Helyzetbe kell hozni a magyar beszállítókat!

Kiszorultak a magyar tulajdonú vállalkozások a logisztikai piacról: rengeteg magyar céget felvásároltak

2021. január 21.
Édesapja egy panellakásból indította a legnagyobb magyar tulajdonú logisztikai vállalkozást, ma a fia viszi sikerrel. Fülöp Szabolcs, a Trans-Sped ügyvezetője multis karrierjét hagyta hátra a családi cégért. A generációváltás tapasztalatairól, a hazai kkv-szektor megerősödéséről és a régiós kilátásokról kérdeztük.

Oláh Dániel interjúja a Mandiner hetilapban.

Már gyermekkorában megismerkedett a céggel, amelynek később a vezetője lett?
Hét-nyolc éves lehettem, amikor édesapám megalapította a vállalkozást. Néhány év alatt nőtte ki magát a fuvarszervező cég annyira, hogy

a panellakásunkból átköltöztünk egy kertes házba, a vállalkozás pedig annak a második emeletére.

Testvéremmel besegítettünk a flopilemez formatálásától a nyomtatópapír utántöltéséig, nyáron pedig raktársepregetésre fogtak minket. Régóta beleláttunk a cég működésébe, édesapám ezzel kelt és feküdt.

Egyértelmű volt, hogy a családi vállalkozásban képzeli el a jövőjét?
Budapesten kezdtem az egyetemet, vezetésszervezést és gazdálkodástudományt tanultam a Corvinuson, később kontrolling specializációra mentem. Először egy stratégiai-gazdasági tanácsadó társaságnál, majd a légi forgalmi irányításnál dolgoztam. Édesapám is biztatott, hogy építsünk saját kar­riert, szerezzünk piaci tapasztalatokat. Közben pedig a cég is töretlenül fejlődött. Érettebb fejjel, látva a huszonöt éve piacon lévő vállalkozásunkat, úgy gondoltuk, célszerű lenne közösen továbbvinni.

Nem minden családi vállalkozásnak sikerül jól a generációváltás, hiszen a fiatal tehetségeket elszippantják a multik.
Abszolút így van, de érzek pozitív elmozdulást. Amikor egyetemista voltam, a kétezres évek elején, a multik a virágkorukat élték hazánkban. A legjobb karriert, fizetést és kihívásokat ők nyújtották, nagy volt az eltérés a nemzetközi és a magyar cégek között. Az előző öt-tíz évben a digitalizáció fejlődésével viszont jelentős innováció áramlott be a magyar kis- és középvállalkozói szektorba is. Továbbra sem szűnt meg a tendencia, hogy a legjobb egyetemekről egyenes út vezet a nagy multi cégekhez, de azért a vidéki városokban is vannak tehetségek.

A nyugati vállalkozói kultúra több száz éves hagyományaival szemben mi csupán harminc év tapasztalatára támaszkodhatunk.

A magyar családi vállalkozások jelentős része nem fogja tudni megugrani az első generációváltást, inkább újak fognak alakulni.

A logisztikában is ez látszik?
Itt is látható:

az utóbbi harminc évben kiszorultak a magyar tulajdonú vállalkozások a piacról,

a harminc legnagyobb cég között csak néhány magyar maradt. Döntően nemzetközi társaságok vették át az irányítást. Rengeteg magyar céget felvásároltak. A nyugati ipar betelepülésével a nyugati logisztikai vállalatok is megérkeztek Magyarországra.

Akadályozhatja a külföldiek túlzott térnyerése a magyar gazdaság fejlődését?
Ha egy nagy nemzetközi iparvállalat hozza magával a nyugat-európai logisztikai társaságát, az azt jelenti, hogy a magasabb hozzáadott értékű és eredménytartalmú tevékenységek a nemzetközi vállalatoknál koncentrálódnak, és a legalsó szintű munkába tud csak alvállalkozóként bekapcsolódni egy kisebb piaci erővel bíró magyar cég. Ezáltal a növekedési potenciálja korlátozott lesz. Kívánatos lenne, ha a magyar kkv-szektornak a jelenleginél erősebb derékhada lenne.

Mit tehetnénk ennek elősegítésére?
A gazdaságpolitika előírhatná, illetve

célszerű lenne fenntartani azt, hogy bizonyos betelepülő cégek valamilyen minimumarányban magyar beszállítókkal dolgozzanak.

Lehetnének ezek logisztikai szolgáltatók, takarítók vagy épp alapanyag-beszállítók. Ez meg tudná törni azt, hogy a multinacionális cég magával hozza az alvállalkozóit – jellemző, hogy a magyar társaságok meghívást sem kapnak a nagy nemzetközi vállalatok tendereire.

Fotó: Ficsor Márton

Ha a válság hatására sok magyar mikro- és kisvállalat megszűnik, a munkavállalók átáramlanak nagyobb cégekhez, amelyek termelékenyebbek. Ezzel javul a hatékonyság?
Szerintem ez negatív hatással lenne a gazdaság teljesítőképességére. Ha egy tízautós magyar fuvarozócég megszűnik, és a DHL alvállalkozójaként nem fog a Mercedes-gyárba szállítani alkatrészt, az nem azt jelenti, hogy holnaptól majd a Trans-Sped megerősödve fog oda szállítani, hanem azt, hogy egy bolgár fuvarozó veszi át a magyar társaság helyét. Veszélyesnek tartanám ezt. A nehéz helyzetbe kerülő magyar kkv-k egy része le fog morzsolódni a mostani gazdasági válsághelyzetben.

Nem hiszem, hogy versenyképességet vagy termelékenységet javít, ha a hazai kis cégek tönkremennek.

Akkor inkább a kicsiket kellene fejleszteni?
Megvédeni, és egy olyan rendszert fejleszteni, amelyen keresztül a kis cégek a magyar közepes vállalatokon keresztül be tudnak kapcsolódni a nemzetközi rendszerekbe. Társaságunk sok olyan alvállalkozó céggel dolgozik, amely az ernyőnk alatt nagy nemzetközi márkáknak szállít, de a Trans-Sped nélkül a multik szóba sem állnának vele.

Milyen stabilitásra van szüksége leg­inkább egy kisvállalkozásnak?
Jó dolog volt az utóbbi időben, hogy a kkv-k hitelhez jutását segítette az állam, illetve beruházási támogatásokat nyújtott – erre szükség van. De most a piaci hitelek is olyan kamaton mozognak, mint korábban a támogatott hitelek, tehát nem a hitelfelvétel a szűk keresztmetszet. A magyar beszállítók helyzetbe hozását tartom a legcélravezetőbbnek, ezenkívül a 21. századi informatikai és gépesítési rendszerek bevezetésének a támogatását.

Elmaradott technológiával üzemel a hazai kkv-k jelentős része, és munkaerővel pótolja az ebbéli hátrányt.

Ennek ledolgozására számtalan programot ki lehet találni, és ez fontos lenne, mert a kkv-knál hiányzik a modernizációhoz szükséges tudás és tőkeerő.

Nem torzítja a piacot, ha állami támogatással próbálunk termelékenységet javítani?
Nem vagyok ellene, hogy az állam segítse a gazdaságot, de gond, hogy nehéz úgy beavatkozni, hogy az utána ne okozzon valamilyen anomáliát. Ezért azokra a területekre érdemes összpontosítani, ahol valamilyen strukturális, piaci kudarcot számolunk fel.

Egy magyar közepes vállalatnak a legnagyobb segítség a képzett munkaerő.

Például ha keres egy rendszergazdát, aki egy raktárirányítási rendszert üzembe tud helyezni, akkor legyen ilyen ember a piacon.

Pusztán a jó körülményektől még nem jut be a kisvállalkozás a nemzetközi nagyvállalatokhoz.
A közvetlen támogatások sok esetben félrecsúsznak. Lehet, hogy valaki jó pályázatot ír, de nem tudja olyan jól megvalósítani, és aki nem tud olyan jó pályázatot írni, lehet akár sokkal tehetségesebb is. A piaci helyzetbe hozásnak van helye, amikor anélkül nem tudna labdába rúgni egy kis magyar vállalkozás a betelepülő vállalatok beszállítójaként. A nyugat-európai társaságoknak a legegyszerűbb a meglévő listájukból behozni a cégeket, sokkal bonyolultabb, ha körbe kell nézniük helyben. Magyarországnak az az érdeke, hogy a betelepülő gyárak körül olyan ökoszisztémák alakuljanak ki, amelyek a társadalom fejlődését segíthetik, és ne Lengyelországból hozzunk alapanyagot, ha Mátészalkáról is be lehet szállítani.

Mit gondol, a válság hatására növekedhet a munkanélküliség Magyarországon?
Időlegesen növekedett is a munkanélküliség. De ha a magyar gazdaság mérete nem fog csökkenni – márpedig nem számítok erre –, akkor nem fog tartósan emelkedni. A koronavírus-járvány okozta válság után onnan fogjuk folytatni, ahol abbahagytuk:

újra fogjuk majd a fejünket a munkaerőhiány miatt.

A magyar társadalom erőforrásai kimerülőben vannak. Most látszik, hogy bizonyos régiókban ugyanúgy elfogyott a munkaerő, mint egy-két évvel ezelőtt. Ez részben jó hír, mert azt jelenti, hogy a gazdaság teljesítménye nem zuhant vissza; kiesett néhány hónapnyi termelés, de a gyárak nem tűntek el a föld színéről. A gazdaságpolitika abban segíthet, hogy jól képzett emberek érkezzenek a munkaerőpiacra, és azok a régiók is bekapcsolódjanak, ahol az emberek nem találnak munkát.

Akkor gyors talpra állásra számít?
Ha egy-két év gyorsnak számít, akkor igen. Nem látok olyan folyamatokat, amelyek arra utalnak, hogy Magyarország rosszul jönne ki ebből a helyzetből. Hosszú távon előnyös lehetőségeket is látok. Információink alapján sok nyugat-európai és ázsiai vállalat fontolgatja, hogy növeli termelését Magyarországon, vagy áttelepíti ide, esetleg ázsiai kitettségét csökkentendő itt is gyárt. Ez az egész régiónkra igaz.

Kezdjük már látni, hogy nyugatról és keletről is vállalkozások települnek Magyarországra részben a járvány hatásaként?
Eddig is volt ilyen folyamat. A nyugat-európai munkaerő nem lett és nem lesz olcsóbb. Olyan árelőnye van a magyarországi termelésnek a nyugat-európaihoz képest, amely megmutatkozik a termelési, beruházási döntéseknél. A nyugat-európai gyárak folyamatosan öregszenek, és le kell őket cserélni.

Ilyenkor merül fel, hogy felújítás helyett Közép-Európában lenne érdemes folytatni.

Amikor egy autógyárban egyik generációról vagy típusról át kell állni egy újra, akkor megvizsgálják, hogy nem érdemes-e inkább olcsóbban termelő üzemet létrehozni máshol. Nem véletlenül települ a BMW is Magyarországra. Látja, hogy a versenytársai előnyre tesznek szert azáltal, hogy közép-európai gyártást tartanak fenn, és nem akar lemaradni. Kis és közepes gyártócégeknél is van olyan, hogy Magyarországon fejlesztik a termelésüket. Ebben a tekintetben optimista vagyok. Ha valami akadályozni fogja a fejlődést a következő években, az a munkaerőhiány lesz.

Fotó: Ficsor Márton

Több nagy cég is jól járt a válsággal. A Trans-Sped működését mennyiben segítette a járvány?
Nem segítette, a Trans-Sped is kapott egy pofont, de rugalmasan és jó ütemben kezeltük a nehézségeket, átlendültünk a mélyponton. Nagyobb pofon volt a forint árfolyamának drasztikus mozgása. Szállítási volumenben tíz százalék körül van a visszaesés, és milliárdos árbevétel-kiesést jelent a járvány, de más társaságokat, akár iparágon belül, jobban érintett. Sok logisztikai cég van, amely rengeteg saját fuvareszközt, autót megállított, csökkentette a kapacitását, és csoportos leépítést kellett végrehajtania. Nálunk egyikre sem volt szükség. Ahol kiesés volt, ott igénybe vettük a csökkentett munkaidőre vonatkozó támogatást, amellyel át tudtuk hidalni az időszakot – és jórészt saját zsebből is fizettünk.

Mennyiben kiugrási lehetőség a logisztikai vállalatoknak az e-kereskedelem fellendülése?
Elsősorban a magyar kereskedőcégeknek jó lehetőség. Ma ugyanolyan elérése lehet egy magyar vállalkozásnak az interneten, mint bármilyen multi cégnek, ugyanannyi kattintásra van az egyik, mint a másik. A nemzetközi vállalatok piaci erőfölénye el is tűnhet. A magyar kereskedők fejlődésének a gátja viszont, hogy az e-kereskedelem mögött nem épült még ki a megfelelő logisztikai háttér. Erre reagálunk most a Trans-Spednél azzal, hogy segítünk a kereskedőknek a logisztikát professzionálisan megszervezni. Az idén elindított fulfillment szolgáltatás során a kereskedőcégnek nincs szüksége raktárra, a termékek egyenesen hozzánk érkeznek be, és értékesítéskor automatikusan innen indul a kiszállítás is. Lengyelországban több százezer négyzetméternyi volument tesz ki ez a szolgáltatás, Magyarországon a tízezret, ha eléri. Az e-kereskedelem nagyarányú növekedéséhez fel kell nőniük a kereskedőknek és a logisztikai társaságoknak is.

A Trans-Sped azon kevés magyar társaságok egyike, amelyek a logisztika területén felveszik a versenyt a multikkal. A debreceni hátterű, csaknem nyolcszáz fős családi nagyvállalat az egyik legnagyobb magyar magántulajdonú logisztikai cégcsoport, másodmagával a tíz legnagyobb árbevételű, Magyarországon működő logisztikai vállalkozás közé tartozik – a szektort ma már a multinacionális vállalatok uralják. A céget Fülöp Zsolt ügyvezető és fiai, Fülöp Szabolcs ügyvezető, illetve Fülöp Levente digitális fejlesztési igazgató irányítja. A cégcsoport nettó árbevétele 2019-ben 21,3 milliárd forint volt.

Címlapfotó: Ficsor Márton

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés