Ideje bízni az orosz és kínai vakcinákban

„Míg a leggazdagabb országok a vakcinahiánnyal küzdenek, a legszegényebbek azzal, hogy egyáltalán lesz-e vakcinájuk. Mindkét esetre megoldást jelenthet a kínai, orosz, és talán a nemsokára érkező indiai vakcina.

A kínai és orosz oltóanyag fogadtatása kezdetben negatív volt a nyugati és globális médiában, részben azért, mert az a kép alakult ki róla, hogy gyengébb minőségű, mint a Moderna, a Pfizer-BioNTech és az AstraZeneca vakcinájánál. Ez pedig abból táblálkozott, hogy autoriter rendszerként tekintenek Oroszországra és Kínára.De a bizonyíték szerint ezek a vakcinák is jól működnek. A Lancet szaklap a héten megjelentettt eredményei alapján a Szputnyik V 91,6 százalékban hatásos. Ez alátámasztotta a Gamaleja Központ és az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap decemberi vizsgálatait.

Az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom, Jordánia, Irak, Szerbia, Marokkó, Magyarország és Pakisztán is engedélyezte a kínai Sinopharm vakcinát. Január közepéig az Egyesült Arab Emírségekből 1,8 millió embert oltottak be ezzel a vakcinával. Bolívia, Indonézia, Törökország, Brazília, Csíle egy új vakcinát engedélyezett a Sinovactól. A Szutnyik V-t nemcsak több tucat európai országba fogják szállítani, de a Közel-Keletre, Afrikába és Latin-Amerikába is.

Amikor ezek az országok engedélyezték a vakcinákat, akkor megalapozottan döntöttek. Vagy figyelembe vették a orosz és kínai gyártóktól származó bizonyítékokat, amelyeket aztán az olyan szaklapok is megerősítettek, mint a Lancet és a JAMA, vagy saját vizsgálatokat folytattak le. Ha mást gondolunk, akkor kételkedünk ezen kormányzatokban, márpedig némelyek egészségügyi szabályrendszere egy szinten van az Egyesült Államokéval, vagy Európával.

A vakcinahiány és a lassú beszerzés miatt Franciaország, Spanyolország és Németország is fontolja a kínai és orosz vakcina megrendelését. Az elkeseredettség végül háttérbe szorította a a nem Nyugatról érkező oltóanyagok iránti előítéleket.De a szkepticizmus nem tűnt el. Iránban az orosz, Pakisztánban a kínai vakcinában nem bíznak, Kenyában és Dél-Afrikában egyikben sem. Egy YouGov közvélemény-kutatás, mely 19 000 főt kérdezett meg 17 országban kimutatta, hogy az orosz, kínai és indiai oltóanyag iránt a legnagyobb a bizalmatlanság.Ez némileg érthető, ha figyelembe vesszük Kína és Oroszország öncélú propagandakampányát a vakcinákkal kapcsolatban.

Kína és Oroszország ráadásul úgy kezdett oltakozásba, hogy oltóanyagaik nem estek át a klinikai vizsgálatok harmadik fázisán. Hasonlóképp cselekedett India a Bharat Biotech által fejlesztett Covaxin vakcinával, óriási felháborodást kiváltva(a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcináit csak azután engedélyezték az Egyesült Államokban, hogy a harmadik fázisú tesztek eredményeit is ismerték).Mindhárom kormányzat azzal védekezett, hogy ezzel felgyorsíthatja az oltóanyagok gyártását és elosztását. Ez gyenge érvelésnek tűnhet, de teljesen legális, és számos esetben nyugaton is láthatunk rá példát.Most pedig már kellő mértékű adat áll rendelkezésre a kínai és orosz vakcina megbízhatóságáról (a Covaxinnal ellentétben). Az Egyesült Arab Emírségek december eleji vizsgálati eredményei alapján a Sinopharm hatékonysága 86 százalékos. Ugyanez a szám Kínában 79 százalék.Itt érdemes kitérni, mit is értünk hatékonyság alatt.

Vegyük a Sinovac példáját, amely első ránézésre ellentmondásosnak tűnhet. Törökországban 91 százalékos hatékonyságot mutatott a vakcina, Indonéziában 65 százalékost, míg Brazíliában csak 50,4 százalékost. Ez utóbbi annak ellenére került címlapokra, hogy a São Paulo-i Butantan Intézet munkatársai kimutatták: az oltóanyag 78 százalékos hatékonyságot ért el a koronavírus enyhe vagy súlyos eseteinek megelőzésében. Beszéltünk Ricardo Palaciosszal, a Butantan Intézet klinikai kutatási igazgatójával, aki elmondta, hogy a vizsgálatokat szándékosan »stressztesztként« tervezték. Kizárólag koronavírusos betegeket közvetlenül gondozó egészségügyi dolgozók körében folytatták – mondta. (A Pfizer-BioNTech és Moderna vakcina vizsgálataiban nemcsak egészségügyi dolgozók, de magas kockázatnak kitett személyek is részt vettek). amikor egy olyan csoportot vizsgál, amely sokkal nagyobb fertőzésnek van kitéve, akkor valószínűleg egy oltóanyag kevésbé teljesít jól. A Butantan Intézet vizsgálatai ráadásul sokkal tágabban határozták meg a koronavírus tüneteit, mint más vizsgálatok.

Más szóval a vizsgálatok protokolljai még egyazon vakcina esetében is eltérőek. Figyelembe véve ezt, most képzeljük el a különböző oltásokkal végzett kísérletek eredményei közötti eltérések lehetőségét. Ezek a különbség épp ugyanannyit elárulhatnak a vizsgálatok kialakításáról, mint az oltások teljesítményéről.

Kétségtelen, hogy a kínai és az orosz vakcinákról további információkat kell nyilvánosságra hozni, de ugyanez bizonyos mértékig érvényes a vezető nyugati oltóanyagokra is. A Pfizer-BioNTech és Moderna vakcináinak vizsgálati adatai sem kerültek teljes mértékben nyilvánosságra, még kutatók számára sem.A helyzet az, hogy egyetlen vakcina kifejlesztése sem volt annyira átlátható, mint kellett volna. S bár Kína és Oroszország valószínűleg jobban elrontotta a kibocsátást, mint néhány nyugati vállalat, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy vakcináik silányak.

Az kínai és orosz oltóanyagok megbízhatóságát erősítő bizonyítékokat komolyan kell venni. Gondoljunk csak az ellátási problémákra.

A Nyugaton gyártott vakcinák többségét már a gazdag országok felvásárolták. December elején a Moderna összes oltóanyagát és a Pfizer-BioNTech vakcináinak 96 százalékát már megvásárolták A People's Vaccine Alliance nevű nemzetközi civil szövetség szerint. A GAVI tartalékol néhány nyugati oltást. De az ellátási adataink összevetése alapján az idei első negyedévben csak 110 millió és 122 millió adag között tud szállítani az AstraZeneca és csupán 1,2 millió adag vakcina érkezik a Pfizer-BioNTech-től  145 olyan országba, amely a GAVI-val szerződött a vakcinák megszerzéséhez.

Ráadásul a nyugati nagy gyógyszergyárak többsége nem engedte oltóanyagait a nem-nyugati gyártók kezébe. Számos gazdag ország blokkolja India és Dél-Afrika azon javaslatát, miszerint a Kereskedelmi Világszervezet ideiglenesen függessze fel a vakcinákhoz kötődő szellemi tulajdon védelmét.

Másrészt az Airfinity elemző cég által szolgáltatott adatok legfrissebb elemzése szerint a Sinovac már aláírta az oltóanyag több mint 350 millió adagjának 12 országba történő exportálásra vonatkozó megállapodást; A Sinopharm, mintegy 194 millió adag szállít 11 országbaa, a Szputnyik V pedig mintegy 400 millió adagot 17 országba. Mindhárom gyártó nyilvánosan kijelentette, hogy 2021-ben egyenként akár egymilliárd adagot képesek előállítani. Mindhárman több ország helyi gyártóinak engedélyezte oltóanyagát.

Tehát hogyan lehet ezeket az oltásokat kívánatosabbá tenni azok számára, akiknek szüksége van rájuk? Az egyik lehetőség az lenne, ha egy műszaki szakértelemmel rendelkező nemzetközi szervezet hivatalos értékelésnek vetné alá őket. A probléma jelenleg az, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) oltások igazolására vonatkozó szabályai maguk is torzak a gazdag, lényegében nyugati államok javára.

A WHO listáján szereplő „szigorú szabályozó hatóságok” felelnek a minőségbiztosításért - Ausztrálián, Kanadán, Japánon és az Egyesült Államokon kívül mindegyik európai ország. A világ többi részén a WHO előminősítés nevű szolgáltatást működtet. Elméletileg ez egy módja annak, hogy a mondjuk Kínából vagy Oroszországból származó oltásokat azonos helyzetbe hozzák a nyugati oltásokkal. A valóságban ez egy megterhelő és időigényes folyamat.

Amikor a WHO megbízható listáján szereplő országban vakcinát fejlesztenek ki és hagynak jóvá, a szervezet általában erre az értékelésre támaszkodik a gyors bejelentkezéshez. De amikor az oltóanyaggyártó bárhol máshol előminősítést kér, a WHO a nulláról teljes értékelést végez, beleértve a gyártási létesítmények fizikai ellenőrzését is.A WHO kevesebb mint két hónappal azután, hogy a gyártók megfontolásra jelentkeztek, 2020 végén hagyta jóvá a Pfizer-BioNTech vakcinát, és várhatóan ebben a hónapban dönt a Moderna és az AstraZeneca oltásokról. A kínai és az orosz oltások továbbra is a sorban várakoznak, annak ellenére is, hogy a felülvizsgálati eljárásokat korábban megkezdték.

A Pfizer-BioNTech vakcina felülvizsgálata során a WHO szorosan együttműködött az Európai Gyógyszerügynökséggel, és körülbelül 10 nappal az EMA után jóváhagyta. Nincs oka annak, hogy a WHO, előírásainak fenntartása mellett ne tudna együttműködni más országok egészségügyi szabályozóival sem, hogy segítsen a helyi oltóanyaggyártóknak átjutni az ellenőrzési folyamaton. Sürgősen meg kell adnia minden vakcinát előállító országnak a figyelmet.

Egyes orvosok és aktivisták javaslatokat terjesztettek elő a nyugaton előállított vakcinák világszerte történő szállításának növelésére. Ezek a felhívások jó szándékúak, de ők is azt feltételezik, hogy a nyugati országok oltásai az egyetlenek, amelyekre kell és érdemes várni.

Van egyszerűbb megoldás, amely már kéznél van: itt az ideje, hogy elkezdjünk bízni más országok oltóanyagaiban.”