Először is: a »kínai« vakcina. Nincs »kínai vakcina« Kínában legalább 14 helyen folyik vakcinafejlesztés. 4 helyen hagyományos, elölt vírus alapú vakcinát fejlesztenek, 3 helyen mRNS-vakcinát, 3 helyen fehérje-alegység alapú vakcinát, 2-2 helyen pedig nem replikálódó vírusba, illetve szaporodóképes ártalmatlan vírusba beépített SARS-CoV-2 spike-fehérje DNS-t tartalmazó vakcinát. Azaz Kínában nagyon komoly SARS-CoV-2 vakcina-kutatás folyik. Ebből 10 jutott el eddig a klinikai fázisba, illetve kettőt (Sinovac és Sinopharm) már piacra is dobtak. Csakhogy a brazil fiaskó a Sinovac vakcinával történt, hozzánk pedig a Sinopharm-ot akarjuk behozatni.
Nagyon sok ellenállást vált ki, miszerint a kínaiak nem nyújtanak elegendő információt a vakcináik hatékonyságáról, és a mellékhatásokról. Ez sem teljesen korrekt. Mind a Sinovac-ról (Safety, tolerability, and immunogenicity of an inactivated SARS-CoV-2 vaccine in healthy adults aged 18–59 years: a randomised, double-blind, placebo-controlled, phase 1/2 clinical trial - The Lancet Infectious Diseases ), mind a Sinopharmról (Effect of an Inactivated Vaccine Against SARS-CoV-2 on Safety and Immunogenicity Outcomes: Interim Analysis of 2 Randomized Clinical Trials | Global Health | JAMA | JAMA Network ) tettek közzé részjelentést. Természetesen, ezek egyelőre kevés emberen elvégzett vizsgálatok, viszont nagyon komoly szaklapokban közölt, peer-revew (független szakértői ellenőrzés) folyamaton átesett eredmények, vagyis a nemzetközi követelményeknek megfelelnek.
Mindezek viszont számomra kevesebbet nyomnak a latban, mint az, hogy ezek a vakcinák egy 130 éve bevált, az eddigiek során nagyon eredményesnek bizonyult oltási módszert alkalmaznak: elölt teljes kórokozót tartalmaznak. Az összes vakcinák közül az ilyenek hasonlítanak leginkább az immunrendszer számára az eredeti fertőzéshez, vagyis ugyanolyan komplex, a lehetőségekhez mérten teljes immunválaszt kapunk rájuk, mint az eredeti fertőzés során.
Igaz, az eredeti fertőzés aktív, szaporodóképes vírusokkal történik, és a fertőzés során a vírusok olyan fehérjéket is termelnek, amelyek az immunrendszerünk működését eltorzítják, az immunválasz egyes elemeit (gyulladásos folyamatok) felerősítik, másokat (interferon-válasz) meggátolnak. Az elölt vakcinával oltva ezek a fehérjék már nem termelődhetnek, így a vakcinával szemben torzítatlan, „természetes” immunválasz alakul ki. Ugyanakkor a vakcina tartalmazza az eredeti kórokozó valamennyi antigénjét, azok összes epitópját, vagyis a fertőzés káros hatásai nélkül elérhető legteljesebb és legösszetettebb immunreakciót tudjuk kiváltani.
Az alegység-vakcinák jóval modernebb technológiával készülnek, a vírusnak csak a fertőzés szempontjából kulcsfontosságú egyetlen fehérjéjét tartalmazzák. Immunrendszerünknek csak erre az egyetlen fehérjére kell »koncentrálnia«, az immunválasz (elvileg) hatékonyabb és »gazdaságosabb« lesz. Miért jobb akkor a teljes elölt vírus? Például, mert ha vírus spike-fehérjéje (tüskéje) mutálódik, az alegység vakcinákkal keltett immunválasz esetleg nem lesz hatásos az új, mutáns vírus ellen. A teljes vírusra kapott immunválasz még ilyenkor is legalább részben működni fog, mert az egyéb fehérje-epitópokhoz még akkor is kötődni fognak az antitestek, ha a tüske-fehérje mutáns változatához nem is, és a fertőzést továbbra is semlegesíteni (vagy legalább részben gátolni) tudják. Ez az alegység-vakcinák esetén már nem garantált.