Helyzetbe kell hozni a magyar beszállítókat!

2021. január 21.
Édesapja egy panellakásból indította a legnagyobb magyar tulajdonú logisztikai vállalkozást, ma a fia viszi sikerrel. Fülöp Szabolcs, a Trans-Sped ügyvezetője multis karrierjét hagyta hátra a családi cégért. A generációváltás tapasztalatairól, a hazai kkv-szektor megerősödéséről és a régiós kilátásokról kérdeztük.

Oláh Dániel interjúja a Mandiner hetilapban.

Már gyermekkorában megismerkedett a céggel, amelynek később a vezetője lett?
Hét-nyolc éves lehettem, amikor édesapám megalapította a vállalkozást. Néhány év alatt nőtte ki magát a fuvarszervező cég annyira, hogy a panellakásunkból átköltöztünk egy kertes házba, a vállalkozás pedig annak a második emeletére. Testvéremmel besegítettünk a flopilemez formatálásától a nyomtatópapír utántöltéséig, nyáron pedig raktársepregetésre fogtak minket. Régóta beleláttunk a cég működésébe, édesapám ezzel kelt és feküdt.

Egyértelmű volt, hogy a családi vállalkozásban képzeli el a jövőjét?
Budapesten kezdtem az egyetemet, vezetésszervezést és gazdálkodástudományt tanultam a Corvinuson, később kontrolling specializációra mentem. Először egy stratégiai-gazdasági tanácsadó társaságnál, majd a légi forgalmi irányításnál dolgoztam. Édesapám is biztatott, hogy építsünk saját kar­riert, szerezzünk piaci tapasztalatokat. Közben pedig a cég is töretlenül fejlődött. Érettebb fejjel, látva a huszonöt éve piacon lévő vállalkozásunkat, úgy gondoltuk, célszerű lenne közösen továbbvinni.

Nem minden családi vállalkozásnak sikerül jól a generációváltás, hiszen a fiatal tehetségeket elszippantják a multik.
Abszolút így van, de érzek pozitív elmozdulást. Amikor egyetemista voltam, a kétezres évek elején, a multik a virágkorukat élték hazánkban. A legjobb karriert, fizetést és kihívásokat ők nyújtották, nagy volt az eltérés a nemzetközi és a magyar cégek között. Az előző öt-tíz évben a digitalizáció fejlődésével viszont jelentős innováció áramlott be a magyar kis- és középvállalkozói szektorba is. Továbbra sem szűnt meg a tendencia, hogy a legjobb egyetemekről egyenes út vezet a nagy multi cégekhez, de azért a vidéki városokban is vannak tehetségek. A nyugati vállalkozói kultúra több száz éves hagyományaival szemben mi csupán harminc év tapasztalatára támaszkodhatunk. A magyar családi vállalkozások jelentős része nem fogja tudni megugrani az első generációváltást, inkább újak fognak alakulni.

Sok nyugat-európai és ázsiai vállalat fontolgatja, hogy növeli magyarországi termelését”

A logisztikában is ez látszik?
Itt is látható: az utóbbi harminc évben kiszorultak a magyar tulajdonú vállalkozások a piacról, a harminc legnagyobb cég között csak néhány magyar maradt. Döntően nemzetközi társaságok vették át az irányítást. Rengeteg magyar céget felvásároltak. A nyugati ipar betelepülésével a nyugati logisztikai vállalatok is megérkeztek Magyarországra.

Akadályozhatja a külföldiek túlzott térnyerése a magyar gazdaság fejlődését?
Ha egy nagy nemzetközi iparvállalat hozza magával a nyugat-európai logisztikai társaságát, az azt jelenti, hogy a magasabb hozzáadott értékű és eredménytartalmú tevékenységek a nemzetközi vállalatoknál koncentrálódnak, és a legalsó szintű munkába tud csak alvállalkozóként bekapcsolódni egy kisebb piaci erővel bíró magyar cég. Ezáltal a növekedési potenciálja korlátozott lesz. Kívánatos lenne, ha a magyar kkv-szektornak a jelenleginél erősebb derékhada lenne.

Mit tehetnénk ennek elősegítésére?
A gazdaságpolitika előírhatná, illetve célszerű lenne fenntartani azt, hogy bizonyos betelepülő cégek valamilyen minimumarányban magyar beszállítókkal dolgozzanak. Lehetnének ezek logisztikai szolgáltatók, takarítók vagy épp alapanyag-beszállítók. Ez meg tudná törni azt, hogy a multinacionális cég magával hozza az alvállalkozóit – jellemző, hogy a magyar társaságok meghívást sem kapnak a nagy nemzetközi vállalatok tendereire.

Fotó: Ficsor Márton

Ha a válság hatására sok magyar mikro- és kisvállalat megszűnik, a munkavállalók átáramlanak nagyobb cégekhez, amelyek termelékenyebbek. Ezzel javul a hatékonyság?
Szerintem ez negatív hatással lenne a gazdaság teljesítőképességére. Ha egy tízautós magyar fuvarozócég megszűnik, és a DHL alvállalkozójaként nem fog a Mercedes-gyárba szállítani alkatrészt, az nem azt jelenti, hogy holnaptól majd a Trans-Sped megerősödve fog oda szállítani, hanem azt, hogy egy bolgár fuvarozó veszi át a magyar társaság helyét. Veszélyesnek tartanám ezt. A nehéz helyzetbe kerülő magyar kkv-k egy része le fog morzsolódni a mostani gazdasági válsághelyzetben. Nem hiszem, hogy versenyképességet vagy termelékenységet javít, ha a hazai kis cégek tönkremennek.

Akkor inkább a kicsiket kellene fejleszteni?
Megvédeni, és egy olyan rendszert fejleszteni, amelyen keresztül a kis cégek a magyar közepes vállalatokon keresztül be tudnak kapcsolódni a nemzetközi rendszerekbe. Társaságunk sok olyan alvállalkozó céggel dolgozik, amely az ernyőnk alatt nagy nemzetközi márkáknak szállít, de a Trans-Sped nélkül a multik szóba sem állnának vele.

Milyen stabilitásra van szüksége leg­inkább egy kisvállalkozásnak?
Jó dolog volt az utóbbi időben, hogy a kkv-k hitelhez jutását segítette az állam, illetve beruházási támogatásokat nyújtott – erre szükség van. De most a piaci hitelek is olyan kamaton mozognak, mint korábban a támogatott hitelek, tehát nem a hitelfelvétel a szűk keresztmetszet. A magyar beszállítók helyzetbe hozását tartom a legcélravezetőbbnek, ezenkívül a 21. századi informatikai és gépesítési rendszerek bevezetésének a támogatását. Elmaradott technológiával üzemel a hazai kkv-k jelentős része, és munkaerővel pótolja az ebbéli hátrányt. Ennek ledolgozására számtalan programot ki lehet találni, és ez fontos lenne, mert a kkv-knál hiányzik a modernizációhoz szükséges tudás és tőkeerő.

Újra fogjuk majd a fejünket a munkaerőhiány miatt”

Nem torzítja a piacot, ha állami támogatással próbálunk termelékenységet javítani?
Nem vagyok ellene, hogy az állam segítse a gazdaságot, de gond, hogy nehéz úgy beavatkozni, hogy az utána ne okozzon valamilyen anomáliát. Ezért azokra a területekre érdemes összpontosítani, ahol valamilyen strukturális, piaci kudarcot számolunk fel. Egy magyar közepes vállalatnak a legnagyobb segítség a képzett munkaerő. Például ha keres egy rendszergazdát, aki egy raktárirányítási rendszert üzembe tud helyezni, akkor legyen ilyen ember a piacon.

Pusztán a jó körülményektől még nem jut be a kisvállalkozás a nemzetközi nagyvállalatokhoz.
A közvetlen támogatások sok esetben félrecsúsznak. Lehet, hogy valaki jó pályázatot ír, de nem tudja olyan jól megvalósítani, és aki nem tud olyan jó pályázatot írni, lehet akár sokkal tehetségesebb is. A piaci helyzetbe hozásnak van helye, amikor anélkül nem tudna labdába rúgni egy kis magyar vállalkozás a betelepülő vállalatok beszállítójaként. A nyugat-európai társaságoknak a legegyszerűbb a meglévő listájukból behozni a cégeket, sokkal bonyolultabb, ha körbe kell nézniük helyben. Magyarországnak az az érdeke, hogy a betelepülő gyárak körül olyan ökoszisztémák alakuljanak ki, amelyek a társadalom fejlődését segíthetik, és ne Lengyelországból hozzunk alapanyagot, ha Mátészalkáról is be lehet szállítani.

Mit gondol, a válság hatására növekedhet a munkanélküliség Magyarországon?
Időlegesen növekedett is a munkanélküliség. De ha a magyar gazdaság mérete nem fog csökkenni – márpedig nem számítok erre –, akkor nem fog tartósan emelkedni. A koronavírus-járvány okozta válság után onnan fogjuk folytatni, ahol abbahagytuk: újra fogjuk majd a fejünket a munkaerőhiány miatt. A magyar társadalom erőforrásai kimerülőben vannak. Most látszik, hogy bizonyos régiókban ugyanúgy elfogyott a munkaerő, mint egy-két évvel ezelőtt. Ez részben jó hír, mert azt jelenti, hogy a gazdaság teljesítménye nem zuhant vissza; kiesett néhány hónapnyi termelés, de a gyárak nem tűntek el a föld színéről. A gazdaságpolitika abban segíthet, hogy jól képzett emberek érkezzenek a munkaerőpiacra, és azok a régiók is bekapcsolódjanak, ahol az emberek nem találnak munkát.

Akkor gyors talpra állásra számít?
Ha egy-két év gyorsnak számít, akkor igen. Nem látok olyan folyamatokat, amelyek arra utalnak, hogy Magyarország rosszul jönne ki ebből a helyzetből. Hosszú távon előnyös lehetőségeket is látok. Információink alapján sok nyugat-európai és ázsiai vállalat fontolgatja, hogy növeli termelését Magyarországon, vagy áttelepíti ide, esetleg ázsiai kitettségét csökkentendő itt is gyárt. Ez az egész régiónkra igaz.

Az e-kereskedelem nagyarányú növekedéséhez fel kell nőniük a kereskedőknek és a logisztikai cégeknek is”

Kezdjük már látni, hogy nyugatról és keletről is vállalkozások települnek Magyarországra részben a járvány hatásaként?
Eddig is volt ilyen folyamat. A nyugat-európai munkaerő nem lett és nem lesz olcsóbb. Olyan árelőnye van a magyarországi termelésnek a nyugat-európaihoz képest, amely megmutatkozik a termelési, beruházási döntéseknél. A nyugat-európai gyárak folyamatosan öregszenek, és le kell őket cserélni. Ilyenkor merül fel, hogy felújítás helyett Közép-Európában lenne érdemes folytatni. Amikor egy autógyárban egyik generációról vagy típusról át kell állni egy újra, akkor megvizsgálják, hogy nem érdemes-e inkább olcsóbban termelő üzemet létrehozni máshol. Nem véletlenül települ a BMW is Magyarországra. Látja, hogy a versenytársai előnyre tesznek szert azáltal, hogy közép-európai gyártást tartanak fenn, és nem akar lemaradni. Kis és közepes gyártócégeknél is van olyan, hogy Magyarországon fejlesztik a termelésüket. Ebben a tekintetben optimista vagyok. Ha valami akadályozni fogja a fejlődést a következő években, az a munkaerőhiány lesz.

Fotó: Ficsor Márton

Több nagy cég is jól járt a válsággal. A Trans-Sped működését mennyiben segítette a járvány?
Nem segítette, a Trans-Sped is kapott egy pofont, de rugalmasan és jó ütemben kezeltük a nehézségeket, átlendültünk a mélyponton. Nagyobb pofon volt a forint árfolyamának drasztikus mozgása. Szállítási volumenben tíz százalék körül van a visszaesés, és milliárdos árbevétel-kiesést jelent a járvány, de más társaságokat, akár iparágon belül, jobban érintett. Sok logisztikai cég van, amely rengeteg saját fuvareszközt, autót megállított, csökkentette a kapacitását, és csoportos leépítést kellett végrehajtania. Nálunk egyikre sem volt szükség. Ahol kiesés volt, ott igénybe vettük a csökkentett munkaidőre vonatkozó támogatást, amellyel át tudtuk hidalni az időszakot – és jórészt saját zsebből is fizettünk.

Mennyiben kiugrási lehetőség a logisztikai vállalatoknak az e-kereskedelem fellendülése?
Elsősorban a magyar kereskedőcégeknek jó lehetőség. Ma ugyanolyan elérése lehet egy magyar vállalkozásnak az interneten, mint bármilyen multi cégnek, ugyanannyi kattintásra van az egyik, mint a másik. A nemzetközi vállalatok piaci erőfölénye el is tűnhet. A magyar kereskedők fejlődésének a gátja viszont, hogy az e-kereskedelem mögött nem épült még ki a megfelelő logisztikai háttér. Erre reagálunk most a Trans-Spednél azzal, hogy segítünk a kereskedőknek a logisztikát professzionálisan megszervezni. Az idén elindított fulfillment szolgáltatás során a kereskedőcégnek nincs szüksége raktárra, a termékek egyenesen hozzánk érkeznek be, és értékesítéskor automatikusan innen indul a kiszállítás is. Lengyelországban több százezer négyzetméternyi volument tesz ki ez a szolgáltatás, Magyarországon a tízezret, ha eléri. Az e-kereskedelem nagyarányú növekedéséhez fel kell nőniük a kereskedőknek és a logisztikai társaságoknak is.

A Trans-Sped azon kevés magyar társaságok egyike, amelyek a logisztika területén felveszik a versenyt a multikkal. A debreceni hátterű, csaknem nyolcszáz fős családi nagyvállalat az egyik legnagyobb magyar magántulajdonú logisztikai cégcsoport, másodmagával a tíz legnagyobb árbevételű, Magyarországon működő logisztikai vállalkozás közé tartozik – a szektort ma már a multinacionális vállalatok uralják. A céget Fülöp Zsolt ügyvezető és fiai, Fülöp Szabolcs ügyvezető, illetve Fülöp Levente digitális fejlesztési igazgató irányítja. A cégcsoport nettó árbevétele 2019-ben 21,3 milliárd forint volt.

Címlapfotó: Ficsor Márton

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés