szoros viszonyt ápoltak, hogy Vörösmarty a halála előtt Deákra bízta a családját. „Nem tudom ki lesz belőletek, de bármi sors érne, forduljatok Deák Ferenczhez, ő nem fog elhagyni.”
Széll Kálmán kastélyának földszintjén voltak a vendégszobák, valamint egy szalon és Széll dolgozószobája. A szalonban Benczúr Gyula festménye lógott a falon, amelyet a lányukról, Széll Ilonáról festett. A Vas megyei kastélyban egymásnak adták a kilincset a politikusok, szinte nem volt olyan vonat, amely ne hozott volna valakit a birtokra. Éppen ezért Széll úgy intézte, hogy ha a közeli vasútállomáson egy vonat indulását jelezték tíz perccel korábban, egy csengő diszkréten a szalonban is megszólalt, ebből tudták az indulásra kész vendégek, hogy ideje az állomás felé venni az irányt.
Imádta a kastély növényeit, különösen a fenyőket. Az évek során mintegy 150 féle fenyőfát ültetett s gondozta is őket. Ahogy egy lap fogalmazott akkoriban: „A fenyő család sokat elfoglal Széll Kálmán szeretetéből. Ez is, az is igényt tart arra.”
A rátóti kastély szalonja. Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György felvétele
A remek pénzügyi szakembernek és nagy gondolkodónak tartott Széll Kálmán, mentora, Deák Ferenc 1876-os halálát követően is befolyásos politikus maradt. Még Ferenc József osztrák császár és magyar király tanácsosa is volt, 1899 februárjától 1903 nyaráig pedig ő lett Magyarország miniszterelnöke.
és ő indítványozta, hogy Savoyai Jenő lovasszobra, Róna József szobrász alkotása a budai Várba kerüljön. Így is történt, a csodás szobor pedig ma is megcsodálható a palota előtt.
1910-ben aztán nagy csapás érte Széll Kálmánt, hosszas betegeskedés után meghalt a felesége, Vörösmarty Ilona. Hét évet szenvedett, előbb a szívével akadtak gondok, ám végül tüdőgyulladás vitte el a lapok szerint „nagy műveltségű asszonyt, aki a társaságtól évek óta visszavonultam élt és csak a legközelebbi rokonait fogadta a rátóti kastélyban.” Széll Kálmán nem volt ott, mikor a felesége meghalt, mivel napokkal korábban úgy tűnt, nincs komoly baj, ezért Párizsba utazott. Ott érte a tragikus hír, így letaglózva jött haza az első vonattal.
Széll Kálmán élete végéig dolgozott s bár a politikától hátrébb lépett, a tanácsaira, meglátásaira mindvégig igényt tartottak. Az egykori magyar miniszterelnök 1915. augusztus 16-án aludt el örökre rátóti kastélyában, amely szerencsére nem lett az enyészeté, egy ideig iskola, később szálloda kapott benne helyet. Nevét 2011 óta viseli Budán ismét az egykori Moszkva tér. Sokan nem tudják, a korszakos politikusról az elnevezést ekkor éppen visszakapta a tér, hiszen 1951-ig is az ő nevét viselte, utána döntött úgy az akkori vezetés, hogy száműzik a Széll Kálmán nevet. Ideje volt visszakapnia.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
A magyar költészet egyik legkülönlegesebb alakja pesszimista volt, alkoholproblémákkal küzdött, mégis a romantika prófétájává vált, és világklasszis művésznek tekinthetjük.
A királyné rendszeresen olvasta Jókai regényeit, amikor pedig találkoztak, kedélyesen elbeszélgettek a könyvekről.
Magyarország stabilitása miatt szorgalmazta a kiegyezést, kapott is érte hideget-meleget a politikai szintérre lépő népszerű író.
Most már minél többet kellene Deák szemléletéből átvinni a mai magyar politikába, mert ez segítené, hogy a politikusaink minél jobb és megalapozottabb döntéseket hozzanak.
Trianon után megpróbálták eltörölni a múltat az anyaországon túl, s 1945 után Magyarországon is.
Bár ő Spanyolországba vágyik.
Még meg sem szerezték, de már az EU-ban befagyasztott orosz pénzekkel sem éri be az ukrán elnök. Kíváncsian várjuk, hogy reagál erre Donald Trump.
