A hírt a Ferenczy Múzeumi Centrum tette közzé vasárnap Facebookon.
Az oldalon azt írják, hogy ez a legnagyobb értékű késő középkori éremkincs Pest megyében. Az előzményekről elmondták, hogy 2020. december végén a Ferenczy Múzeumi Centrum régészeti kutatásokat végzett Újlengyel középkori lelőhelyén, melynek során egy egyedülálló, közel 7000 darabos éremkincsleletre bukkantak. A két napos mentőfeltárást Nagy Balázs, a múzeum numizmatája vezette a Közösségi Régészeti Egyesület önkénteseivel összefogásban. A kutatást az alapozta meg, hogy 2019-ben már előkerült innen egy közel 150 darabból álló, 1455-ben záródó éremlelet.
Hozzátették: „A decemberi régészeti bejárás során fémkeresővel további érmek után kutattak azonban a most előkerült kincsleletet az eredeti helytől egy kicsit távolabb, egy közeli dombon találták meg. A felszíni pénzek sűrűsödési irányát figyelembe véve a szakemberek egy 1x1 méteres aknát nyitottak meg, ebből került elő egy edény, aminek a hasát a pénzekkel együtt kitépte az eke. Ritkán figyelhető meg ilyen jól, hogy hogyan rombolja, bolygatja meg a mélyszántás a földben rejtőző emlékeket. A kincs esetében az eke pont kettétörte az érmeket tartalmazó edényt, és egy adott irányban elhúzta azokat, így követni lehetett a széthúzott, kupacokban heverő pénzeket. A széttört edényt nem lehetett egy darabban tartani, így a benne lévő érmeket a helyszínen felszedték.”
Részletezték, hogy „a leletegyüttes közel 7000 darab ezüstpénzből és 4 aranyérméből állt: a legkorábbi veret egy Lucius Verus (161–169) ezüst denarius, továbbá egy tucat aquileiai denárt, illetve javában I. Mátyás (1458–1490), II. Ulászló (1490–1516), valamint II. Lajos (1516-1526) korabeli denárokat és obulusokat tartalmazott. A felszedés során az edény has vonalában egy szövet alatt négy, I. Mátyás (1458–1490) korabeli aranyforint lapult. A mosás során figyeltünk fel egy vatikáni denárra, ami II. Pius (1458–1464) pápa pénzkibocsátásából származik, és igen ritka éremnek számít Magyarországon. A leletegyüttes korabeli összértéke körülbelül 74 aranyforinttal lehetett azonos, amin az akkori időben 7 lovat, ma pedig egy luxusautót lehetne vásárolni.”
Valószínűsítik, hogy „a kincset az akkori emberek a településükön, valószínűleg egy támadás során rejthették el, a Pestet Nagykőrössel összekötő út mentén. A lelet záródási idejét a legkésőbbi veret 1520-ra keltezi, ezért az elrejtését okozó támadást az 1526. évi török pusztítással hozhatjuk összefüggésbe, pontosabban amikor a török had 1526-ban Ibrahim pasa vezetésével Budáról Szeged irányába haladt. Magyarországon a mohácsi csatát követő török pusztításhoz kapcsolódó, ilyen nagyságú kincsleletek ritkák. Pest megyében a késő középkorból ez a legnagyobb értékű éremkincs, ami eddig előkerült, így komoly kutatási eredménynek számít. A múzeum a lelőhely és a kincs felderítését tovább kívánja folytatni az elkövetkezendő időszakban.”
Kép forrása: A Ferenczy Múzeumi Centrum Facebook-oldala
Az érdekfeszítő, inspiráló vitával tarkított beszélgetés során az archeogenetika szerepe, a magyar identitás fogalma, és a kettős honfoglalás elmélete is szóba került.
Régóta tudjuk, hogy a „sötét középkor” kifejezés sok szempontból komoly általánosítás, ami abból is látszik, hogy a modern orvostudomány mennyi mindent fedez fel újra a régi módszerekből.
Milyenek voltak az Axiom–4 küldetés utáni hazai és nemzetközi visszajelzések? Milyen további együttműködési lehetőségek merültek fel az űrkutatás szereplőivel? Mikorra várhatók a kísérletek első eredményei? Többek között ezekről kérdeztük a magyar tudomány napján a HUNOR-program kutatás-fejlesztési igazgatóját, Nagy Balázst. Interjúnk.
A modern festészet egyik különleges sorsú és nagy tehetségű alakja volt Szóbel Géza. Művei most Szentendrén, a Ferenczy Múzeumi Centrumban láthatók, a tárlat Makláry Kálmán magángyűjteményéből válogat.
A mongol kutató úgy véli, az eredmények fontosak lesznek a mongolok, az európai hunok, a magyarok ősei, valamint a mai mongolok közötti genetikai kapcsolat és rokonság meghatározásában.
A nagy vihart kavaró tanulmányban a honfoglaló minták helyett neolitikus egyéneket vizsgáltak, pedig Árpád magyarjainak nincs közvetlen genetikai kapcsolata a neolitikus Kárpát-medencei lakossággal.
Az új amerikai Nemzetbiztonsági Stratégia szerint Európa összeomlás előtt áll, és a fő bűnbak az EU és a migráció.
Betelt a pohár, utcára vonultak a fiatalok.
