„»Nem szónokolhat az antiszemita holland-marokkói író a második világháborús emléknapon«. »Nyugtalanítja a bécsi zsidókat az iszlamista terror megjelenése«. »Nyolc évet kapott a marokkói férfi, aki álbombát helyezett egy amszterdami zsidó étterem elé.« Ezek a címek az elmúlt fél év zsidó sajtójából kerültek tallózásra egy gyors áttekintést követően. Az utóbbi címben említett étterem izraeli tulajdonosa nemrég ezen sorok írója számára nyilatkozott a Mandinerben: »Ha nem akarsz bajt, akkor ne viselj kipát. Sosem lehet tudni, valaki jöhet és beszólhat, lezsidózhat. Csak viselj sapkát, és akkor biztonságban leszel«.
Noha kelet-európai fejjel egy évtizede, vagy akár néhány éve is még elképzelhetetlen lett volna, hogy hasonló hírekkel szembesüljünk Nyugat-Európa és a nyugati zsidó közösségek kapcsán, mára egymást érik a hasonló hírek, címek és interjúk a világsajtóban. Na persze a sajtónak abban a felében, amelyet még érdekel az ilyesmi: egyre inkább azt láthatjuk, hogy a mainstream média többsége az elhallgatással és az elkövetőkkel szembeni érzékenyítéssel felelnek a hasonló incidensekre, már ha egyáltalán érdeklik őket a hírek. A nemzetközi sajtóban és a magyar médiában is egyre inkább azzal találkozhatunk, hogy a jobboldali orgánumok kiemelt helyen közlik a megtámadott zsidókról és zsinagógákról szóló híreket, míg a progresszív médiumok ritkábban foglalkoznak a témával. A 444 nevű liberális portál például nem szentel kellő teret az antiszemita támadásoknak vagy a palesztin terrorizmusnak, Izraelt mégis mértéktelenül támadja.