Tények és álmok
„A tények többet érnek, mint az álmok.” Az új esztendő első napjaiban se feledjük Churchill örök érvényű mondatát. Milyen elvárásaink legyenek, milyen álmaink valósulhatnak meg ebben a 365 napban, és egyáltalán: mi fog történni velünk? Tekintsük át röviden a politikai és közéletünket leginkább befolyásoló három témát, ez talán segít eligazodnunk 2021 kihívásai között.
Először is, a koronavírus-járvány még bizonyosan meghatározza a teljes év alakulását. A jelenlegi állás szerint a helyzet – elsősorban, de nem kizárólag a már folyamatban lévő vakcináció miatt – javulni fog. Tavasszal még mindenki egyöntetűen az oltást várta, mostanra, amikor végre realitássá vált, elkezdődött a gyártók és az országok közötti „lejáratókampány”, amely szerint egyik vagy másik vakcina kevésbé biztonságos vagy hatékony. A magyar ellenzékről sem mondható el, hogy felelősen viselkedne az előttünk álló oltási kampányról szóló diskurzusban, pedig ez most kulcsfontosságú volna. A negatív kommunikációs hatások ellenére a vakcina várhatóan jelentős enyhülést hoz majd, de valószínűleg még hosszú időbe telik, míg teljesen magunk mögött hagyjuk a járványt.
Másodszor, külpolitikailag kimondottan erős, turbulens időszak következhet. Három várost említenék, amelynek nevét sokat fogjuk hallani az elkövetkező időszakban: Washington, Berlin és Brüsszel. Az Egyesült Államokban hamarosan beiktatják az új elnököt, és egyelőre nagy talány – vagy mégsem annyira –, hogy miként viszonyul majd Magyarországhoz Joe Biden és különösen az államigazgatás régiónkért felelős szervezeti egysége. Bizonyos ellenzéki megmondóemberek már a magyar kormány bukását jövendölik az amerikai politika változása kapcsán – felmerül persze a kérdés, hogy ezek az ellenzéki várakozások mennyire egyeztethetők össze a demokrácia és szuverenitás mint közös nemzeti minimum szellemiségével. Németországban idén szövetségi választást tartanak, amelyen tizenhat év után Angela Merkel már nem méreti meg magát a CDU–CSU kancellárjelötjeként. A befutó várhatóan a korábbi Merkel-ellenlábas Friedrich Merz lesz, akinek politikája – különösen a migráció területén – elődjéénél sokkal közelebb áll a Fideszéhez, ám a szociáldemokratákkal és még inkább a zöldekkel való koalíciós kényszer miatt ezen a fronton sem várható érdemi enyhülés. Merznek – hogy bizonyítsa demokratikus és európai elkötelezettségét – jól fog jönni a kampányban egy-egy látványos elhatárolódás Magyarországtól. Brüsszel pedig állandó frontként folyamatosan morajlani fog a háttérben; akinek ez ügyben bármi kételye lenne, elég, ha csak az óév egyik utolsó politikai botránya, a Szájer-ügy hátterére gondol.
