Tőkés: Az etnikai szolidaritás vezette győzelemre a romániai forradalmat

2020. december 15. 14:47
Tőkés László szerint a forradalmi évfordulónak a román-magyar megbékélésre kell emlékeztetnie.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a román-magyar megbékélés szükségességére hívta fel a figyelmet az 1989-es romániai forradalom 31. évfordulója alkalmából tartott temesvári rendezvény megnyitóján, kedden. Az évforduló alkalmával az EMNT, valamint az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának (PEMC) szervezésében tartanak megemlékezést a temesvári belvárosi református templomban, a rendszerváltó forradalom kitörésének helyszínén. A járványhelyzet miatt internetes közvetítésben tartják meg azt a konferenciát, mely a kisebbségek diktatúra alatti elnyomását vizsgálja.    

Tőkés László nyitóbeszédében úgy értékelte, hogy a romániai magyar közösség és egyházainak kisebbségi elnyomatása meghatározó szerepet játszott a nemzeti kommunista Ceausescu-rezsim elleni lázadásban. Felidézte: 1989-ben a román kommunista hatalom megpróbálta egymásnak ugrasztani a többségi románokat és a kisebbségi magyarokat, ők azonban nem engedtek a nacionalista diverziónak, és példás módon összefogtak közös ellenségükkel, az ateista, nacionálkommunista diktatúrával szemben.    

Úgy vélte: Temesvár mintegy tíz etnikai és ugyanannyi egyházi közösség vallási-politikai szolidaritásának köszönhetően válhatott december 20-án Románia első szabad városává.

„Ezt nevezzük Temesvár szellemének, mely a román-magyar történelmi megbékélés ígéretét és esélyét hordozta magában” 

– idézte fel az EMNT elnöke. Hozzátette: az 1990 márciusában született, antikommunista Temesvári kiáltvány 4. pontja is a románok és más nemzeti közösségek közötti kölcsönös tisztelet és tolerancia mellett tett hitet, de a temesvári csodának hamar vége szakadt.    

Tőkés László megállapította: a visszarendeződés erői által szervezett marosvásárhelyi pogromkísérlet már 1990 márciusában megrontotta a román-magyar kapcsolatokat, és „azóta is az államnacionalizmus szintjén mozgó magyarellenesség jellemzi Románia kisebbségpolitikáját”.    

Az államnacionalizmus példáiként említette, hogy

Beke István és Szőcs Zoltán személyében jelenleg is magyar politikai foglyok ülnek börtönben,

diszkriminatív jogi és adminisztratív eljárások sújtják a magyar nyelv- és szimbólumhasználatot, a kommunizmus idején elkobzott egyházi és magyar tulajdonok visszaszolgáltatása harminc év alatt sem történt meg, az úzvölgyi magyar katonatemetőt román ultranacionalisták gyalázták meg és bitorolják, Klaus Iohannis államelnök és más román vezető politikusok pedig nyilvános módon uszítanak a magyar közösség ellen.

Azt is a bizonyítékok közé sorolta, hogy

harminc éve várat magára az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes agresszió kivizsgálása,

a tettesek felelősségre vonása.    

Tőkés László aggasztónak találta, hogy a december elején tartott romániai választásokon a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is bejutott a román törvényhozásba, és az alakulat képviselői között olyan magas rangú nyugalmazott katonatisztek is szerepelnek, akik 1989 decemberében a forradalom elfojtásában jeleskedtek.    

A korábbi európai parlamenti képviselő reményét fejezte ki, hogy a magyarok politikai képviseletével közös kormányzásra készülő Nemzeti Liberális Párt (PNL) és annak volt elnöke, Klaus Iohannis államfő felhagynak eddigi magyarellenes politikájukkal, és kellő módon elhatárolódnak a magyargyűlölő AUR-tól.    

„Szívből kívánom, hogy a temesvári népfelkelés mostani évfordulója mementóul szolgáljon a román-magyar megbékélés megvalósítására” – fogalmazott beszédében Tőkés László.

(MTI)

Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés