Biden úr, Amerika nem mondhat nemet!

2021. február 11. 6:40

Kacsoh Dániel
Mandiner
Végre újra aggódik Magyarországért az Egyesült Államok elnöke.

Lejegyezte: egy bizakodó demokrata

Megérkezett hát, amit oly sokan vártak. Az első fecske. Kicsit kopottas, szedett-vedett, talán nem is fecske igazából, meg a tavaszt se hozza el rögtön, de azért meg kell becsülni. Mert rég repült erre ilyen, így kicsit mintha a nap is jobban sütne már, figyeljük a kismadár mozgását, egy kósza könnycsepp, egymásra nézés, mosoly: van remény. Az öröknek hitt tél talán egyszer tényleg véget ér, újra virágba borul a természet,

láncainkat leveszik, szabadok leszünk, mint annak idején.

Alig emlékszünk már, milyen jó is az.

Az első fecske egy írás a The Washington Postban. Arról szól, hogy a nemrég beiktatott amerikai elnök, a szabad világ, egyúttal a legnagyobb atomhatalom vezetője aggódik. Ráncolja a homlokát, vakarja a fejét, tán a keze is ökölbe szorul. Nem tudhatjuk, de az biztos, hogy ezen jár az esze. A mi ügyünkön. Rajtunk.

Tehát végre: az Egyesült Államok első ember ismét felénk fordítja fejlett tekintetét, hiszen szóltak neki, hogy született elmaradott országunkban egy bírósági ítélet, a független hatalmi ág egyik becses tagja hozta – ám a jelző ezúttal nem számít, csak akkor, ha mondjuk az igazságszolgáltatás hatalom által bedarálásától kell óvni valami külföldi országban szegény talárosokat. Ha épp nem, akkor már be is vannak darálva, ők a hunyók, a végrehajtók.

Így például most is, amikor a 2010 óta évente elhallgattatott Klubrádiót sodorja veszélybe a tiszteletlen bíróság, s rajta keresztül maga a diktatúra. A bírói kalapácsot tartó kezet nem más, mint maga az önkény irányítja.

Nincs mese, a fecske már erre repked, Joe bácsi pedig alighanem helyre teszi majd a gonosz bírókat, kiokosítja őket arról, mi is a magyar jog meg a törvény, hogyan is kell azt értelmezni. És ha már felhívtuk az LMBTQI-jogokra is oly érzékeny figyelmét, reméljük, egy határozott mozdulattal előbb-utóbb el is rakja majd a rezsimet a helyéről,

valódi demokratákat ültet az ország élére, s akkor végre nem lennénk játéka mindenféle szélnek.

Brüsszelben csalódtunk, bár próbálkoztak onnan is besegíteni, tíz év alatt nem mentünk vele semmire, jöhet ismét Washington! Ott már sikerült elhallgattatni a gonosz fasisztákat, nincs végzet, csak ha bevégzed! Please, uncle Joe!

De jaj, ne legyünk rögtön ennyire mohók, kerüljön sor egyelőre egy bírósági ítélet külső hatalom általi felülírására, már akkor beljebb vagyunk, a túlmozgásos kisgazda Kovács Béla eltávolítása után is jól esett még pár esztendő annak idején a felkészülésre.

Önmagában az felettébb megnyugtató, hogy ha születik egy demokratikusság-, jogállamiság- és sajtószabadság-ügyileg elfogadhatatlan verdikt, akkor egyetlen nap is elég, hogy a világ másik felén erre megfogalmazódjon a megfelelő reakció. Egy haladó, független újságban egy elfogulatlan cikk, az Egyesült Államok elnökének közreműködésével. Hát nem csodálatos, ahogy a szabadság gondolata átjárja e történet alakulását?

Talán majd a leendő új amerikai nagykövet is tüntet majd

az elveit oly nemes önfeladással elhagyó, immár egyesült demokratákkal, a szerkesztőségekbe rohangáló Momentum-vezérrel vagy a demokráciáért még a hazugságot is vállaló DK-elnökkel közösen. Addig is, figyeljük a fecskét, hírt hozott, nem is akármilyet!

 

Összesen 47 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés