Brüsszeli egyezség: „ez egy tűzszünet, nem pedig a béke” – MANDINER PODCAST

2020. december 11. 15:04
Megszületett a megállapodás a jogállami mechanizmusról, az uniós pénzek kifizetését egyelőre nem kötik a jogállamisági kritériumok betartásához. Ha azonban az EU Bírósága az uniós joggal összeegyeztethetőnek ítéli az új büntetési eljárást, akkor újra forró téma lesz a jogállamisági vita.

Hamar, már csütörtökön, az EU csúcstalálkozó első napján átvitte a megegyezést Magyarország, Lengyelország, illetve az EU25-ök között a német elnökség. Nem volt hova továbbtolni a megegyezést: azonnal egységre kellett jutni a tagállamoknak ahhoz, hogy január elsejétől elindulhasson a hétéves költségvetés és megkezdhesse pénzügyi segélyezését az új uniós helyreállítási alap.

A csütörtöki egyezség értelmében az uniós pénzek kifizetését nem teszik függővé a jogállamisági kritériumok betartásától, de a jogállami mechanizmus hatályba léptethetőségéről rövidesen az Európai Unió Bírósága dönt. Rövid vagy hosszútávú diplomáciai győzelmet aratott-e tehát a magyar-lengyel tandem?

Vendégünk: Gyévai Zoltán, a brüsszeli BruxInfo főszerkesztője.

Műsorunk az alábbi felületeken is elérhető:

Apple Podcast

Spotify

Soundcloud

Google Podcasts

Radiopublic

Breaker

Összesen 27 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ha majd nélkülük is jól állunk.

27 tagállam érdekei között csak kompromisszumkeresés képzelhető el, érdemes megnézni a Brexit körüli két éves, vagy még hosszabb huzakodást, pedig ott csak két fél van. Ebből, az adott pillanatban lehetséges megoldásból van, aki jobban ( most mi és a lengyelek), mások meg rosszabbul (pl. hollandok ) jönnek ki. Az Uniónak nem érdeke a kormánybuktatás, így a vesztesek is vihetnek haza olyan morzsát, amire rámutatva bizonyíthatják, hogy " ezt azért elértem", aztán nekiállhatnak a magyarázkodásnak.

Csatlakozom a hozzászólásodhoz, de kibővítem.

Szerintem Maráczi Tamás kérdései nem a lényegre fókuszálnak, túlzott mértékben általánosak, melynek következtében Gyévai Zoltán válaszai is túlzott mértékben általánosak.

Szerintem először is azt kellene megválaszolni, hogy mit tartalmaz a jogállamisági mechanizmus két szó, mi a jelentése, tartalma.
Két szóból áll az egyik a jogállamiság, a másik mechanizmus.
A jogállamiság fogalmát az Európai Unióról szóló szerződés fogalmát a 2. cikk a következőképpen definiálja:
,, Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.,,
Az értelmező szótár, lexikon szerint a mechanizmus szó jelentése: Működtető elv.

1. Ha elolvassuk az EP rendeletét egyértelmű, hogy a tartalma alapján tartalmazza a 2. cikkben foglaltakat, igaz csak általánosan megfogalmazva (pongyolán). Így azt is mondhatjuk, hogy a 2. cikkben foglaltak végrehajtási rendelete. Mivel az Európai Unióról szóló szerződést egyhangúsággal és ratifikációval fogadták el, felvetődik, hogy ezt is ezzel kellene elfogadni.
2. Ha figyelembe vesszük a tanács döntésében foglaltakat, akkor már csak részben tartalmazza a jogállamiság fogalmához tartozó részeket, mivel rögzíti, hogy csak azokat lehet figyelembe venni amelyek konkrétan kapcsolódnak a pénzügyi visszaéléshez. Ebből eredően már nem illethető jogállamiság jelzővel, hanem pénzügyi jelzővel, amely közgazdasági fogalom. Vagyis pénzügyi mechanizmus. Ez az 1968 évi gazdasági mechanizmushoz hasonló fogalom.

A z 1-2 ponthoz kapcsolódó kérdések

Az EUB a döntésének melyik pontban foglaltakat vizsgálja?
Az 1. ponthoz kapcsolódó rendelet, amely nem tartalmazza a tanács megállapodásában foglaltakat : összeegyeztethető e az uniós joggal, hogy egy egyhangúsággal és ratifikációval meghozott döntést, rendeletet, egy minősített többséggel hozott rendelet végrehajtási rendelettel szabályozzon?

A 2. pontban foglalt, a tanács által módosított megfelel e a jogállamisági követelményeknek, lefedi e a az Európai Unióról szóló szerződés2. cikkben foglaltakat?

Amikor ezekre a kérdésekre megtörténik a válasz, csak akkor lehet a közgazdasági tartalomra és ennek hatására választ adni.

Így a hanganyag tartalmára azt tudom mondani, hogy a kocsi megelőzi a lovakat.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés